Harangszó, 1914-1915
1915-03-21 / 21. szám
164. HARANGSZÓ. 1915. március 21. és elgyengülnek utána, — míg a jó, 1 bizakodó, tölényes hírek kedélyünket is megtelítik a feszülésig erővel, szívósággal, élettel és reménységgel. Ilyenkor érezzük, hogy a kedélynek hatalma van, mely erő avagy erő- telenség forrása aszerint, hogy jó vagy rossz hangulat borult le lelkünkre takaróul. Nemrégiben kezembe került községünk volt érdemes birájának egyik levele, melyet fia írt neki a harctérről. A derék fiú most az egyesült osztrák-magyar-német csapatokkal küzd a haza becsületéért. Amióta kitört a háború, mindig a harctéren volt. Sohase panaszkodott leveleiben, hogy mennyit kell szenvedni. Meg se sebesült, meg se betegedett. Jó kedvű leveleket írdogál haza, hogy jól megy sora egészséges és jó szüleinek is hasonló jókat kíván. Amellett az oroszok réme. Hazatérő pajtásai csodás dolgokat beszélnek róla. Megvallom őszintén, az ő levele indított a következő sorok megírására. Az illető levél második része így hangzik: „31-ik gy. ezred és az ezzel együtt működő német, azaz porosz hadosztály az összhang értelmében a szemközt álló orosz kaukázusi ezredekkel közösen rendezett farsangi mulatságot. A műsor a következő: 1. Nappali ábránd ekrazittal töltött bombákkal. 2. Reggel hat órakor gépíegyver- keringő. 3. Tábori tüzérségi egyveleg, srapnel és gránát mindkét részről. 4. Rohamcsárdás tüskés dróton, farkasvermeken át golyózáporban, melyhez a zenét a nehéz tarack-ezred ütegei szolgáltatják. 5. Kézi bombavetés és szuronyroham. 6. Este tűzijáték gránátok által felgyújtott falvakkal. 7 Új állásfoglalás nyakig érő hóban. 8. Tüskés drótakadály versenyfutás. 9. Farkasverem ásás reggelig. 10. 30 és V2-es jó hírnevű motoroságyuk szólója és az egész orosz tömeg teljes ordítozása. A rendezőség a mulatságot kedvezőtlen idő esetén is meg fogja tartani. A résztvenni óhajtókat kérjük, hogy minél számosabban szíveskedjenek megjelenni. Vendégeket szívesen látunk. Belépti díj nincs. Az urak kéretnek csukaszürkében, a hölgyek voröskeresztes karszalaggal megjelenni. Hűsítő italokról az időjárás gondoskodik. Jó étkezés biztosítva. Főrendezőség: a 31-ik gyalog ezred minden tagja. * tf * Az erős bizodalmú üde katona humor száll felénk e farsangi műsorból. A humor mindig az erőfölösleg el- ömlése. Jut belőle annak is, kinek fogytán van az ereje. Megbátorítja, fölemeli azt is, kiben jégcsappá fagyott a háború rémes komolysága. Sokszor többet segít a humor a szár- nyaszegett kedélyben, mint a biztos valóság költészetien nyugalma. Egy orvosnövendék levelében olvastam, mily sokat ér a biztató jó szó a fáradt katonákhoz. Többet ér, mint az orvosság.*) így ír tapasztalatairól az emberi szeretet katonája: „Közben folyton vissza kell maradnom a kidőlteknél. Kibontom a köpenyüket, egy kis vizet adok nekik és pár biztató szóval újra lelket öntök beléjük. A menet céljáról sejtelmem sincs, de azért mindegyiküknek beadom, hogy már csak egy fél óra, már csak öt kilométer, aszerint, hogy ki milyen fáradt. Ez az ártatlan kis füllentés többet ér minden orvosságnál. A katonák új erőre kapva folytatják a biztatás után útjukat.“ Hátha még a jó szóban a humor búja csillan föl ? A sorozó katonák tréfás kedve köztudomású. Hány félénket és aggódót megbátorítottak és fölvidítottak jól sikerült kiszólásukkal. Mikor pl. az atyafi a mérce alatt azt panaszolja a vizsgáló orvosnak, hogy néha fáj a lába, nem tud futni, a tréfás katonaorvos azonnal kész a felelettel: „Magának nem is kell futni. A muszkának kell futnia maga elől.. . ‘ A humor a kedélyre megnyugtatóig és erősítőleg hat. Azért mindig jó jelnek és biztatásnak kell vennünk, ha katonáinkban a tréfás kedvet látjuk, mert ott a kedély is ép és nyugodt. Beteg kedélyből sohasem születik humor. Csak egészségesből. Tagadhatatlan azonban az is, hogy az erős, szívós, fölényes és diadalmas kedélyt, mely nélkül nagyot alkotni nem lehet, az említett módokon állandóan fönntartani nem lehet. A kedély állandó hatalmának szilárdabb alapok kellenek suhanó hangulatnál. Tények, valóságok, sziklaszilárd alapok. Hol keressük ezeket? A német nép kedélye állandó. Győzni akarunk és győzni fogunk, Istennel előre 1 — ez a jelszavuk. Hol keressük a ke*) A nagy háború könyvei, szerkeszti: Nagy Étidre „Tábori leveleka 14-ik oldalon a „Szeretet 1 katonái.“ E könyvet, mely 192 oldalon érdekesebbnél érdekesebb tábori leveleket közöl, az érdeklődök Ügyeimébe ajánljuk. Ára 2 korona, Singer és Wolf- ner kiadása Budapest. dély állandóságának erős oszlopait ? A testvérnemzet eligazít bennünket kérdésünkben: Istennél. Az Istennel kapcsolatos, nap-nap után vele érintkező, belőle élő, hozzá örömben és bánatban visszatérő lélek kedélye állandó az erőben, állhatatosságban, kitartásban, szuronyrohamban, szár- nyaszegett léghajóban, Mazuri tavakban, élve, holtan. Egyik bajor misz- szionárius növendék barátom, kivel egy padban hallgattam két nyári vakációban a misszió történetét Neuendet- telsauban (Nürnberg mellett), decemberben levelet írt magyar pajtásának a kórházból, hová sebesülten került. Belgiumban sebesült meg. Meghatottan olvastam sorait, melyekből a földi élettel leszámolt és a földi életen diadalmaskodó efeyen hitélet melegsége sugárzott ki. Újból áhítattal olvasom sorait: „Én már megismertem a halál borzalmát, a halál villámai már köszöntöttek engem, de nem remegek mégsem a rettenetes haláltól, mert Krisztusban hatalmas szövetségesem van. Nem történhetik más velem ,mint amit Isten rendelt felőlem és ami nekem üdvösséges.“ Az Istenből élő lélek kedélye az igazi keresztyén kedély. Mert ki az igazi keresztyén ember ? „Keresztyén az az ember, kinek szívét Isten megnyerte az Ur Jézus Krisztus által.“ (Bengel.) A szenvedés oka. Irta: Lábossá Lajos. Folytatás. Csak pár éve annak, hogy a német császárné meglátogatta a világ legnagyobb belmissziói intézetét, a némethoni Béthelt. Nem is nézte meg az összes, csaknem háromezer beteget, csupán néhány százat közülök. S látott ott picike pólyás babákat, nagyobb gyermekeket, viruló arcú ifjúkat s leányokat, erős, izmos férfiakat s nőket, kiknek nagy része nem fekvő beteg, hanem rendes kiadott munkáját végzi. Csakhogy midőn a picike babák után kérdezősködött, kérdéseire azt a feleletet kapta, hogy a pici babák egy része már az operációs kés alatt volt. És amikor a szép tiszta ruhába öltözött 5—6 éves leánykákhoz szólott, azok nem feleltek, csak érthetetlenül forgatták az ápolónők által megfésült aranyhajú kis fejecskéiket, mert siket-némák voltak. Vagy ha válaszoltak is, de szép fekete szemükkel csak örök sötétséget láttak. Látott ott ifjakat s leányokat szép pirospozsgás arccal,
