Harangszó, 1913-1914
1913-10-26 / 1. szám
1913. október 26 HARANGSZÓ. 3 Az ifjabb Mazari most atyjának rabtársától hallhatta a nápolyi és szicíliai út borzalmait. Zsédenyinek és társainak ottléte indítja a hálás fiút arra, hogy apja vértanúi halálának kegyeletes emléket emeljen. Witten- bergában 1677-ben egy emlékfüzetet adott ki, mely elé Zsédenyi is „mint a Krisztusban jámborul elhalt apának minden nyomorúságokban és üldöztetésekben kísérője és fogolytársa“ egy magyar verset írt. Ritka, kegyeletes emlék ez, a szenvedések tengerében született gyöngy, melyet egyik magyar gályarab a másiknak halálára írt. Azért itt egész szövegében közlöm. íme - Zsédenyi verse : Dicséretes dolog az testi vitézség, Ura és hazája mellett való hűség. De sokkal böcsösebb az lelki viadal, Melyben végig ha ki valójában megáll, Ura s hiti mellett bátran viaskodik, Igazsága mellett élete végződik: Nem lészen kárára, sőt nyereségére, Mert lelkét megtartja ő üdvösségére. Ilyen lelki vitéz Mazar Dániel is, Hűségét és hitit Ura mellett ő is Állhatatosságban élte elfolytában Kegyesen megtartá bízván ő Urában. Kinek jó példáját s nemes viadalját Kövesse minden hű lélek ő nyomdokát. Téged pedig nemes erkölcsű jó ifjú, Idegen nemzet közt virtusért bujdosó, Mazar Kristóf uram, atyádnak halála, Sok kereszti után elnyert boldog sorsa Meg ne szomorítson, inkább vigasztaljon, Azon utat nyomni téged fölindítson. 1877-ben febr. 5-én hagyta el Zsédenyi Wittenbergát két utitársával együtt. A búcsuzás oly nehéz volt, hogy az itt időző magyarok, köztük az ifjabb Mazari és a soproni Rö- schel János ez alkalomra is emlék- füzetet adtak ki. Bejárták azután még Szászországot, Brandenburgot és Szilézián át tértek vissza hazájukba. Egy ideig csak titkon végezték, az 1681. évi országgyűlés után pedig nyíltan is megkezdték lelkészi munkájokat. Zsédenyit a dörgicsei hívek nagy örömmel fogadták vissza s ott működött köptük 1696-ig, ekkor azonban a nagyobb kővágóőrsi gyülekezet hívta meg a már öreg hitvalló papot. Itt a hívek az egyházlátogató Asboth János esperes előtt szép bizonyságot tettek tudományáról, kegyességéről és szorgalmáról. Az 1706. évi vizitációkor azonban már nem élt. Kővágóőrsön vagy Dörgicsén temették-e el, nem tudjuk. Egy régi feljegyzés szerint Mencshelyen fejezte volna be életét. Egész élete bizonysága volt a 44. zsoltárból vett szép jelmondatának, melyet Zürichben Lavater emlékkönyvébe jegyzett: „Te vagy Istenem az én királyom, ki ígérsz győ- zödelmet. Te szabadítasz meg ellenségeinktől és te szégyeníted meg a mi gyűlölőinket“. A Harangszó a téli hónapokban minden vasárnap megjelenik. Ami erősebb az embernél. % Elb^élés. Irta: Kapi Béla. Első fejezet. Ábrahámék portája. Ahol a tagút lekanyarodik a rá- hajló kertekre, Földes Gyurka leugrott szekeréről s a sövénykerítéshez állt. A veteményes ágyak közt meglátta az édesanyját, annak nevét kiáltotta. Jött is azonnal, még a szava is elakadt nagy siettében. Két kezét nyújtotta a fia felé. — Nehezen vártalak Gyurka. Már eléd is mentem. — Nem tudtam előbb végezni édes anyám, — szólt a fiú s gyengéden magához ölelte a törékeny asszonyt. — Pedig sok a mondanivalóm. Szerdán utazunk édesanyám, szombaton már hajóra szállunk. Az asszony riadtan vonta magához fia kezét. — Te is itt hagysz Gyurka, ki lesz akkor a védelmezőm ? Ki vígasztal, kicsoda biztat, ha te sem leszel itthon ?... — Ne csüggedjen édesanyám, jó az Isten, majd megsegít! Azután meg majd hazakerülök. Talán tudok is valami kis pénzt összegyűjteni, akkor azután minden máskép lesz. Hanem most más nagy baj van. Apánk leizent, hogy a pénzt vigyem fel neki. Nem tudom, mit csináljak. Ami keveset összetakarítottunk, azt kiadtuk az amerikai úti jegyre. Az itthoniakat se hagyhatom pénz nélkül, meg magammal is kell valamit vinnem. Hiába tépelődöm, nem tudom a pénzt előteremteni. Arra gondoltam, hogy este lemegyek hozzá s megkérem: legyen egy kis türelemmel I... — Istenem, Istenem! — sóhajtott az asszony. Nem várhatsz irgalmat ennél a kegyetlen embernél I A pajta felől lárma hallatszott, majd egy hatalmas, öles alak indult neki a kerti útnak. Deresedő feje beleütődött a gyümölcsfák lecsüngő ágaiba, de azért büszkén hátraszegte a fejét s kevélyen suhogtatta kezében nádpálcáját. Ez az öreg Ábrahám János, a „majdnem első“ gazda. így hívták a faluban, mert azzal elégítette ki büszkeségét, hogy majdnem ő az első gazda. De rendesen hozzátette, hogy lesz ő még igazán is az első. Ábrahám János igazi birtokszerző, földéhes ember. Fáradságra nem néz, minden erejét vagyonszerzésre fordítja. Pénz dolgában se Istent, sem embert nem ismer. Ha valamelyik adósának házát vagy földjét akarja megszerezni, a lelkiismeretével is könnyen megalkuszik. A törvény paragrafusaival ugyan sohase ütközik össze, de mindig olyan táncot jár körülöttük, hogy minden tisztességes ember megbotránkozik rajta. Embertársa nyomorúságát senkise kamatoztatja annyira a maga hasznára, mint ő. Jaj annak, kit karmai közé kerget a végső szükség. Még utolsó párnáját is kihúzza feje alól. Otthon is kegyetlen természetű ember. Felesége második asszony a háznál. Cselédsorból emelte magához, de azért mindvégig cselédsorban hagyta. Az asszony fiút is hozott a házhoz, Földes Gyurkát. De ezt meg éppen a lelke mélyéből utálta Ábrahám János. Szegény fiú mindig csak a kemény kezű mostohát találta benne és sohasem a melegszívű apát. Mikor azután Gyurka szíve egy szegény zsellérlány felé hajolt, akkor a gőgös gazdag ember kiadta az útját. Azóta Földes Gyurka a falu végén éldegél kis családjával. Még egy jól ismert jellemvonása van Ábrahám Jánosnak: nem törődik Istennel, vallással. Vasárnapi harangszó nem hat el hozzá. Azt mondja: majd ráér akkor imádkozni, mikor már nem tud dolgozni. Különben is nagy hadakozásban áll az Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol fogyasztási szövetkezet nincs A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy falu népe min den nemű. háztartási és gazdasági cikkeit és italszüksógletét a legjutányosabban, úgyszintén hamisítatlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői forduljanak útbaigazításért a - .......— ■ ■ - i-- ■■ H angya a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, Budapest IX., Közraktár-utca 34. szám. (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió korona évi forgalommal. ■ ■■ ■-.....■■ L evélcím: HANGYA, Budapest, postafiók 109. szám.
