Harangszó, 1914-1915
1915-03-21 / 21. szám
1915. március 21. HARANGSZÓ. ott annyi vizet ivott, hogy megpukkadt. A hálás nép Krakut emlékére dombot emelt s a domb még ma is fennáll Krakótól néhány kilométernyire. Krakó főterén emelkedik a gótikus Mária-templom. Tornyait, a néphit szerint, két fitestvér építette. Amikor az egyik látta, hogy testvérének a tornya magasabb, mint az övé, tőrt döfött a testvér szívébe. A tőr most együtt függ egy láncon a fenyővel, amely Krakó történetében szerepet játszott. Feltűnő a templomok nagy Í száma Krakóban. Negyven hajléka van itt az Istennek a legtöbb templom valóságos műremek. Másodszor ébredtünk meg otthonosan berendezett vasúti fülkénkben, amikor ablakunkon keresztül hópalástba burkolt fehér hegyeket látunk, amelyek hátán a megjelent nap sugarai titokzatos remegést tük- röztettek vissza. Leeresztjük az ablakokat, hogy tisztábban láthassuk e gyönyörű vidéket. Amerre szem ellát, mindenütt csak hó, szűzi fehér érintetlen tiszta hó. Alattunk pedig sebes folyó hangos csobogását halljuk. Hol megjelenik, hol eltűnik, megzavar fordulataival, csapkodásával. Édes sejtelem szállja meg lelkünket. Te lehetsz ez szépséges Magyarország! Elárult vadregényes hóval fedett hegykoszorúd, fenyveseid és beszédes Hernád vized. Ráismertem arcodra s magamhoz szorítottam azt a viszontlátás minden örömével. Téged láttalak estéli imáimban, éjjeli álmaimban, reggeli fohászimban ! Te erősítél, te bátorítottál, te adtál szívünkbe megnyugtatást I Szebben ragyogott a hazai égbolt, integetett felénk a nyájas otthon. Mily édes is lesz hazamenni egyszer, nemsokára. Lassan döcögött vonatunk, mintha érezte volna, hogy utasai fürödnek a viszontlátás öröm-tengerében. Kassán át, ahol pár órát időztünk, negyednapra elértük lerakodó állomásunkat febr. 17-én. Ismét kocsival s amennyiben ezeknek nagyrésze a tengelyig érő sárban elakadt, gyalogszerrel folytatÍ tuk utunkat, amíg eljutottunk legújabb tanyánkra, kis tót falu bocs- koros lakói közé. S most itt vagyunk a Kárpátok között, ahol oly elszántan vívják az eljövendő békét. Iit fogott kezet a Rajna őre, a Kárpátok őrével és szorítják ádáz harcok közepette lépésről-lépésre, magaslatról-magaslatra a távoli Oroszország félvad népeit: a szibériai kirgizeket, tatárokat. Mintha éreznék a harcolók a kárpáti csaták horderejét, halálmegvetéssel küzdenek mindkét részről. A vakító remény és az erős hit tápláljon mindnyájunkat. S igaza lesz az egykori krónikásnak, aki a nagy veszedelmek idején azzal vigasztalta a csüggedőket, hogy ne féljenek, mert a Kárpátok nem engedik az országba az ellenséget, a magas bércek és az úttalan völgyek elnyelik a pusztító hadakat! Bojtos László tábori lelkész. A mindennapi kenyér. Azokról a helyekről, ahol a magyar nép sorsát s mostani nehéz helyzetében is jövendőjét igazgatják, komoly intelem száll az ország népéhez. Azt mondja az az intelem: használjuk ki a magyar földet s tegyünk meg mindent, hogy a mindennapi kenyér biztosítva legyen mindenki számára. Többször írtuk már, mit akar az angol nép, ez az irigylelkü, kalmár nép. Ki akarja éheztetni a monarchiát és Németországot. El akarja zárni azokat az utakat, melyeken országaink a hiányzó élelmiszereket pótolni szokták s az éhhalál kegyetlen fegyverével akarja békekötésre kényszeríteni. Most azután igazán fontossá lett a mindennapi kenyér kérdése. Az illetékes gazdakörök mindent elkövetnek, hogy a jövő aratást biztosítják. Hamarosan összeiratták, kinek, mennyi vetőmagra van szüksége. Egyébként is kezére járnak a népnek. De ez még nem elég I Nekünk mindnyájunknak is meg kell tennünk a magunkét. Nem szabad tékozolnunk az élelmiszerekben. Huzzuk össze magunkat. Legyünk szerények igényeinkben. Takarékoskodjunk. Ne felejtsük egy pillanatra se, hogy mindannyian hazánk közös éléskamrájából táplálkozunk. Minél jobban beosztjuk a rendelkezésünkre álló anyagot, annál tovább bírjuk a harcot. Gondoljátok meg mindezt, magyar testvéreink s ennek megfelelően éljetek józanul, okosan, takarékosan 1 De ugyanekkor még egy komoly intelem szól hozzánk. Használjuk ki a magyar földet. Községekben, városokban, mindenfelé mennyi üres, műveletlen telek van. Hát ebben az esztendőben ne legyen egy talpalattnyi sem! Berlinben a nagy urasági parkokat, a pázsitos kerteket, a nagy katonai gyakorlótereket mind művelés alá veszik, hogy ez által is megnöveljék a gabona és burgonya termést. Kövessük mi is ezt a szép példát! Tegyünk gyümölcsözővé minden kis területet, hogy ez által is erősebbé legyen nemzetünk. Mutassuk meg az ellenségnek, hogy minket nem tud kiéheztetni, minket nem tud éhezte- téssel megszégyenítő békébe hajtani, — a magyar föld minden rögét gyümölcsözővé teszi a magyar munkáskar s minden falat kenyér egy-egy fegyver lesz, mely közelebb segít az utolsó, nagy győzelemhez. _________________________163^ A kedély hatalma. Irta: Endreffy János. Most a háborús világban különösen fontos, hogy milyen kedély uralkodik a harcoló népeken és seregeken, jó-e vagy rossz-e, nyomott-e vagy emelő-e. Nagyban befolyásolja a kedély a háború folyását és befejezését, a győzelmet is. A kedély olyan, mint a ragály: átszármazik egyikről a másikra. Vegyük például saját magunkat. Milyen a kedélyünk, ha afféle rémhíreket terjesztő, betegen vagy sebesülten hazakerülő katonával beszélünk, ki alaposan meg- szörnyűködteti a félig igaz vagy fölfújt „ igazság‘-aival a jóhiszemű embereket, — vagy ha afféle kemény huszárgyerekkel akadunk össze, aki elmondja, hogy Oroszországban nincs munkája a huszárnak, mert a kozák messziről elfut előle és hogy most Szerbiába indulnak munkát keresni, mert tétlenül nem tud élni a magyar ember. A rémhírek, ha nem is hisszük el, rosszul hatnak kedélyünkre tudva azt, hogy mások el fogják hinni Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Közraktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 21 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.
