Harangszó, 1916
1916-05-21 / 10. szám
76 HARANGSZÖ. 1916. május 21. Egy napos fegyverszünet. Magyarok és oroszok együttes husvétünneplése. Varga Gyula kemenesaljai esperes úr jóvoltából, minden magyarázgatás nélkül közöljük az alábbi érdekes és értékes levelet, mely arról szól, hogyan ünnepelték husvét ünnepét együttesen az orosz és magyar katonák. Egy napra elült a harc, elnémultak a fegyverek, a feltámadott Krisztus kilépett sírjából s összesimi- totta az ellenségeskedők lelkét. íme, a levél: Szeretett Nagytiszteletes Urunk! Alázatos tisztelettel kívánom, hogy levelem a legjobb egészségben találja Nagytiszteletes Urunk és Nagytiszteletes Asszonyunk családjában kedves mindnyájukat. Nem tudom megállni, hogy Nagytiszteletes Urunknak meg ne írjam, hogy milyen volt a szent husvét ünnepe itt nálunk a harctéren. Szép, megható ünnep volt szent husvét napján. Kezet szorított egymással a két ellenfél, békesség volt egész nap. A jó Istenünk tudja* milyen érzés szállott az emberekbe, ha meglátta egyik fél a másikat kint járni a födözéken kívül, nem kapott fegyverhez, nem lőtt rá, mert szent husvét ünnepe volt. Istenem, miért nem olyan a többi nap is, mint a husvét napja. Csak el ne múlt volna! Tartana a háború végéig a szent husvét ünnepe. A fegyverszünetet nem tudta megcsinálni a háború folyását dirigáló felsőbbség még ezideig egy napra sem, de az idén talán a jó Istenünk szent akaratja volt, hogy legyen csendesség, békesség, ezen az egy napon ne bántsák egymást az emberek. Itt mi előttünk nem is volt egész nap egy lövés sem, hanem az történt, mi még mióta a háború kitört sohasem, legalább a mi ezredünk előtt nem. Összejött a két ellenfél a két rajvonal közé, megszorítva egymás kezét. Azok a kezek, kik tegnap is és máma is már a halált okozó golyót küldik egymásnak. De azon a nagy napon a szent husvét napján nem volt képes rá. Husvét napján sírni tudott az orosz katona, mikor a két rajvonal közt kezet fogva beszélt a honvéddal. Ha husvét napján igy tudott lenni, miért nem tud máskor is úgy lenni. Itt megáll a mi eszünk, ezt nem tudjuk felfogni, hogy a jó Istenünk miért nem tesz máskor is olyan csudát, hogy a két ellenséget hozná úgy össze már, hogy ne bántaná egymást soha. Szállna le a tőidre a béke angyala. De ha igy van, nem tehetünk róla, bele kell nyugodnunk a sorsba. Majd a jó Istenünk egykoron csak elhozza azt az örök husvétot, mit olyan epedve várnak a sok millió emberek. Tegnap husvét napján reggel, hogy kivilágosult, elkezdődött a jó Istenünk által elrendelt fegyverszünet, mert az oroszok husvétja most a mienkkel egyidejűleg van. Az oroszok kezdték meg. Azt meg kell nekik adni, hogy vallásos emberek, vallásosabbak, mint mi. Mert sokszor lehet őket hallani, mikor este énekelnek vallásos énekeket. De nálunk azt nem lehet hallani, ami elég sajnos. Reggel csak elkezdtek az oroszok a födözékekből fehér kendőt lobogtatni és mi egyszer csak felálltunk a fedezékeink tetejére és ők is egyszercsak kezdtek átkiabálni, mi is az oroszhoz, egyszer csak elkezdtünk menni egymás télé, mindig közelebb jöttünk egymáshoz, egyszer csak összeértünk és egész nap úgy ment, összejártunk. Az oroszok hoztak nekünk piros tojást, kalácsot, de mi nem igen tudtunk nekik adni, mert mi szegények vagyunk. Az orosz tisztek előbb kijöttek, mint a mieink és küldtek levelet a mieinknek és akkor kijöttek ők is és megölelték, megcsókolták egymást és lefényképezték őket együtt. Egy orosz százados úgy elérzékenyült, hogy sirt. A barátkozás tartott egész estig; harmo- nikáltak, táncoltak a két rajvonal között. A távolság a két rajvonal között mi előttünk 1,600 lépés, de tőlünk balra nem messze még csak 150 lépés, ahogy a terep kívánja. Panaszkodnak az oroszok, hogy megunták, de mi haszna, ha azok nem unták meg, kik ezen segithetnének, hogy lenne már egyszer vége. De majd talán egyszer csak vége lesz, mindig csak nem tart. Itt mi egyáltalán nem hallunk semmit a béke felől, vagy hogy milyen a helyzet általában. Az időjárás most már itt is jó. Kezd tavasz lenni de még a fáknak nincs levele, itt sokkal utóbb van tavasz, mint odahaza. Most semmi különös újság nincs. Kívánom Nagytiszteletes Urunknak ezen nehéz gondterhes időben a legjobbat. Isten kegyelme legyen velünk. Alázatos tisztelettel Balassa Sándor 18-as honvéd. Lábaink szövétneke. Meg kell újulnotok a ti elméteknek lelke szerint. És fel kell öltöznötök amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett az igazságra és a valóságos szent életre. Azért levetvén a hazugságot, szóljon igazságot minden ember az ö felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk. Megharagusz- tok e ? de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon. Se pedig az ördögnek helyet ne adjatok. A ki oroz vala, többé ne orozzon; hanem inkább munkálkodjék, cselekedvén az ö kezeivel azt a mi jó, hogy legyen mit adni, a kinek szükség. Semmi tisztátalan megveszett beszéd a ti szátokból ki ne származzék; hanem a mely a hasznos építésre hogy kedves legyen a hallgatóknak. És keserűséggel ne illessétek az Istennek amaz Szent Lelkét, mely által megpecsétel- tettek, a teljes váltságnak napjára. Minden mérges beszéd, hirtelen való felgerjedés, harag, kiáltás és káromkodás ti közületek kivettessék minden gonoszsággal. Legyetek pedig egymáshoz kegyelmesek, irgalmasok, megengedvén egymásnak, miképen az Isten is a Krisztusban megengedett néktek. Efézus 4, 23—32. Vétkemet bevallám néked, bűnömet el nem fedeztem. Azt mondtam: Bevallom hamisságomat az Úrnak és te elengedted vétkem büntetését. 32. zsoltár 5. Kegyelem és békesség bövölködjék rajtatok, az Istennek és a mi Urunk Jézusnak ismérete által. 2. Péter 1, 2. Taníts meg engem a te útadra, óh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt. Ne adj át engem szorongatóim kívánságának, mert hamis tanuk támadnak ellenem és erőszakot lihegnek. Nem hittem volna, hogy megláthatom az Úr javait az élőknek földén! Bízzál az Urban, légy erős, bátorodjék szíved és bízzál az Urban! 27. zsoltár, 11—14. Ki tud róla? Rajcsek András, Rásó János és Rajt Fáiról, akik a 72. gy. ezred II. menetszázadában 1915 julius^ végén együtt tűntek el az olasz harctéren, szíves értesítést kér a magyargurabi ev. lelkészi hivatal (Pozsony-megye.)
