Harangszó, 1916

1916-05-14 / 9. szám

Vll. évfolyam.

1916. május 14.

9-ik szám.

Előfizetési ára 42 számra közvetlen küldéssel 3 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 3 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMEND-re (VaBvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító.

TARTALOM: Bíró László: Fogoly magyar éneke. (Vers.) — Sp.: A gáncsoskodók. — Brucknerné Farkas G.: Utolsó kívánság. (Elbeszélés.) — Lábaink szövétneke. — Kapi Béla: A kötelesség útja. (Elbeszélés.) — Tábori posta. — Pünkösdi üzenet. —

Tanítók árváiért. — A világháború eseményei. — A Harangszó perselye.

Fogoly magyar éneke.

Sötét őszi felhők,

Vándormadarai A haragvó égnek: Szálljatok-szálljatok Magyarország felé,

Üzeneteinket Bús kedveseinknek Kiméivé vigyétek.

Mondjátok el otthon Néma zokogással,

Könnyel öntjük párnánk Szarmata síkságban.

Lelkünket a bánat Csaknem szétszaggatja, Könnyekbe fullasztja Keserves rabságban.

Hadd tudják meg otthon Rabok kesergését,

Sírók zokogását.

Sárga tenger partján,

— Messze Babilonban,

Szegény vitézeknek, Harmlncezereknek Gyászos pusztulását.

Mondjátok el otthon Panaszló szavakkal, *

Beborult az égbolt Régen mi felettünk.

'Csordultig telt pohár Keserű könnyekkel,

Haló emlékekkel A mi fájó lelkünk.

Mondjátok el otthon,

Esti harangszókor Édes szülöanyánk Imádkozzon értünk.

Őszi lombhulláskor, Virághervadáskor Sionra gondolva Megszakad a szivünk.

Orosz vizek mentén Belesirjuk lelkünk A futó habokba.

Vájjon odahaza Gondolnak-e még ránk,

— Messze Babilonra,

Az elhagyottakra,

Szegény magyarokra.

Sötét őszi felhők,

Vándormadarai A haragvó égnek: Szálljatok-szálljatok Magyarország felé,

Üzeneteinket Bús kedveseinknek Kiméivé vigyétek.

Kérdezzétek otthon,

Gondolnak-e még ránk,

Kik itt idegenben,

Sárga tenger partján Csak a Krisztust várjuk,

Hogy jöjjön az idő,

Mikor az oltárnál,

Szabad népek földjén Á nagy Istent áldjuk!

BÍRÓ LÁSZLÓ.

A gáncsoskodók.

Mikor Noé a bárkát építette, kétség nélkül sokan hallottak arról s az építést gáncsolták, birálgatták. Úgy gondolom, odamentek a hajóácsok, nézegették az épülő alkotmányt s megtették rá a megjegyzéseiket.

— A váz el van hibázva, a bordázat nem jó.

S az egész elmés tervet élesen kifogásolták. Valami szokatlan új volt az, nem emberi találmány. Kijelentésen alapult. Isten, úgyszólván kezébe adta Noénak a tervet, amit felépítsen. Magunk nem eléggé értjük, hogy csak egy ablak volt rajta. Mit akart ez jelenteni ? S a képek, amiket a bibliai utasítás és méretek után megrajzoltak a bárkáról, az eredeti leírást nem valósítják meg.

— No, ez nem fog fenn úszni, ha egyáltalán lesz, amiben ússzék.

— Olyan hosszasan épül, hogy egészen elkorhad a fája.

Bölcs dolgokat mondtak. Ha az akkori napi sajtót olvashatnók, mennyi bíráló értekezést találnánk hasábjain I Komoly tanulmányokat az „öreg bárkáról,“ a „korhadt fahombárról“ amint