Harangszó, 1916
1916-10-08 / 30. szám
VII. évfolyam 1916. október*8 30. szám Előfizetési ára 42 számra közvetlen küldéssel 3 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 3 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMEND-re (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. TARTALOM: Szabolcska Mihály: Versek. — Novák Rezső: Kereszthordozás. — Németh Károly: Khartum, a szerencsének fővárosa. — Kapi Béla: A háború fegyverei. — Lábaink szövétneke. — Tábori posta. — A világháború eseményei. — OrszágVilág. Versek. Szabolcska Mihály. — A „Szívem szerint“ című kötetből. — Világháború. Virrasztó lázas, néma éjszakákon, Úgy tetszik, hallom a csaták zaját. Lelkem előtt robogó hadsorok, Szuronyrohamok iramlanak át.. . S hogy büszke, szép fajom’ ott látom égni, Hol a vész és dicsőség legnagyobb: — Arcom kigyúl, örömkönny gyűl szemembe, S büszke vagyok rá, hogy magyar vagyok! De hajh ... virrasztó, lázas éjszakákon, Míg hallom zúgni a csaták zaját, S lelkem előtt robogó hadsorok, Szuronyrohamok iramlanak át: Ez emberirtó, szörnyű gyilkolások Vértengerében összeborzadok, Kétségbeesve fölzokog a lelkem, S szégyenlenem kell, hogy — embervagyok!! Üzenet. — Egy harctérre küldött bibliába. — Magyar honvéd vagy, ehhez tartsd magad, Csak győznötök, vagy halnotok szabad. Ki orvul fente fegyverét hazánkra: Lakoljon a gaz Isten-igazába! Irtsd, ne kíméld — hogy a honvéd nevet Unokája is emlegesse meg! De harc után, vagy fegyvertelenül Árván ha egy is kezedre kerül: Hajolj le hozzá érező szíveddel, S sebét kötözd be gyöngéd szeretettel, Testvér gyanánt, — hogy a honvéd nevet Unokája is emlegesse meg! Könnycsepp az égben. — A „Mennyei jelenésekéből. — Az Úr ítéletet tart fönt az égbe’, Hogy dúljon-e a háború tovább, Vagy jöjjön már a béke ? A mennyei igazság mérlegébe Rakják az angyalok A földi szívek kívánságait. És jönnek a porból való „nagyok“ : Országukat vesztett királyok, Két balkezű, vert hadvezérek. Farizeus diplomatáknak álnok, Sokrétű kigyófajzata. A hadseregszállító puritánok És fegyvergyárosok hada. S mind, akik a halálból élnek. — Szóval az egyik serpenyőben Gyűl, gyűl a háborúság vágya bőven! A mérleg másik serpenyője Sokáig úgy áll üresen. Hiszen ha a haza kívánja tőle, A nép tűr, vérzik s hallgat csendesen. S dehogy panaszkodnék az árva !... — Ám mintha Isten valamire várna. .. .S egyszerre, ime, harmalgyöngy gyanánt, Egy könnycsepp hull a másik serpenyőbe. Egy árva könnycsepp valahonnan. — Az Úr tudja, hogy egy angyalra-vált Gyermek ejtette fönt az égi sorban. Egy angyallá vált kis gyerek, Ki édesapját idelent, Mióta háborúba ment: Hiába sírta, sirdogálta vissza, S kinek halálos bánatát eleddig Megvigasztalni még a menny se birta! És Isten mérlegébe E harmatcseppnyi könyü úgy esett: Hogy hosszan visszhangozták az egek Az Úr döntését: béke, béke, béke 11