Harangszó, 1913-1914
1914-12-07 / 07. szám
1913. december 7. HARANGSZÓ. 51. A régi barát szánakozva néz végig Péteren, de nem szól semmit. Minek is. Miért nehezítené meg szívét a szegény embernek, kit az Úr már úgyis eléggé meglátogatott bűnéért, a gyermeke iránt való végtelen, de oktalan szeretetéért. A bibliai rejtvényekre anrlyi megfejtés érkezett, hogy lehetetlenség volt feldolgozni. A jövő számunkban kezdjük a névsor közlését. Az emberi test hőmérséklete s annak mérése. Irta : Dr. Kovácsics Sándor. A természettudománynak sok oly része van, amely még nem vált közkinccsé, köztudattá, vagy amelyről téves fogalmak keringenek a köztudat agyvelejében. Beszélnek embertársaink arról, hogy nyáron melegük van, télen fáznak, az étel, az ital, a fürdő hideg vagy meleg, hogy forróságuk, lázuk van, hogy kilelte őket a hideg, — anélkül, hogy alapjában tudnák, ismernék az emberi test hőmérsékletét vagy annak megmérési módját. S ha az orvos a beteg kezébe adja a hőmérőt, akkor másnap ijedten újságolja neki a beteg, hogy 36'8 fokos láza volt. Pedig ez nem láz, ez rendes melege az emberi testnek. Mint ismeretes, az emberi test melege állandóan egyforma nagyságú, fokú. Környezetünk, a levegő, lehet nyáron melegebb, télen hidegebb — de ez az emberi test hőfokán nem sokat változtat. Rendes, átlagos viszonyok között testünk hőmérséklete 37*2 C°-nál — a hónalji árokban mérve — nem nagyobb. Lehet néhány tizedfokkal kisebb is 3625 C°-ig, anélkül, hogy az betegséget jelentene; de már 36 C° alatti hőmérsék nem jelent egészséget. Ismeretes, hogy a meleget épúgy mint a hideget, közönségesen higanyhőmérővel mérjük. Forgalomban van Celsius, Réáumur, Fahrenheit féle hőmérő. Nálunk leginkább a Celsius félét használják, amely 100 fokra van beosztva. 0 pontja a víz fagyását, 100-dik pontja pedig a víz forrását jelzi. Az orvosi célra, tehát az emberi test hőségének mérésére szolgáló hőmérőkön azonban csak 20—45 C°-ig található meg a beosztás, mivel élőlénynél ennél kisebb vagy nagyobb meleg mérésére alkalom, mód nincs, mert ily hatásoknál kialszik az élet, kihűl, megfagy a test. Az emberi test hőjét a hónaljban, szájüregben vagy végbélben szokták mérni. E két utóbbi helyen egy-két tized 0' 1 —0*2 fokkal nagyobb szokott lenni, mint a hónaljban. A test belsejében melegebb van, mint a bőr felületén. Legmelegebb van a májban, úgy 40 C° körül, a testnek melege mégis megközelítően egyforma az egész testben, mert a vér, mely az egész testben kering, kiegyenlíti az egyes testrészekben levő hőkülönbséget : a hidegebb bőr, csont, rostos részeket felmelegítik s az innét visz- szafolyó vér lehűti a melegebb részeket: izmokat, mirigyeket stb. A dolgozó ember felmelegszik, aki fát vág, gyalogol az kevésbbé fázik, mint az, aki tétlenül, mozgásnélkül áll kint a szabadban vagy kocsin ül. De nemcsak izmaink dolgoznak. Testünk mindennapos sejtjének, sejtcsoportjának illetőleg szervének meg van a maga élethivatása a szervezet háztartásában. Ezen élethivatás teljesítése munkával jár. Hogy a sejtek a munkát elvégezhessék, táplálékra, — fehérje, szénhydrát és zsirnemű anyagok felvételére van szükségük. Ezen anyagok felhasználását s az elhasz- náltaknak kiküszöbölését hívják anyagcserének. Minél nagyobb munkát végez egy szerv, annál élénkebb annak anyagcseréje, annál több tápláló anyagra van szüksége. Vagyis a munkásember többet eszik, mint a henyélő. A felvett táplálékot a szervezet feldolgozza s a vér és nyirok révén eljut a sejtekhez, hol azután felhasználtatnak, szétesnek, miközben kötött melegük felszabadul. így azután értjük azt, hogy az emberi izmok, melyek legnagyobb munkát végeznek, nemcsak legélénkebb az anyagcseréjük, de egyúttal ennek révén a legtöbb melegét a testnek, 4/s részét az izmok termelik. 24 óra alatt egy felnőtt ember 2500 hőegységet termel, — értvén 1 hőegység (kalória) alatt azon hőmennyiséget, mely 1 liter 0 fokú vizet 1 fokkal melegebbé tesz vagyis 1 fokra felmelegíti. Ezt a 24 óra alatt termelt meleget azonban csak az anyagcserevizsgálatkor szoktuk meghatározni. Egy felnőtt embernek tehát annyi táplálékot kell felvennie, amelynek égési hője kitesz 2500 kalóriát. A modern nagyvárosi éttermek már annyira egészségi fiziológiai alapon táplálják vendégeiket, hogy az étlapon (ez is egy mondva csinált magyar szó), az árak mellett kiírják az étel kalória értékét is, úgy, hogy a vendég maga is kiszámíthatja, mennyi táplálékot kell fogyasztania, hogy 24 órai 2500 vesztett kalóriája pótolhassék. Testünk hőmérséklete, kisfokú ingadozásnak, csökkenésnek vagy emelkedésnek ki van téve. így például nyáron 0*1—0’3 fokkal nagyobb testünk melege ; a forró égöv alatt fél fokkal (0'5 C°) többet mutat a hőmérő, tehát 37'5— 37'7 C°-ot. Magas hő ellen testünk úgy védekezik, hogy izzad, az erős izza- dás hőt von el a testtől s ilyenkor kisebb a hőtermelés, az anyagcsere is. Volt rá eset, hogy ember 130 fokú sütő kemencében 10 percig tartózkodott anélkül, hogy baja esett volna. Hidegebb éghajlatban, hideg viz hatása alatt is igyekszik testünk állandó melegét megtartani, ily körülmények között a bőr halványabb lesz, vagyis a véredények összehu- zódnak, miáltal csökken a hővesztés, kevesebb vér lévén a bőr véredényeiben, a külső hideg kevesebb meleget tud tőle elvenni. Úgy kell ezt képzelni, mintha a kimosott ruhát nem teregetnék ki, hanem összehajtogatva tennék ki a napra, ilyenkor a nedvesség nehezebben tud belőle elpárologni. — Másrészről hidegben bővebben táplálkozunk, élénkebb a szervezet anyagcseréje s igy nagyobb a hőtermelés is, ami ezután pótolja a vesztett nagyobb hőt, hogy testünk hője elérje az állandó normális 37‘2 C°-ot. Csecsemők és 80 éven felüliek hőmérséklete valamivel (0-3) nagyobb az átlagos hőfoknál. Testünk meElmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol H^T fogyasztási szövetkezet nincs! A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy falu népe mindennemű háztartási és gazdasági cikkeit és ital szükségletét a legjutányosabban, úgyszintén hamisítatlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői forduljanak útbaigazításért a : . ----■ . ■ == a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, Budapest IX., Közraktár-utca 34. szám. 7 (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió - ... korona óvi forgalommal. -■■■- ■ ■*-— Levélcím: HANGYA, Budapest, postafiók 109. szám.
