Harangszó, 1916
1916-09-24 / 28. szám
1916. szeptember 24. HARANQSZO. 219. Krisztusnak evangélioma, mely Istenhatalma minden hívőnek üdvösségére, békességére. Mindnyájan elmegyünk! Hogy az álnok oláh orvul rácsapott Erdélyre, hevesebben vert minden magyar szive. Ökölbe szorultak a kezek s fojtott indulattal néztek arra felé az emberek. Eddig távolabb esett tőlünk a világháború dübörgése, rettentőn éreztük ugyan borzalmait, odaadtuk fiainkat, férjünket, testvéreinket, oda az édesapánkat, feláldoztuk békés nyugalmunkat, családi otthonunkat, vagyonunk egy részét, de mégis megnyugtatott az a tudat, hogy a magyar föld tiszta az ellenségtől, s a magyar tűzhelyek mellett nyugodtan hajthatják fejüket a könytől ázott párnára derék magyar testvéreink. Most azonban minden megváltozott. Az ellenség magyar földre lépett, pusztító hada magyar községeket perzsel. A háború az eddiginél sokkal inkább a mi ügyünké lett, most igazán érezzük, hogy rólunk, hazánkról, nemzeti létünkről van szó. * Meg is látszik a változás a magyar ember lelkén. Eddig is bátor, elszánt volt, most az elkeseredés még inkább megnöveli elszántságát. Mind Erdélybe akar rohanni, mind a magyar földet akarja védelmezni. Más fronton harcoló katonák kihallgatásra jelentkeztek s azt kérték parancsnokuktól: vigyék őket Erdélybe, hadd védelmezzék meg az oláh ellen a magyar hazát. Budapesten a félkezü rokkantak közül is jelentkezett néhány. — Hát ti mit akartok ? — kérdezi a parancsnok. — Alássan jelentjük, szeretnénk a rusznya oláh ellen menni, — válaszolják egy szívvel egy szájjal. — Hogyan mennétek fél karral ? [ — nem felelnek, csak meglóbálják az 1 ép karukat. — Elbánunk vele fél karral is, csak szembe kerüljünk vele. — El is mentek mindannyian. Még több is történt. Félszemüek erőszakoskodtak, hogy ők is az oláh ellen mennek. Egy szemmel is meglátják az ellenséget, azt mondták. — Hátha a második szemeteket is kilövik ? — Azt is a hazának adjuk oda s a karunk akkor is megmarad. Ezek is elmentek. Budapesten az 1. számú honvéd gyalogezred népligeti laktanyájában sorozzák azokat, kik önként jelentkeznek az Erdély védelmére szervezett seregbe. Egy újságíró ellátogatott a kaszárnyába s tapasztalatairól a következőket irja: A honvédkiegészitő parancsnokság ajtaja előtt kettes csoportban vagy százhúsz emberből álló civil csapat várakozott. Az önkéntesek között feltűnően sok volt a 16 évesnél fiatalabb gyerek. Valamennyi türelmetlenül, emésztő vágyakozástól kipirult arccal várja a sorozását. Öreg népfelkelők, a kik szolgálatban vannak, sietnek el az önkéntes csapat mellett. Egyik végignéz egy fiatal gyereken, a ki mindössze 13 éves s fitymálva "igy szól hozzá: — Na te körmetlen tigris, hát te mit akarsz ? A kisfiúnak csaknem sirásra áll a szeme és bátortalanul feleli: — Én is szeretném szolgálni a hazámat. Egy 18 éves gépgyári tisztviselő nem akarja megmondani a nevét. Megfogadta, ha a románok betörnek Magyarországba, Erdély védelmére fegyvert fog s szavát meg akarja tartani. Egy tiszteletet parancsoló, idősebb ur áll a csapatban. Nem mondja meg a nevét, csak annyit árult el, hogy felmentett főgimnáziumi tanár, ügy érzi, hogy most nagyobb szükség van rá a harctéren, mint az iskolában, ott hagyja a katedrát és megy a csatatérre. Egy 13 éves kisfiúhoz igy szóltam : — Mit akarsz, kis fiam, te még nem vagy jó katonának? Te reád nincs szükség a harctéren, mit akarsz ott csinálni ? A rövidnadrágos fiúcska, a kit szülei inasnak akarnak adni, szemét lesütve igy felelt: — Krumplipucolásra csak jó leszek ... ■ A sorozó bizottság 16 évesnél fiatalabb jelentkezőket természetesen visz- szautasit és csak azokat sorozza be, a kiknek egészsége és termete a katonai szolgálatnak megfelelő. A kiket a sorozó bizottság alkalmasoknak talál, azok mindjárt ott maradnak a kaszárnyában s megkezdik velük a katonai oktatást. Ilyen a magyar ember! Lábaink szövétneke. A hit által való nemes harcot harcold meg; ragaszkodjál az örök élethez, melyre hivattattál is, és nemes vallástétellel vallást tettél sok bizonyságok előtt. I. lev. Timotheusz 6. A holdnak fénye olyan lesz, mint a napnak fénye, és a nap fénye hétszer nagyohb lesz, olyan, mint a hét napnak napfénye, ama napon, amelyen az Úr beköti népe romlását és seregének sebét meggyógyítja. Esaiás, 30, 26. Boldogok azok a szolgák, kiket az Úr, mikor haza megyen, vigyázva talál. Bizony mondom nektek, hogy fel- övedzvén magát, leülteti azokat, és előjővén, szolgál nékik. Lukács, 12, 37. Ejveszti a halált örökre és letörli az Úr Isten a könnyhullatást minden orcáról és népe gyalázatát eltávolítja az egész földről; mert az Úr szólott. És szólnak ama napon: íme Istenünk, akit mi vártunk és a ki megtart minket; ez az Úr, a kit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabaditásában. Esaiás, 24, 8—9. És ime, vala Jeruzsálemben egy ember, kinek Simeon vala a neve, és ez igaz, istenfélő ember vala, ki az Izráelnek vigasztaltatását várja vala, és a szent Lélek vala ö rajta. Lukács, 2, 27. Ujjongva énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert megvigasz- talá az Úr népét, megválté Jeruzsálemet. Felemelte az Űr szent karját minden népeknek szemei előtt, hogy lássák a föld minden határai Istenünk Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 96 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.
