Harangszó, 1915-1916

1915-09-26 / 11. szám

VI. évfolyam. 1915. szeptember 26. Il-ik szám. VALLÁSOS NÉPLAP. Megjelenik novembertől februárig minden vasárnap, márciustól októberig minden második vasárnap. Szerkeszti és kiadja KAPI BÉLA ev. lelkész. Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 50 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és minden­nemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMEND-re (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító. TARTALOM: Imrék Sámuel: Harcunk idején. (Vers) — A kisbirtok védelme. — Gáncs Aladár: Háborús vasárnap délután. Tarfttók árváiért. — Egy olasz kapitány naplójából. — Levelek a barcmezőrél. - Kapi Béla-:-A láthatatlan kéz. (Elbeszélés.) A világháború eseményei. — Nehéz órák. Kapi Béla: Mi Atyánk . . — Ország-Világ. — Persely. — Szerkesztő postája. Harcok idején. Nyomor és szenvedés tanyája e világ, Oly ritkán terem benn’ egy-egy öröm­[vi rág, Oly sokszor megered könnyeinknek árja S az örömöt a szív hiába is várja. Ránk borul mostan is a bánatnak alkonya. Vérzivatarban a magyaroknak hona ; Büszke turul madár sir fönn a magasban. A béke galambja vájjon hol, merre van? Magyarok Istene ! szánd meg már népedet, Szabadság nélkül mely soha meg nem [élhet ! Emeld magasra a győzelmi lobogót, Lengjen diadallal, mint egykor lobogott! IMRÉK SÁMUEL. H kisbirtok védelme. A háború nehéz megpróbáltatása bemcsak nagy erényeket szül, hanem egyszersmind alkalmat ad a bűnök •Megerősödésére. Látjuk, hogy a fele- baráti szeretet, a könyörületesség és Áldozatkészség talán még soha nem tapasztalt tevékenységet fejt ki. De ®Ppen így látjuk azt is, hogy a vissza­élések, törvény kijátszások, az emberi lélek önzésének rút megnyilatkozásai sajnálatos sokféleségben lépnek elénk. Az önzés és kapzsiság rávetette magát a gazdátlanul maradó kisbir- tokra is. Nagy üzleti hasznot kergető lelketlen emberek kifürkészik, hol ke­rül a kisgazda neve az élők sorából a nemzeti hősök névsorába. Odamen­nek a fájdalomtól földre sújtott csa­ládhoz, amely alig képes gondolkodni s alig tudja mérlegelni az őt ért nagy veszteséget. Azután addig beszélnek, addig rémitgetnek, míg végre a csa­lád eladja nekik azt a kis birtokot, mely mindennapi kenyerüket biztosí­totta. Az a szegény, tanácstalan asz- szony hirtelen nem látja a veszede­lem nagyságát és nem gondolja meg, hogy nincsen biztosabb a földnél, és semmitsem biztosítja a betevő fa­latot, a gyermekek neveltetését any- nyira, mint a birtok. Ezek a birtok üzérkedők azután az olcsón vett földet a háború után jó nyereséggel eladják s úri életet biztosítanak maguknak a más nyo­morúságából. Ausztriában felismerték ennek a veszedelemnek komolyságát s egy császári rendelettel megnehezítették a kisbirtokok eladását. Ez a rendelet kimondja, hogy a háború tartama alatt mező, vagy erdőgazdasági kis- birtokot eladni, vagy 10 évnél hosz- szabb időre bérbe adni csak abban az esetben szabad, ha az úgynevezett ingatlanforgalmi bizottság azt meg­engedi. Ezeket a bizottságokat a já- rásbirósági körzeteknek megfelelően szervezték. Valószínűnek tartjuk, hogy nálunk hasonló veszedelem fenyegeti a kis- birtokokat. Ezek a lelketlen üzérke­dők mindent kihasználnak, csakhogy elcsalhassák s a maguk részére meg­szerezhessék a szerencsétlen családok birtokát. Elriasztják őket hazug mende­mondákkal. Kihasználják a mostani gazdálkodás nehézségeit, a munkaerő hiányát. Addig is, míg valamiféle hi­vatalos intézkedés ezeket a vissza­éléseket lehetetlenné teszi, tartsuk nyitva szemünket és vigyázzunk ne- csak a magunk, hanem embertársunk birtokára is. Egy pillanatra se felejt­sük el, hogy családok biztos jövőjét, megélhetését, nemzetünk fennmara­dását is legelsőben a kisbirtok és a kisbirtokosság biztosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents