Harangszó, 1916
1916-12-03 / 38. szám
300. HARANGSZÖ. 1916. december 3. tagság közt dicsőségesen tartotta fönn az államot. Aztán junius 8-ika, a koronázás évfordulójának az ezredéyi ünnepbe kapcsolódó napja következett. A vármegyék ezertagu egyesitett bandériuma kisérte a szent koronát a Mátyástemplomból az országgyűlés palotájának kupolacsarnokába, hol aranyos emelvényre helyezték. A királyi várpalotában fogadta Ferenc József király az országgyűlés hódolatát is. Szilágyi Dezső, a képviselöház elnöke volt a szónok, önérzettel szólt s a nemzet elismerésének adott hangot, mikor kijelentette, hogy a szent korona Ferenc József királyt nemcsak jog szerint, hanem fejedelmi erényeinél fogva is megilleti. Szilágyi beszéde véget ért és most megszólalt a király ünnepiesen, szinte ihlettel, #az ezredéves nemzethez. Hálát mondott az isteni Gondviselésnek, mely megérnie engedte, hogy szeretett magyar nemzetével együtt ünnepelhesse a magyar állam ezeréves fennállásának emlékét. Ugyanez év szeptember hó 20-án két napig Budapesten vendége volt királyunknak leghívebb szövetségese és barátja, II. Vilmos császár, és köszöntője, melyet szeptember 21-én a királyi diszebéden mondott, a hires budavári áldomás, nagy lelkesedést keltett az országban. Erzsébet királyné halála. 1898. szept. 10-ikén Erzsébet királynét Genfben, midőn .udvarhölgyével, Sztáray Irma grófnővel a Mont- blanc-rakodóparton a Montreuxba vivő gyorsgőzös érkezésére várt, egy Luccheni nevű olasz anarchista meggyilkolta. A királyt egész lényében megrendítette ez a hir. Leroskadt egy székre az első pillanatban. Aztán visszavonult szobájába és egy óra hosszat zokogott. Egyébként legtöbb idejét saját lakosztályában töltötte, melynek ablak- redőit leeresztették. A szenvedés megviselte a királyt, meg is látszottak rajta nyomai. Magyarországon mélységes gyászt és fájdalmat keltett a királyné halálának hire. Szeptember 17-én helyezték el Erzsébet királyné koporsóját a bécsi kriptában. Az ország fejlődése. A kiegyezéstől kezdve a világháború kitöréséig az ország minden téren nagy fejlődést tanúsított, melyet nem akasztottak meg sem a pártküzdelmek, sem a világhistória eseményei. A nemzetnek és királyának e harmóniája 1905-ben egy időre — sajnos — ismét szertefoszlott. A király 1905 júniusban parlamenten kívüli kormányt nevezett ki, mely alkotmány- ellenes kormányzatra akart berendezkedni. Szerencsére igen hamar már 1906 tavaszán ismét helyreállott a harmónia, uj választások voltak, s a többség, bár az ellenzéki pártokból került ki, a parlamentárizmus elvei szerint átvehette a kormányt. Az ellenzéki koalíció azonban négy évi kormányzása alatt a hozzá fűzött reményekből úgyszólván mit sem váltott be s az 1910-iki választáson ismét kisebbségbe került. Az uj parlamenti többség 1912 nyarán keresztül-erőszakolta az újabb véderőreformot. A politikai pártok között a legélesebb ellentétek voltak ismét; az ellenzék a passzivitás álláspontjára helyezkedett. A király megbetegedett. 1914. április elsején a király Vilmos császárt fogadta a bécsi pályaudvaron s ott meghűlt. Április 18-án jelentkezett komoly tünetekké a betegség. Egy hónapnál tovább tartott, mig az orvosok kijelentették, hogy minden aggodalom megszűnt. Felgyógyulása óta először junius 18-án mutatkozott a király a nagy nyilvánosság előtt. Részt vett a schönbrunni kastély parkjában a Ferenc József katonai akadémia uj zászlójának felszentelésén A rengeteg közönség egész idő alatt szivet melegítő lelkesedéssel ünnepelte az agg uralkodót, ki pompás színben volt. Huszonhetedikén a király Ischlbe utazott, hogy megkezdje szokásos nyaralását. Áz egész alpesi városka népe kivonult eléje és az utczákon sorfalat állva ünnepelte barátságosan köszöngető uralkodóját. A szarajevói tragédia. Még el sem helyezkedhetett kastélyában, még meg sem szívhatta tüdejét Ischl fenyőillatos levegőjével, mikor hosszú élete, öregkorának leg- rettenetes csapása érte. Junius 28-án ölték meg orgyilkosok Ferenc Fer- dinánd királyi herceget és hitvesét. A rémes hir elképzelhetetlen módon j megrázta a monarchiát. Paar gróf j vitte meg neki a hirt. Eleinte meg sem akarta érteni, s újra elmondatta. Azután felemelkedett zsölyéjéből és mintha önmagának mondta volna: — Istenem még mit kell megérnem ? Ismét csendben múlt el néhány perc, melyek mindegyike örökkévalóságnak számíthatott. Paar gróf mozdulatlanul állott helyén és nem volt képes tekintetét ő felségére emelni. Azután ismét a király szólalt meg: — Szegény gyermekek! Istenem, szegény gyermekek! Az udvar a király parancsára azonnal csomagolt és Bécsbe indult vissza. Hu tanácsadóinak és orvosának egyesült kérése sem tudta rábírni ' arra, hogy Ischlben maradjon. Pedig hogy a király egészsége még nagyon is kíméletre szorult, kiderült csakhamar, mikor a trónörökös temetésére senkit sem hívtak meg a már felkészült európai uralkodók közül. Nem hívtak senkit, mert a fogadás fáradalmai túlságosan megviselték volna Ferenc Józsefet. Az uj trónörökös. A meggyilkolt trónörökös helyét a pragmatika sanctio értelmében Károly Ferenc József kir. herceg foglalta el. Első kihallgatása a királynál igen megható jelenetek között folyt le. Ő felsége megölelte a fiatal kir. herceget, homlokon csókolta és percekig szótlanul állottak egymással szemben. A mikor a temetésre vonatkozó intézkedéseket és egyéb, az uralkodó családra vonatkozó magánügyeket megbeszélték, a király újra megölelte Károly Ferenc Józsefet és igy sóhajtott fel: — Uram Istenem, ne sújts azzal, hogy ezt a fiatalembert túléljem! I. Ferenc József a világháborúban. A háború eseményei rohamos gyorsasággal követték egymást. A. király egész visszavonulva élt, alig mutatkozott. Napjai szakadatlan, erős munkában teltek el. Mindennap fél 4-kor kelt s reggel 5-től este 8-ig dolgozott. A király nyolcvanötödik szüle- tésenapja. A világháború tombolásának közepén töltötte be őfelsége nyolcvanötödik évét. 1915 augusztus 18-án az egész kettős monarchia népe és szövetségeseink megünnepelték ezt a napot. Frigyes kir. herceg, hadseregeink főparancsnoka szép beszéddel üdvözölte a királyt. A magyar kormány és az országgyűlés nevében Tisza István gróf miniszterelnök távirattal üdvözölte a
