Harangszó, 1916
1916-05-07 / 8. szám
1916. május 7. HARANGSZÓ. 59 illetőnek, hogy most rajta van a sor s a próféta asszony szentélyébe vezette. A várószobába nem jött visz- sza senki. Szobájának föld alatti kijárója volt. A szoba, amelyben Le- normand az embereket fogadta, nem volt nagy, az ajtón megfigyelő nyílás volt, amelyen keresztül a jósnő időről időre kitekintett, félve a meglepetéstől. Korának legcsunyább asszonyai közé számították. Egyik szeme üvegből volt. Fején magas szőrme sapkát viselt. A szoba falán egy csomó kitömött bőregér volt felszegezve szárnyával, különféle baglyok stb. A gyöngébb idegzetű látogatóra mindez mély benyomást gyakorolt. Ünnepi csend uralkodott a szobában, csak a kártyák keverését és neszét lehetett hallani. A látogatót bőrszékbe ültette, egy szemével erősen és áthatóan ránézett, mély basszus hangján megkérdezte korát, kedvenc állatát és kedvenc színét. Miután a látogató válaszolt neki többé-kevésbbé remegő hangon, hozzálépett, újból mélyen szeme közé nézett, a kártyát elébe tette s parancsoló hangon így szólt hozzá : „Emelje meg 1 “ Ha látogató nem engedelmeskedett azonnal, akkor a jósnő türelmetlen lett, lábával dobbantott, s különféle szavakat mormogott, melyek bizonyára nem voltak áldás kívánságok. Becsületére legyen azonban mondva, azt sohasem tudakolta, hogy hogy hívják a látogatót, mi a társadalmi állása és sohasem figyelte, hogy sokszor nem éppen kellemes jóslásai milyen benyomást tettek reá. Mikor a jóslással elkészült, megnyomott egy gombot, a szolga bejött, bólintott fejével s mint valami láthatatlan kezek kivezették a szobából. A jóslásért járó összeget, mely sokszor egy látogatásért ezer frankra rúgott, egy másik szolga vette át. A mostan élő híres jósnők közül kiemeljük Ida de Semiramis asszonyt. Szintén francia s a nyugalomba vonult jósnő madame de Thébes utódjának tarja magát. Ida de Semiramis sokkal olcsóbb, mint elődje, mert egy órai jóslásért 5 frankot kér. Halványon pislogó olajmécs mellett jósol. 78 kártyája van, abból mondja a jövőt. Egy francia újságíró kíváncsiságból elment hozzá s így írja le látogatását a híres jósnőnél: Először is megemeltette vele bal kezével a kártyát, azután össze-visz- sza francia, angol, olasz, szerb, egyszóval „szövetséges* nyelveken hadart érthetetlen dolgokat. Később azonban érthetően így beszélt: „Látod itt a sok kémet és a sok pompás bátor, friss katonát, kik harcolnak ?* Az újságíró persze mindebből a beszédből nem látott semmit, csak puszta — kártyákat. „Látod a romokat, a tüzet, amely mindenfelé ég és a székesegyházakat, melyek összeomlanak ?“ — Az újságíró csak kártyákat látott. — „De látod itt a pompás, csodás diadalmat ? A három arany serleget három egymást követő sorban ?“ Hogy igazat adjon neki az újságíró, azt mondta, hogy látja. „Ez a győzelmet jelenti. Franciaország győzelmét az egész vonalon.* Hogy igazat mondott-e, azt be akarta bizonyítani a jósnő azáltal is, hogy tanácsot kért egy fekete tyúktól, de az is csak azt kotkodácsolta : „győzelem, győzelem I“ „És hogy megy az üzlet ?“ kérdezte végül a francia újságíró a jósnőtől. „Nagyon jól gyermekem“ — hangzott a válasz. Ida de Semiramis látogatóival nagyon családias hangon beszél. „Szobám sohasem fog kiürülni. Számunkra semmisem előnyösebb, mint a háború. Gyere csak hozzám pénteken, különösen ha 13-kára esik, akkor csodát fogsz látni nálam. Különösen a férjes asszonyok keresnek föl: egyiknek ura van lövészárokban, a másik hetek óta nem hallott felőle stb. Jóslásommal megnyugtatom az embereket.“ Sajnos nem kell éppen külföldre mennünk, hogy jósokat és jósnőket találjunk. Van nálunk is elég. Küzdeni kell ellenük nem csupán a rendőrség közegeinek és a törvénykönyv szakaszainak erejével, hanem hitelvi meqgyözödéslöl is. A háborús jóslás babona s mint ilyen az istenhit ellensége. Legyen a hit az, mely meggyőzi nemcsak a babonát, hanem az egész világot! E. j. A kötelesség útja. Elbeszélés. Irta : Kapi Béla. Negyedik fejezet. Kísértés. Folyt. 8. Az ember élete órájának két mutatója van. Az egyik a külső idő múlását mutatja s az alföldi falvakban éppen úgy mozog előre, mint a hegyek közt. Legfeljebb kicsiny kü- lömbség mutatkozik az óramutató járása közt, öt perc, tiz perc, no tizenöt perc az már egy kicsit sok. A másik mutató az ember lelkében mutatja az idő múlásának gyorsaságét. De bizony ezt a mutatót nem finom munkájú acél rugók és rézkerekek, hanem emberi érzések és gondolatok méregetik. Nyirkutason pontosan jár az óra. A piac közepén vastag, otromba torony emelkedik, s négy oldalán arany mutató járja az arany számokkal ellátott óralapot. Ez Nyirkutas egyetlen látnivalója. Hanem hiába igazítja hetenként a falú kovácsa és hiába ügyel rá a jegyző bácsi, azért mégse tud lépést tartani azzal a másik mutatóval, mely Sárosy László tanító úr lelkében mutatja, hogy neki milyen gyorsan múlik az idő. Gyorsan ? Nem, arról szó sem lehet! Lassan cammog a mutató, mint a fáradt, öreg vándor. Néhány hétig felbuzdul benne a lelkesedés, de azután az ő lelke is belecsúszik abba a halálos fáradságba, melyben az iskolás gyermekei élnek. Oda kinn szürke felhőtenger befogja az őszi ég kékjét. Lassanként nekiindul a lassú csepergézés, s mindig sűrűbb, párhuzamos vonalakban hull az eső. Felenged a keményre tapo- dott út, tengelyig sülyed a szekér. Könyveket rak maga elé, de hamar félredobja. Átmegy az öreg jegyzőhöz, de az többet hallgat, mint beszél. Átnéz Grünhutékhoz. Az öreg néhány oláh emberrel lármáz az irodában, Lonci kisasszony pedig a városban van. Csak a ferde vállu, sanda nézésű Rudolf úr áll a pulpitos mögött s papírzacskóba'méregeti a sót. Na, ezt meg éppen nem szenvedheti. Alattomos, ravasz formájú ember, valami rokonféléje Grünhutéknak, ki tetszés szerint beszél okosan, vagy Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját ssékházában.) 76 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.
