Harangszó, 1914-1915

1915-06-13 / 31. szám

1915. június 13. HARANGSZŐ. 243. kész — aki pedig nagyon erkölcsös életet élt, nem fog találkozhatni odaát. Három nappal később ismét meglá­togatja a lelkész a sebesült hősöket. A teremben azonban ezúttal néma köszöntéssel haladt el a súlyosan sebesült altiszt ágya mellett. „ — Hozzám nem fárad el lelki atyám ?. .. sóhajt fel a beteg... — Magának nincs már mondani va­lóm, maga úgyis mindent tud. — Óh jöjjön csak kérem, azóta, hogy itt volt, nem tudtam aludni. Ér­zem, meg kell halnom s valami úgy bánt, valamitől úgy félek, mint még soha. Könyörüljön rajtam. Pedig, édes jó barátom, — szólal meg a lelkész — ne féljen semmitől, ahogy Kant is mondotta: Ha szinte a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek, mert te velem vagy. — (Kant ugyanis azt mondotta a 23-dik zsoltárról, hogy a sok ezer könyv közül, melyet végig olvasott, ez tudta őt egyedül megvigasztalni.) — Kant? kérdi el-el csukló hangon az altiszt... És hol van megírva, nem kaphatnám én meg azt a könyvet ? — Óh igen, itt van! S a lelkész át­nyújtja a bibliát. Másnap jelentik a lelkésznek: a sebesült altiszt bibliával a kezében, nyugodtan kilehelte lelkét. Utolsó szava a zsoltáros dalnok hitvallása volt: Ha a halál árnyékának a völ­gyében járok is, nem félek, mert te velem vagy 1 A hadakozó nagyhatalmak. Irta: Kapi Béla. III. Anglia. A nagyhatalmak mostani elhelyezke­désében Anglia az egyetlen nagyhata­lom, melyet külső és belső körülmé­nyei a nagyhatalmi állás betöltésére képesítenek. Nagyszerű fekvése a legalkalmasabb természeti határokkal látja el. Minden oldalról tenger veszi körül, úgyhogy méltán nevezik „szi­get-országnak.“ Óriási kiterjedésű gyarmatországai messze túlszárnyal­ják az anyaországot. Ellátják minden terménnyel, érccel, szénnel, fűszerrel, úgyhogy magában is erősnek érzi magát. Népe egységes, egy nyelvet beszélő nép. Az anyaország lakosainak száma 47 millió, de az összes angol alattvalók száma meghaladja a 438 milliót. Az angol nyelv 125 millió embernek anyanyelve s 550 millió ember használja és érti. De a nyelven kívül, hatalmas, összetartó erő van az egységes nemzeti érzésben. Az angol büszke hazájára, büszke arra, hogy ő a nagy angol nemzethez tar­tozik. Lelket eltölti az a tudat, hogy nemzete nagy feladatokat töltött be a világtörténelemben, sokat tett az emberiség javáért és meg van győ­ződve arról, hogy még nagy hivatás vár rá a jövendőben is. Az ország földjének csak kisebb része áll művelés alatt. A lakosok nagy része iparral foglalkozik, csak kicsiny része földmívelő. A föld a lakosok V3-ad részét képes eltartani, így tehát természetes is, hogy a la­kosság zöme az ipari pályához for­dul. Még természetesebbé teszi ezt az a körülmény, hogy az ország hegyei rendkívül gazdagok érc- és szénbányákban A természet ezen gazdagsága Angolországot természet­szerűleg ipari állammá teszi. Érde­kesek a lakosságnak a különböző foglalkozások közt megoszlásra vo­natkozó számadatok. Bányászattal (1901 évi adat) 805,185 ember. Ezek közül 643,654 szén- és palabányában, 17,027 vasbányában, 72,336 kőbá­nyában dolgozik. Halászattal 300,000 ember foglalkozik. Szövő és fonóipar­ral 1.155,397, pamutiparral 534,743, fémiparral 1.237,196 ember keresi meg kenyerét. Angolországot kedvező fekvése lassanként egész Európa kereskedő­jévé tette. Nagykiterjedésü gyarmatai, meg biztos tengeri hatalma kiváltságos állást biztosítottak neki a többi nem­zet sorában. Volt szorgalma, kitartása, tudása, volt egy nagy adag önzése is, minden alkalmat megragadott és könyörtelenül kihasznált a maga elő­nyére és erősítésére. így azután nem csoda, hogy hatalma növekedett s a fényesen csillogó tengeri útakon öm­lött az arany és a sok-sok pénz a kiválasztott országba. A nemzet benső élete is elég nyu­godt. Nincsenek szélső irányok, nin­csen örökös küzdelem. Az utolsó években voltak ugyan nagy sztrájkok és egyéb zavargások. A szegény, földnélküli nép -nyomora s az előke­lők gazdagsága és tékozló életmódja közt is jobban kiéleződött az ellentét. De ügyes angol politikával s a nyo­mort enyhítő törvényes intézkedések­kel sokat segítettek ezeken a bajokon is. Ezek közül az intézkedések közül csak azt az egyet említjük, mely a szegényügy ellátását a községek kö­telességei közé sorozza. Az 1908-ban hozott törvény szerint: minden va­gyontalan, 70 éven felüli öreg ember nyugdíjat kap és pedig hetenként 5 schillinget, havonként mintegy 25 koronát. Szépek azok az adatok, melyek a szegényekről és nyomoré­kokról való gondoskodást tárják fel. 1908 bán 51,424nyomorékról, 236.349 szegényről gondoskodtak; kórházba helyeztek 89,547 embert. Pénzsegélyt kapott 68,638 nyomorék és 483,454 szegény. Ébben és más intézkedések­ben is irigyelhetjük Angliát 1 Ami a politikáját illeti, kevés nem­zet dicsekedhetik azzal, amivel az angol dicsekedhetik. Azzal tudniillik, hogy elejétől fogva, határozott terv szerint, tudatosan törekszik nemzeti álmainak megvalósítására. Teljesen ő akarja uralni a tengert. Minden ve- télytársát le akarja gyűrni. Jól tudja, hogy ha tengeri hatalmát elveszíti, akkor ezzel együtt elveszítette világha­talmi állását, gazdagságát s gyarmatai nagy részét. Ezért az egymásután következő történelmi korszakokban legyőzte Spanyolországot, Hollandiát, Franciaországot. De sohasem elégedett meg az európai vetélytársak legyő­zésével, hanem mindig újabb és újabb gyarmatot hódított a régiek közé. Mindegyik világrészre kiterjesztette hatalmát, úgyhogy jelenleg valóság­gal szédítő birodalmat egyesít magá­ban Nagybritánnia. Az ember első pillanatban nem is érti, hogy tulajdonképpen micsoda érdek sodorhatta bele ebbe a rette­netes világháborúba Angliát ? Azaz, tulajdonképpen nem is így kell ma­gunkat kifejezni. Mert hiszen, Anglia nemcsak beleavatkozott a világhábo­rúba, hanem egyenesen ő csinálta, ő okozta a világháborút. Ha az angol Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasz­tási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb ház­tartási és gazdasági cikkek a HANGYA bol­tokban kaphatók. A HANGYA italai hamisí­tatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik község­ben fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 31 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövet­kezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.

Next

/
Thumbnails
Contents