Harangszó, 1914-1915

1914-11-22 / 6. szám

1914. november 22. HARANGSZŐ 43. Katonavitézek tarsolyából. A hazatérő katonák érdekes dolgot mesélnek az ellenfél harcmodoráról. Különösen a szerb okoz sok bajt. Minden agyafúrtságot felhasznál, csak­hogy kárt okozhasson ellenfelének. Fára mászik, odaerősíti gépfegyverét, asszonyok, leányok bombát dobnak a mieinkre. Még a néhány éves gyerek is veszedelmes ellenfél. Jellemzi a szerbek harcmodorát, hogy halot- tainkról, sebesültjeinkről lehúzzák a ruhát és benne harcolnak. Előfor­dult a Sztaribrod körüli harcokban, hogy a szerbek közül egy páran csukaszürke ruhában felénk szaladtak és ijedten kiabáltak: — Tüzet szüntess! Saját csapat. A mieink meg is szüntették a tü­zelést, mire a szerbek rettenetes golyózáport zúditottak ránk. Ez a cselvetés is csak egyszer sikerült nekik. Most már hasonló esetben nem bújnak elő a bakák a fedezet­ből, hanem először közel engedik őket jönni és mikor már egész közel vannak, bánnak el velük. Érdekes, mint elfogott szerb ka­tonák beszélik, hogy tisztjeik juta­lomképpen engedik csak meg nekik a mi ruháink viselését, amely persze jó meleg és hasonlíthatatlanul cél­szerűbb, mint a szerbeké. Mikor Sztraibródtól pár kilóméter­nyire egy szerb faluban voltunk, be­széli egy szerb sebesült, — a csendőr­kaszárnyában szállott meg az ezred- parancsnokság. Késő este volt és mivel a komitácsik folyton lövöldöz­tek, megtiltották, hogy a házból bárki is távozzék. Azonban a kerítésen kívül krumpliföld volt. És a fiúknak fájt a foguk egy kis krumplipapri­kásra. Három baka nem is gondol­kozott sokat, lerakta a felszerelést és azzal a kis ásóval, amely minden bakának a bőröndjére van akasztva, elmentek krumplit szedni. Nagyban szedegették már a krumplit, amikor egy tíz főből álló szerb járóőrcsapa­tot láttak közeledni. Nem is ijedtek meg a gyerekek, hanem a fölturt földet fedezetnek használták és tor­kuk szakadtából kiabálták: — Rajta I Rajta ! Üsd nem apád! A szerbek persze nem láttak senkit, csak az éktelen lármát hallották. Ijedtükben a hang irányába fordul­tak, kezüket fölemelték és így jelez­ték, hogy megadják. magukat. Most már megijedtek a bakák — az örömtől. Megadta magát az ellen­ség, de hogy mennek értük, mikor azok fegyveresek, nálunk pedig csak ásó van. Ha észreveszik, agyon fog­ják őket lőni. Egyikük a nagy ijed­ségben átkiabált a szerbekhez: — Puska oblasti, zadeszno. Ides napred! (Dobd le a fegyvert, jobbra fordulj, eredj előre.) És így is történt. A szerbek el­hajították a fegyvert, a bakák föl­vették és a szerb fegyverekkel kísér­ték be az ellenséget. Mikor az ezre­desnek jelentették, hogy a három baka krumpliszedés közben ásóval elfogott tiz szerbet, örömében meg­csókolta a fiúkat és mindhármukat kitüntetésre terjesztette fel. Temetés a harctéren *) Kiviszik a bakát, ki a temetőbe, Ho! az anyja, ho! az apja, hol a felesége? Messze vannak messze, ott a magyar földön, Szegény bakát megsiratni nincsen, aki jöjjön. Egy kíséri csak ki, jó öreg káplárja, Jó szántából megy utána nem kötelessége; Hozzá álltam én is, kikísértük ketten, Szegény-szegény magyar fiú, de szívesen [tettem. Kint a koporsóra hideg földet hánynak, Idegen föld, oly hideg föld, nem dobom [utánad; Megmondom majd otthon a szülő anyád­nak : Neve volt az utolsó szó, mely ajkadon tá­[madt. Megmondom majd hitvesednek, imádkoz­zon érted, Harcmezején estél el te, hősi halált haltál. Gyerekeid ha kérdezik, hol van édes Apám? Nekik csak majd annyit mondok: harcolt [édes Apád. Felírtam e szókat egy darabka fára, Szegény magyar katonának sírja mellett állva Megcsókoltam, aztán bedobtam a sirba Jobban nyugszik ő az alatt, magyarul van irva. Faragó Imre. *) Ezt a verset Mosztárban egy közbaka irta. Kiadjuk változatlanul; ahol vét a verselés szabálya ellen, ott is bö kárpótlást nyújt az érzések tiszta szépsége. A mi nevűnk, Irta: Balikó Lajos. (Folytatás.) A második név, mely mireánk vo­natkozólag használatban van, a pro­testáns név : egy történelmi esemény­től, illetőleg cselekedettől ered. Az 1529. évi speieri birodalmi gyűlésén, mely a vallásügyet is tárgyalta, a kath. többség kimondotta, hogy az 1526. évi speieri gyűlés azon hatá­rozata, mely szerint a fejedelmek és rendek közül a legközelebbi zsinatig ki-ki úgy intézkedhetik a vallás dol­gában, mint arról Isten és a császár előtt megfelelhet — semmisnek nyil- vánittatik. Kimondta továbbá, hogy a reformációhoz csatlakozott rendek minden újítástól tartózkodjanak. A kath. vallás gyakorlatát a fennható­ságuk alá tartozó területen mindenütt engedélyezzék, a misét hagyják meg, az azon résztvevőket ne háborgassák, a zwingliánusokat ellenben űzzék el. A birodalmi gyűlésen megjelent rendek ezen határozat ellen tiltakoz­tak, protestáltak, mivel abban a lelki- ismereti szabadság megsértését látták. Hiszen ennek a határozatnak az ér­telme az, hogy kárhoztassák eddigi eljárásukat, vessenek gátat az Isten igéje szabad hirdetésének s nyújtsa­nak módot arra, hogy a régi hit és egyház előbbi jogaiba visszahelyeztes­sék. Természetes, hogy a rendek ezt nem tették és nem tehették. Éppen azért 6 fejedelem és 14 birodalmi város ünnepélyesen óvást emelt e határozat ellen, kijelentve, hogy to­vább is az 1526. évi gyűlés határo­zatához tartja magát. Émiatt a pro­testáns vagyis óvásemelés miatt ne­vezik a reformáció híveit: protestán­soknak, azaz tiltakozóknak. A névnek eredetileg csak politikai jelentősége volt. Olyanforma értelem­ben használták ezt a nevet, mint ahogyan mi az országgyűlés kisebb­ségi pártját: ellenzéknek nevezzük. A protestalás ugyanis nem valamely vallástétel vagy hitigazság ellen irá­nyult, hanem csak éppen az ország- gyűlési határozat ellen. Később azon­ban a név a ref. híveinek mint val­lásfelekezetnek, egyházi közösségnek Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasz­tási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb ház­tartási és gazdasági cikkek a HANGYA bol­tokban kaphatók. A HANGYA italai hamisí­tatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik község­ben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székhazában.) 6 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövet­kezet tartozik 58 millió K évi áruforgalommal.

Next

/
Thumbnails
Contents