Harangszó, 1914-1915

1915-06-27 / 33. szám

260. HARANGSZÖ. 1915. június 27. fogása, még több érvényesülési tért nyit számára Európában s az euró­pai gyarmatokon. De'vajjon mi tör­ténik akkor, ha erősen megvetvén lábát, egy szép napon cserben hagyja összes szövetségeseit s megcsinálja azt az új szövetséget, melyet a faj­közösség úgyis természetessé tesz, ha egyesül Kínával s közel 500 milliót számláló sárga fajú embertö­meggel nekiindul az európai művelt­ség s a keresztyén vallás leigázására. Akkor igazán végighömpölyög a vi­lágon egy új háború réme: a sárga népfajok küzdelme mindnyájunk el­len. Nehéz lesz akkor azon népek lelkiismerete, melyek példát mutattak arra, hogy a sárga fajú népek bele­avatkozhatnak európai államok vi­szálykodásába. Súlyos lesz a felelős­ség érzete azok lelkében is, kik Ja­pánt oly hatalomhoz juttaták, hogy végül maguk se tudtak néki paran­csolni I A hadi fogoly dala. Oly búsan telnek napjaim ■ Mióta itt vagyok, Mert számtalanszor naponta Hazámra gondolok. A fegyvert rég elvették már Harcoló karomból . . . De jól tudom, hogy kéne még Harcolnom valahol. Hazánkat több oldalról is Megtámadta ellen. O, Isten, add, hogy a mienk Legyen a győzelem! Dicsőség már itt rám nem vár, Csak gúny és szenvedés. A messze idegenben itt Az életem oly nehéz. Rongyokba burkolt testemet, Ha érnék is sebek Nem fájna úgy, mint lelkemnek, Mit itten szenvedek. Legjobb barátom még az éj, • Mert álomra ringat. De tarka álomkép után Ismét bús nap virrad. Isten, ki nehéz harcokban Voltál hű pásztorom, Engedd, hogy egyszer láthassam Még egyszer a honom ! Vándor. Miért fizetek elő a Harangszóra ? mert épít, tanít, szórakoztat, olyan olcsó, hogy a leg­szegényebb is elbírja. A kolera. A nyári időszak mindig sokféle veszedelmet rejt magában. Ilyenkor lép fel a sok ragályos betegség s minden oldalról megtámadja az em­berek életét. A mostani rettenetes idő még jobban fokozza a veszedel­meket. A harctéren, dacára minden óvatosságnak, mindenféle betegség üti fel fejét s onnan lassanként ve­szélyezteti a távolabbi vidékeket is. Most tehát a rendesnél is jobban kell vigyáznunk. A ragályos beteg­ségek közül különösen a kolera ejti rémületbe az embereket. A kolera fertőző anyaga, a koleraba- cillus, főképpen a beteg bélürülékében és hányadékában van, ennélfogva legfőképen ezen anyagok fertőtleníté­sére kell gondot fordítanunk, valamint mindazon tárgyakéra, a melyeket a beteg ürülékével beszennyezhetett, tehát a beteg fehérneműjére, ágyne­műjére, ruhájára, ágyára, szobájára, bútoraira, az árnyékszékre. De tudnunk kell, hogy a koleraba- cillus nem csupán az ember belében bir megélni és elszaporodni, hanem az emberen kívül is, mindenféle ned­ves, szennyes anyagon. Erre tekin­tettel ne tűrjük meg lakásunkban és körűié a nyirkos falat, padlót, a szeny- nyes udvart, utcát, a pocsolyát stb., mert mindezekben elszaporodhat a kolerabacillus. Különösen ügyeljünk übdig kolera idején kezünknek, szánknak és mind­annak tisztaságára, a mit megeszünk, iszunk. A kolerás ember ürülékét és há- nyadékát égessék el, ha lehetséges. Gyorsan és biztosan hat az is, ha legalább 3-szor annyi forró vizet vagy forró lúgot öntünk rá. Jól fer­tőtlenítenek továbbá a mésztej, a kék- gálic, klórmész, karbolsav stb. A kolerás ürülékét, fertőtlenítés után, öntsék az árnyékszékbe, avagy ássanak e célra, félreeső helyen göd­röt, abba ürítsék a dezinficiált ürü­léket. Azután földdel borítsuk be. A beszennyezett fehérneműt szin­tén legjobb elégetni, — kivált a jár­vány kezdetén. F ertőtleníthetik továbbá úgy, hogy vízben, lúgban Va órán át kifőzik. Növelhetjük a fertőtlenítés hatását, ha a kifőzésre használt vízbe fertőtlenítő szereket is teszünk. A nem mosható ruhát legjobb el­égetni. A hol gőz fertőtlenítő van, ebben gőzölik. Karbolos vízzel (50 gramm karbolsav 1 liter vízre) jól meglocsolva, napos száraz helyen szellőzik. Ágyneműből, ami csekély értékű (pl. szalmazsák) elégetik, — egyebet gőzben dezinficiálhatnak. Az ágyat magát forró lúggal, vagy dezinficiáló szerekkel kevert forró vízzel mossák le. A beszennyezett padlót sűrű mész- tejjel itatják be s azután feltisztítják, — avagy más dezinficiáló szerekkel fertőtlenítik. A falat szintén mésztejjel dezinficiálják. A bútort, fás részén úgy tisztítják, mint az ágyat; párnás részét 2—3%-os karbolsavoldattal jól meghintik s szá­raz napos helyen kiszellőztetik. A beteg evőeszközeit lúggal mossák. Az ápoló ruháit úgy dezinficiálják, mint a betegét. Az ápoló ügyeljen keze tisztaságára. Evés, ivás előtt mindig mossa meg a kezét szappanos vízben, vagy erős ecettel, avagy egyéb dezinficiáló szer­rel, száját pedig tiszta vagy ecetes vízzel, citromos, borkősavas vízzel öblítse ki. Ne egyék, igyék a beteg szobájában s kerülje a szertelen ki­merülést. Az árnyékszékeket súrolják naponta fás részükön (forró lúggal stb.) Az árnyékszék gödrébe bőségesen önt­senek mésztejet, vagy más dezinfici­áló szert.. A vendéglőkről, kocsmákról, s egyéb középületekről, úgyszintén közlekedési eszközökről (vasút, gőzhajó), s az utasokról és árukról a hatóság gon­doskodik, hogy a fertőzést megaka­dályozza. Az élelmi szerek és italok közül veszedelmesek lehetnek azok, melyek huzamos időn állottak, kivált nyilvá­nos helyen, piacon, utcán, vendéglő­ben. Csupán frissen főtt, sütött élelmi szereket együnk. A nyers élelmi sze­reket kerüljük. A gyanús vizet legjobban ártalmat­lanná tesszük, ha felforraljuk. Az ásványos viz, ha friss, megbízható: ha állott, nem ajánlható. A szódavíz jósága is attól függ, milyen vízből készítették. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, Do Isten nem lel hajlékot. Június » 27. 28. vasárnap, Jób hétfő, 2. 4, 1 — 11. » 29. kedd, 5, 17—27. 30. szerda, „ 7, 1 — 11. Július 1. csütört., , 10, 8—17. 9 2. péntek, 12, 7—16. 9 3. szombat, „ 14, 1—12.

Next

/
Thumbnails
Contents