Harangszó, 1916

1916-09-03 / 25. szám

194.

iskolában olyan kiváló képességekről tett tanúbizonyságot, hogy tanítómesterének, az áldottlelkü Szente iskola- mester unszolására kiről a főpásztor mindenkor csak a legnagyobb kegyelettel emlékezett meg, a szülők beíratták a soproni ev. líceumba. Itt is mindvégig az elsők sorában' volt.

A theológiát is Sopronban végezte, majd egyeiemi tanulmányait Halléban folytatta és Jénában fejezte be. Itt osztálytársával, dr. Zsilinszky Mihály nyug. államtitkárral megalapította a Magyar Társaságot, amely azóta is fennáll. Már itt sokat foglalkozott a theológián kívül filozófiával és históriával és gyakori vitája volt tudós német történelmi profeszorokkal a magyar nemzet történelméről, amelyet, különösen azidőben, tévesen ismertek a külföldi historikusok is.

Egyetemi tanulmányait elvégezve, a gróf Csáky családnál vállalt nevelői állást, ahonnan rövidesen Kővágóőrsre választották meg lelkésznek. Itt nemcsak a lelkészi funkciókat végezte, hanem tanára volt az ottani algimnáziumnak is. Egy év múlva, 1868-ban a sopronmegyei Beled község választotta meg egyhangúlag lelkipásztorává. Ebben az időben már feltűnt széleskörű és alapos tudásával, ékesszólásával és rendkívüli szervező képességével, úgyhogy 1872-ben a pápai gyülekezet hivta meg lelkészének.

A pápai gyülekezet eb en az időben egyike volt a legszegényebb gyülekezeteknek, amely úgyszólván tőkéjéből élt. Qyurátz Ferenc szervező ereje rövidesen a legelső eklézsiák sorába emelte a pápai gyülekezetét, amelynek máig is lelkésze. Itt érte híveinek és az egyházkerületnek egymásután kitüntető bizalom megnyilatkozása. Előbb a veszprémi egyházmegye esperesévé, majd a dunántúli egyházkerület főjegyzőjévé, és az egyházker. gyámintézet elnökévé választotta. Jegyzője volt az 1893 — 94-ben megtartott ev. zsinatnak is, a hol nagy szerepet játszott.

Karsay Sándor halála után 1895. november 7-én a dunántúli egyház- kerület püspökévé választotta. 1905- ben ülte meg lelkipásztorkodásának negyvenéves évfordulóját, amikor Őfelsége kiváló érdemei elismeréséül a vaskorona rend második osztályával tüntette ki. A főrendiház örökös tagjává 1907-ben nevezte ki a király, legutóbb pedig a háborúban szerzett érdemei elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékitményes második osztályú díszjelvényt kapta meg.

HARANQSZÓ.

Qyurátz Ferenc alkotásai maradandó emléket állítanak emlékének. Alapvető munkásságot fejtett ki a Protestáns Irodalmi Társaság megalapítása körül. Ő szervezte az egyházkerületi lelkészi egyesületet, ennek minden munkásságába az ő irányitó keze folyt be. Ugyancsak ő szerveztette gyülekezetekként a nőegyleteket. A nőnevelés terén kifejtett munkásságának koronája a Kőszegen létesített ev. felsőbb leányiskola, mely internátussal kapcsolatos. Jóllehet saját nagy egyházkerülete tenger munkát adott, nem kerülhette el a szélesebb körű megbízatást. Az egyetemes gyámintézetnek éveken át elnöke volt s ezen tisztébe is belevitte szerető szive minden melegségét.

Szervező képességén kivül hatalmas irodalmi munkásságra tekinthet vissza. Az egyházi irodalom legjelesebb művelőivel, Szász Károllyal, Baksay Sándorra), Tompa Mihállyal, Székács Józseffel, s a többi nagy költő-pappal egysorban ismeri a nép, s számos, költői szépségű imakönyve forog közkézen, igy a Lelki- Vezér, Hit Oltára Templomi Agenda, amely utóbbi legújabb kiadása éppen mostanában jelent meg. Feltűnést keltett szakkörökben is a Luther Mártonról és Gusztáv Adolf svéd királyról irt él'etrajz tanulmánya is.

Ritka klasszikus műveltségű ember, akinek a régi klasszikusok hihetetlen finomságra csiszolták a lelkét. Ismeretes arról, hogy egész életén keresztül, minden nap olvassa a klasszikusokat, különösen Homéroszt és Cicerót. Dolgozószobájába az íróasztala mellett, valamint hálójában az ágya mellett kis állványok vannak, s ezeken kizárólag klasszikusok örökbecsű müvei helyezkednek el, amelyek minden nap kezébe kerülnek a főpásztornak. És az is köztudomású róla, hogy minden reggel imája elzégzése után a zsidó bibliát olvassa eredeti héber nyelven, s este utolsó olvasmánya eredeti görögben az újszövetség.

A külsőre törékeny férfiú szintén példátlan akaraterővel rendelkezik. Ez magyarázza meg, hogy sok oldalú elfoglaltsága mellett a tudomány művelésére is mindig tudott időt szakítani. Az élő kulturnyelveken kivül birja a héber, görög, latin nyelveket. Amikor például mint püspök első látogatását tette vasi földön, a tisztelgő küldöttségek sorában megjelent főrabbinak héber nyelven köszönte meg a fogadtatást. Néhány évvel ezelőtt pedig Pozsonyban, amikor a nagy

1916. szeptember á.

diakonissza házat felavatták, az ott megjelent Bezzel főszuperintendenst, a magyar püspöki kar élén görög nyelven üdvözölte.

Rendkívüli tehetségű mint szónok is. Csodálatos erő rejlik szónoklataiban. Közismertek rögtönzései, amelyek valósággal megragadok és reme-, kei a szónoklatnak.

Qyurátz Ferenc tiszta puritán papijellem. Soha nagyravágyás, dölyfösség lelkében helyet nem talált. Törhetetlen akaratereje lehetetlenséget nem ismert és a munkában, mint az erkölcsökben maga járt elől mindig jópéldával. Jószivü, áldozatkész ember, akitől soha istápolásra szoruló, üres kézzel nem távozott.

A világháború borzalmai megviselték, de nem törték meg lelkét. Istenbe vetett hite, nemzetünk jövendőjébe vetett bizodalma mint sziklafal állt a zugó zivatarban. Bátorító szó, kötelesség teljesítésre hivó intelem hangoztak ajakán. Keblére ölelte az árvákat, elhagyottakat s különös gonddal figyelte a harctér sebesültjeinek sorsát. Sűrűn látogatta a kórházakat s csomag szám osztogatta az imád- ságoskönyveket. De mindig többet osztott élettelen könyveknél, a szive egy részét is mindig odaadta.

Ezt a kiváló egyházi vezért búcsúztatja a dunántúli evangélikus egyház- kerület. A szomorúságban vigasztalás, hogy nem veszítjük őt el egészen, Csak a kormány helyről lép le, nagy tudása, bölcs élettapasztalata, áldott jó szive a mienk marad.

Isten áldása nyugodjék emlékezetét megőrző alkotásain. Isten kegyelme aranyozza be élete alkonyatát, boldog, nyugodt esztendők verőfényével.

Az egyenes ember.

Elbeszélés. Irta: Csite Károly.

I.

Ötven év körüli, alacsony, zömök termetű, haragos tekintetű atyafi dobogott be kemény léptekkel a városi takarékpénztári helyiségbe s egy betéti könyvecskét adott át az egyik könyvelő urnák.

— Tessék a kamatot hozzá írni!

Néhány perc múlva megtörtént a kamat beírás s a könyv visszakerült a zordon tekintetű magyar kezébe, aki okulárét vett elő, erősen összehúzott szemöldökkel vizsgálgatta a könyvecskébe irt számjegyeket. Majdan visszacsapta a könyvecskét nagy indulattal az urakhoz.