Harangszó, 1915-1916
1916-01-30 / 29. szám
1916. január 80 HARANGSZÓ. 227 A láthatatlan kéz. Elbeszélés. Irta : Kapl Béla. Tizenharmadik fejezet. Andris levelet irt. Folyt. 28. Hasztalan volt Szabóné minden húzódása, át kellett menni Farka- sékhoz. Maga Farkas Tamás vezeti a karjába karolva s a szobában Teréz asszony készíti el számára a nagy karosszéket, még a rojtos selyemkendőt is hátára teríti. — Ne fázzék nálunk, édes szomszéd asszony. Jaj, dehogy is fázik I Inkább olyan meleg érzés járja át szívét, hogy szeme is minduntalan könnybe labad. Mikor Farkas Gergely rájuk njitja az ajtót, megdöbbenve áll meg a küszöbön. Ébren van, vagy álmodik ? Szabóné ül ott a karos-székben ? Azóta, hogy kikosarazta, alig látta ilyen közelről. Ejnye, ejnye, hogyan lehervadt. Arca ráncos, homloka redős, haja megritkult, megőszült. Csak roncsa maradt a réginek. De akármennyire meg legyen lepetve, Farkas Gergely van annyira finom ember, hogy ne mutassa lelke háborgását. ► Különben is könnyen elpalástolhatja zavarát, mert Tamás, meg a felesége szóhoz sem engedik jutni. Egyszerre beszél mind a kettő s kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy Gergely úr arcáról a megbotránkozást leolvassák. Csak egy figyel mindenre: Farkas Ilonka. Figyeli az apját, de azt is észreveszi, hogy Szabóné félrefordítja a fejét s összeszorított ajakkal földre szegezi tekintetét. Farkas Gergely pár percig időzik, azután elbúcsúzik. Azt mondja: még a tisztelendő úrnál van dolga. Útközben különös gondolatok cikkáztak át lelkén. Hiszen máskor is, többször is felébredtek benne ezek a pörlekedő, ítélkező gondolatok, de talán még sohase annyira, mint éppen most. Jó utón járt e, nincsen-e életében valami botlás goromba, jóvátehetetlen tévedés? Nem-e hazugság az az egész, amire munkáját, életét, embertársaihoz való viszonyát felépítette ? Az egyik ház ereszéről egy darab vakolat-törmelék koppant lába elé. összerázkódott. Szíve olyan hangosan dobogott, hogy minden dobbanását egészen a nyakáig felérezte. Pedig csak egy kis vakolat volt. Ha egy darab tégla, vagy egy méteres párkányzat hull le s véletlenül éppen az ő fejére zuhanik, akkor végzett. Milyen különöst A Balázs Péter házfalánál, éppen a kettős ákácnál kellene meghúzni a vonalat: innen felől még az élet van, túlnan már a halál. És még azon túl ? Tovább üzte-füzte a gondolatát. Hát ott a Hajnal Ferenc portájánál ugyan mi várna rá, ha a halál után is egyenes vonalban mehetne tovább ? Hirtelen cövekbe verődik a lába. Leveszi kalapját s végigtörli izzadt homlokát. Bizony halál után Ítélet lesz, nincsen máskép. De mit rejt majd számára az ítélet? A földön csak eligazgatja az ember egy kis ügyeskedéssel a maga dolgát, sánta érzésre kerít finom pantallót, szemet szúró rut foltra selyem pántlikát. Elkövet ezt- azt, azután keres mentséget, magyarázatot s ha mást nem, lega’abb a látszatot igyekezik megmenteni. Hanem majd oda fenn 1... Hogyan disputálja el az Isten itélőszéke előtt az igazságot ? Hogyan feketíti be a szorgalmasan dolgozgató polgárokat? Hogyan szé- pítgeti jóra a nemes pártiak hatalomféltését, gyűlölködő féltékenységét ? Hogy lesz minden, ha Isten előtt áll ? Elnevette magát. Eh, milyen bolond az ember. Vakolat törmelék pottyanik lába elé s egyszerre ilyen rettenetesen komoly gondolatokkal gyötri lelkét. Pedig hol van még a halál! Biztos, hogy nem leselkedik Balázs Péter kertkerítésénél, hanem talán még valahol fenn bujdokol a sötét fenyvesben, ahonnan panaszos, hideg szél süvít alá éjszakánként. De azért a gondolat mégsem engedi pihenni. A kapaszkodónál megáll egv szusszantásra. Eszébe jut öreg Nagy András szava (ma sem tudja, példálózott-e a falu prófétája, vagy pedig csak beszélt ?): — mindig nehéz odajutni, ahol Istent igazán imádják I... A tisztelendő és tanító úr éppen együtt dolgoznak. Léniázott, rubrikás ívekre hajolva imák egy nagy könyvbe. Mikor egy pillanatra megáll a küszöbön, éppen azt mondja a tisztelendő úr: — hát hiába 1 nincs több fogat tizenkettőnél s a munkáskar is felére apadt. Farkas Gergely tele van panasszal. Eddig csak elvesződtek valahogy, de most három cselédjét vitték el egyszerre. Nincs tekintettel a törvény semmire I Viszi, ahol talál, se kérdez, se felel, elrekvirál gabonát, embert, lovat, szekeret. De hát mit ér a föld, ha nem tudjuk bevetni ? Mit ér a gabona, ha nem szabad félrerakosgatni ? A tisztelendő úr türelmesen hallgatja a végemehetetlen panaszkodást, azután csöndesen int kezével. — Hát bizony, ez lehet nehéz, kellemetlen dolog, hanem azért mégis így van ez helyesen. Most az egyes ember semmivé zsugorodik s a haza, a nemzet nagy érdekei lépnek előtérbe. Mindegyikünknek áldozatot kell hozni. És mondja meg Farkas Gergely uram jó lelkiismerettel: kicsoda hozott nagyobb áldozatot, az a szegény gazdaember, aki családját, adósságra vásárolt kicsiny gazdaságát, mindenét otthagyta, vagy pedig Farkas Gergely uram, ki élvezi gazdaságát, nyugodt boldogságát, csak éppen hogy egy kis cseléd nehézséggel küzkölődik ? Nem tetszik Farkas Gergelynek a beszéd, de mit tegyen, hallgatja türelmesen. Egy-egy szót azért közbe dob: — No, azért rajtunk is van elég, talán több a kellemetlenségnél!.. . — Ne gondolja, — folytatja lassú, meggondolt hangon a lelkész, — csak az a baj, hogy maguk csak a maguk számára élnek s egyikük se néz át a szomszéd portájára, vájjon nem segíthetne-e valamelyest. így azután meglett emberek élik a régi kényelmüket, más meg az égetőn szükséges munkát se tudja elvégezni. Vegyenek példát a zsellér családoktól. Azok úgy dolgoznak egymásért, mintha egy család gyerekei lennének. Az igaz, hogy gyerek, asszony egyformán munkában áll. — Nezze csak, — folytatja a lelkész s felvesz az asztalról egy hosz- szúkás papiroslapot, — mikor összeírtuk. hogy kinek mennyi hold földre, Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székhazában.) 62 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.
