Harangszó, 1916
1916-06-25 / 15. szám
1^16. junius 2S. HARANQSZÓ. A világháború eseményei. A világháború uj stádiumba lépett. A fordulatot az oroszok óriási erővel megindult támadása okozta, amire ijedten kérdeztük: mi lesz most ? E hó 14-én a legilletékesebb helyről, a magyar miniszterelnöki székből hallottuk a megnyugtató szót: ne féljetek, a baj nem oly nagy, mint hiszitek és nem oly veszedelmes, mint amilyennek látszik. >A teljes őszinteség kötelezettsége mellett, szólt Tisza István gróf miniszterelnök, s a szavaimmal járó felelőség teljes tudatában jelenthetem a t. Háznak, hogy a harc változatlan hősiességgel, szívóssággal, a győzelemre irányuló törhetetlen akarattal folyik tovább. Eredeti arcvonalunk legnagyobb része ma is változatlanul kezünkben van és megtörténtek a szükséges rendszabályok, úgy hogy okom van annak a reménységnek a kifejezésére, hogy ez múló epizód lesz és tartós befolyást az eseményekre gyakorolni nem fog. Ha meggondoljuk, hogy ennek a háborúnak egész tartama alatt a magyar nemzet jogos önbizalmát, a magyar nemzetnek a győzelemre irányuló törhetetlen akaratát semmi sem volt képes megingatni, akkor azt hiszem ma is az eddig elért eredmények iránti mélységes hálával s a jövőbe vetett jogos bizalommal tekintünk ezen óriási harc változó eseményeire.« Élénk helyeslés és taps jelezte a képviselőház lelkes hangulatát, melyet a miniszterelnök megnyugtató szavai keltettek. Az orosz támadás. Pünkösd ünnepén Bruszilov óriás serege mérhetetlen erővel támadott a hosszú arcvonal több pontján. Az embertelen vezérek vad indulattal és kíméletlenséggel hajtották csapataikat hős katonáink ellen. A támadás kevés helyen sikerült. Ahol volt is némi eredménye az csak pillanatnyi volt. Kolkinál, a Sztir folyó mellett, valamint Bucsácnál a Sztripa közelében eszeveszetten menekült az ellenség visszafelé, amott ezerötszáz, itt ezer- háromszáz emberét hagyva foglyul hátra. A hivatalos jelentés megjegyzi még, hogy »Tarnopoltól északnyugatra ellentámadással visszahódítottuk azt a magaslatot, melyet az oroszok nagy veszteség árán szereztek meg.« Kolki vidékén sikerült az ellenség három ezredét a folyó túlsó oldalára szorítani, ami által az nagy veszteséget szenvedett. Bukovina északi részében csapataink a sikeresebb ellenállás céljából hátrább húzódtak. A junius 13-án kiadott jelentés szerint az ellenség lovassága bevonult Szadagora, Szniatin, és Horodenka községekbe. De a front többi részén, a Prut mellett Bojannál, a Sztripa mellett Burkanovnál és a Sztir mellett Kolkinál derék csapataink győzelmesen verték vissza az orosz túlerőt. A harctéren ekkor már megjelentek. a németek is. A Sztripa közelében támadólag léptek fel Bothmer gróf bajorjai és Pzsevlokánál visszaverték az oroszokat. Megélénkült a németek oroszországi frontja a Dünánál és a mi állásainkhoz csatlakozó Barano vicénél. Itt a magyar, osztrák és német csapatok együtt keltek sikeres harcra az orosszal, vissza is vetették. A menekülőket az orosz tüzér-- ség, tüze fogadta. Másnap jelentette a magyar képviselőházban a miniszterelnök, hogy az orosz offenziva két ponton jelentékeny sikert ért el: bukovinai hadseregünknek balszárnyát kellett hátrább vonnunk, Volhiniában küzdő egyik hadseregünk pedig egész frontszélességében hátranyomatott. De hozzátette a miniszterelnök: »Eredeti arcvonalunk legnagyobb része ma is változatlanul kezünkben van és megtörténtek a szükséges rendszabályok, úgy hogy okom van annak a reménységnek kifejezésére, hogy az múló epizód lesz és tartós befolyást gyakorolni nem fog az eseményekre.« Az ellenség viaskodásának egyik célpontja Csernovic volt. Jun. 15-én már jelentette Hőfer, hogy Csernovictól északra csapataink visszaverték az oroszok támadásait, tüzérségünk tüzelése meggátolta az ellenséget abban, hogy a Pruton átkeljen. Azonban Bruszilov generális Csernovicról egykönnyen lemondani nem tudott. Szinte beteges ambícióval küldte rohamoszlopait a Csernovic körül elhelyezkedett magyar és osztrák védő csapatok ellen, úgyhogy jun. 17-én hadvezetőségünk kénytelen volt Csernovicot kiüríteni s az orosz seregek a várost megszállották. Az olasz harctér. Az olasz háború jellemző tünete, hogy a Salandra-kormány mely azt oly könnyelműen felidézte, megbukott. Azonban sem e bukás, sem az oroszok féktelen támadása nem fogja győzelmes hadainkat utjokban megállítani. A pünkösdi jelentés is diadalról szól. A Monte Lemerlén a 119. mieink megverték az olaszokat s ötszáz emberüket elfogták. Néhány nappal később az olaszok a Doberdo és a Dolomitok vidékén próbáltak szerencsét, de eredmény nélkül. Repülőink Veronát és Páduát bombázták. Csapataink másnap hadviselés tekintetében két fontos pontot foglaltak el Itália és Svájc határán: a Tukets- és Ma- dacs-csucsot. Asiagótól délnyugatra egy támadás alkalmával 13 olasz tiszt és 354 főnyi legénység került fogságunkba. A francia harctér. A németek már a Verdun közvetlen közelében levő Javannes-erősséget ostromolják, közben pedig elfoglaltak Thiaumonttól nyugatra és délre néhány ellenséges állást és nyolcszáz franciát foglyul ejtettek. Egyék hírek. Salandra bukása nagy forrongást idézett elő Olaszországban. Utóda, az uj minisztérium élén az öreg Boselli. Külügyminiszter Bissolati, pénzügy- miniszter Luzzatti lett. — A görög minisztertanács az antant sürgetésére elhatározta az általános leszerelést. Az antantnak most már nem kell félnie, hogy Szalonikinél görög csapatok támadják hátba. Olvassátok a bibliát Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a leg-főbb kincs Tanyát a sátán ütött%tt, De Isten nem lel hajlékot. junius 25. vasárnap, I. Ján. 4, 16—21. „ 26. hétfő, Ján. 3, 16—21. „ 27. kedd, I. Ján. 3, 1 —10 „ 28. szerda. Ezsajás 49, 7—16. „ 29. csütörtök, Zsolt. 103, 1—13. „ 30 péntek, I. Ján 4, 7—15. Julius 1. szombat, Máthé 22, 34—40. A Harangszó perselye. A HARANGSZÓ-nak kórházakba, sebesült és beteg katonák részére ingyenes küldésére eddig befolyt 294 kor. 38 fül. Újhelyi Kálmánná Sopron 12 80 K, Búzás Karolina ápolónő Bndapest 160 K, Tima Kálmán Pozsony 1 -40 K, Kis Sándor Gyékényes 50 f, Magyar János Gyékényes 50 f, Büki Jenő h. leik. Somogydöröcske 40 f. Összesen: 311 58 K. Vak katonák részére befolyt: N. N. Komárom 4 K A jó kedvű adakozót szereti az Isten! Betüszedö-tanuló felvétetik WELLlSCH HÉLA könyvnyomdájában Szentgott- hárdon. ~
