Harangszó, 1916

1916-12-10 / 39. szám

HARANOSZÖ. 1916. december 10. 312. Az egyház köréből. Püspökbeiktatás. Mint már említettük, Kapi Belát, a dunántúli egyházkerület meg­választott püspökét, december 14-én (csü­törtök), Szombathelyen iktatják be püspöki hivatalába. Az ünnepségen, melyet a nagy idő komolyságához méltó egyszerűséggel rendeznek, a gyülekezet éneke s oltári imádság után Dr Berzsenyi Jenő egyházker. felügyelő tart megnyitó beszédet, majd Dr. Ajkay Béla -egyházker. főjegyző tesz jelen­tést a püspökválasztás eredményéről. Az uj püspököt küldöttség hivja meg a tem­plomba. Varga Gyula esperes kiszolgáltatja az uj püspöknek az úrvacsorát, majd Scholtz Gusztáv a bányai egyházkerület püspöke megtartja avató beszédét, mely után Kapi Béla leteszi az esküt, s az avatást végző püspök s az összes esperesek megáldják. Ezután az uj püspök imádságot s áldást mond, majd az egyházker. felügyelő üdvözlő beszéde után, elmondja székfoglaló beszé­dét. A szép templomi szertartás közben a gyülekezet női kara Kapi Gyula 51. zsol­tárát adja elő, melyben a szóló részt Ká­rolyi Sándorné Thiering Matild énekli. Alapítvány. Özv. Thumschirn Gusztávné a körmendi ev. gyülekezet buzgó tagja a körmendi ev. gyülekezet javára 12,000 ko­rona összeget hagyott. A tekintélyes ala­pítvány minden időkre megőrzi annak emlékét, ki egyházszeretetéről ily ékesen tett bizonyságot. De méltó elismerés illeti meg a rokonokat is, kik az elköltözött elvégezett akaratát tiszteletben tartották s elismerték. Végrendeleti hagyomány. Sipos Anna szarvaskendi lakos, ki 66 éves korában elhunyt, a szarvaskendi gyülekezetnek 200 koronát, a nőegyletnek pedig 100 koronát hagyományozott. A jó Isten tegye pihenését áldottá s őrizze meg emlékezetét! Eljegyzés. Somogyi Károly somlószől- lősi ev. lelkész eljegyezte Rajman Mariskát. Isten áldása nyugodjék meg a szerető szi­vek szövetségkötésén. Itthonról. IV. Károly király koronázása. Ferenc József királyunk uralmának örököse: IV. Károly király alkotmányos érzületéről azzal is bizonyságot tesz, hogy minél előbb magyar királlyá koronáztatja magát. Az országgyűlést, melyet már tanácskozásra összehívtak, megállapítja a hitlevelet, s azt küldöttségileg átadja az uralkodónak. A király ünnepélyes megkoronáztatása valószí­nűleg karácsony és újév között lesz. Rettenetes vasúti szerencsétlenség. I. Ferenc József királyunk temetésének gyászos napját egy rettenetes vasúti sze­rencsétlenség még emlékezetesebbé teszi. Ugyanis a Bécsből indult rendes gyorsvonat Herczeghalomnál, Budapest közelében, ösz- szeiitközött a budapest-gráci személyvo­nattal. A kocsik egymásra torlódtak. Iszonyú jajgatás, halálhörgés töltötte be az éjszakai sötétséget. Budapestről több mentővonat sietett ki, de igy is rettenetes nagy a vesz­teség. Eddigelé 71 a halottak s közel kétszáz a sebesültek száma. Nagyon sok szabadságolt katona a romok alatt találta halálát. Szerbia kormányzója, a magyar tu­dományos világ egyik kiválósága, Thallóczy is meghalt. A szerencsétlenséget valószí­nűleg a gyorsvonat mozdonyvezetőjének figyelmetlensége okozta, mert az első tiltó jelzésre nem állította meg a vonatot. A mozdonyvezetőt letartóztatták József főherceg kuglizik. József főher­ceg a táborban legtöbb idejét katonái kö­rében tölti. Résztvesz a szórakozásaikban s igy például egy ízben nagy örömmel nézte, hogy hogyan kugliznak az ő pihenő vitézei. Egyszer csak közéjük is állt s kitett egy huszkoronás bankjegyet: — Ki fogad velem — mondotta — hogy hetet ütök egy dobásra ? A katonák eleinte szabódtak, de a fő­herceg bátorította őket. Három magyar aztán hamarosan össze is állt. hogy meg- reszkirozzák együttesen a húsz koronát. Mikor a bankó ott feküdt a főherceg tétje mellett, a főherceg mindjárt dobott. De nem nagy szerencsével. A golyó csupán egyetlen bábut szedett le, a többi állt ren­dületlenül. — Vesztettem! — jelentette ki a főher­ceg s a győzteseknek átnyújtotta a pénzt, de ugyanakkor egy újabb bankót is kivett a tárcájából. — Ki fogad még egyszer húsz horoná- ba? — kérdezte a főherceg. — Akár negyvenbe is! — vállalkoztak tüstént a nyertes vitézek. A katonaság eskütétele. A király pa­rancsára a kettős monarkia valamennyi katonai parancsnokságának területén meg­történt a csapatok esküjének megújítása I. Károly Ausztria császára és Magyaror­szág e néven IV. apostoli királya nevére. Az ünnepies aktust valamennyi felekezet híveinek istentisztelete előzte meg A nikkel huszfilléresek értéküket ve­szítik. A vashuszfilléresek kibocsátásával egyidejűleg rendeletet adott ki a kormány, mely szerint a nikkel huszfilléresek decem­ber 31-ig beszolgáltatandók. A nikkel husz­filléresek folyó évi december 31-én a ma­gánforgalomban elveszítik fizetőképessé­güket. József kir. herceg a szegedi bakák­ról. Szeged város polgármestere József kir. herceg vezérezredestől a következő levelet kapta: Nagyságos Polgármester ur! Szeged szab. kir. város üdvözlő táviratát a mai napon vettem kézhez. Kérem, tolmácsolja legbensőbb hálás köszönetemet eme figye­lemért, mely mélyen meghatott. Néhány nap múlva lesz két esztendeje annak, hogy Szeged fiai az én parancsnokságom alá kerültek. Két hosszú esztendő, melyet ha valaki átélt, többön ment keresztül, mintha ezerszer élte volna békés életét végig. Szeged fiait saját fiaimnak vallom, hisz e két esztendő viharjai, dicsöségteli szenve­dései s győzelem koronázta kínjai, me­lyekben együtt osztoztunk, úgy fűzték össze lelkeinket, hogy elszakítani e köte­léket lehetetlen. A szanmartinói fa gránát-, tépte roncsait elküldtük Szeged fiai meg én, Szegedre. Viruló fa volt, midőn a 46 osok először verték ki alóla a gonosz hitszegőt. E fa körül láttam a legdicsőbb vértanúit a hazaszeretetnek, ez volt egy álló eszten­deig szeretett 46-osaim emberfölötti küz­delmeinek csendes tanúja, velük szenvedte át az olasz tüzérségnek őrült tüzorkánjait. Sok hős 46-os drága vére csordult ki alatta, sok hűséges szív dobbant utoljára alatta, számtalan viharzó, győzelemteli „Éljen“ hangzottéi körülötte; miglen a fa is elpusztult sebeiben és mint a halál képe meredt a porrá zúzott templom mellől égnek. Utoljára akkor jártam ott, midőn már csak törzse jelzé, hogy volt itt valaha élet is, nemcsak halál. 46-osaim lehozták a hűséges hallgatag tanút s elküldték haza. Oda vonzott a szivem ! Velük búcsúztam a fától, mely szent jelvénye lett az Alföld fiainak, Isten áldotta hősiességüknek. Ha éltet az Isten, eljövök Szegedre a háború után, hogy szeretett hős fiaim fáját újból lássam és számtalan hősnek képe ébredjen lelkemböl föl, hogy tán láthassam egyikét, vagy másikát azon hősöknek, kiket már e fa alatt láttam dicső, de véres időkben s ott szoríthassam meg kezét úgy, mint azt a Doberdón tettem. Hálás köszönetemet ismételve, üdvözlöm Szeged polgárait, a város tanácsát és 46-osaim hozzátartozóit, kiket a Mindenható legbővebb áldása ki­sérjen mindenkoron! Kelt a harctéren, 1916 november 19-én, József kir. herceg s. k. vezérezredes. A nagyvilágból. A sokgyerekes katonák kímélése. Németországban a hadügyminisztérium, úgy rendelkezett, hogy a legénység fölhaszná­lásánál figyelemmel legyenek a más súlyos véráldozattal nagy megpróbáltatáson átesett családok viszonyaira és a sok gyermekes családapákat ne alkalmazzák tartósan a legelső vonalakban. Az archangelszki pusztulás. Archan- gelszkben iszonyú robbanás volt, mely hét orosz gőzöst 27 ezer tonnatartalommal megsemmisített. A kikötő tele volt az el­pusztult hajók roncsaival. A hajók lángo­lása valósággal pokolhoz hasonlított. Húsz hajó menekülés közben pusztult el. Az elpusztult érték húsz millió dollár és ebből 15 millió rubel értékű gyapot és gummiáru volt. Több millióra rúg az az érték, amely munícióban veszett el és Suvalov orosz hadügyminiszter az archangelszki pusztulást Oroszország egyik legnagyobb vereségének tartja. Adakozzunk a Harangszó terjesztésére I Nyomatott Wellisch Béla villamüzemü könyvnyomdájában Szentgotthárdon.

Next

/
Thumbnails
Contents