Harangszó, 1913-1914

1914-11-30 / 06. szám

1913. november 30. HARANGSZÓ. 43 Rossz szokások. Irta : Szalay Mihály. II. Gondozatlan temetők. Ha küzdenünk kell a temetői gyer- tyagyújtogatások ellen, nem szabad szó nélkül hagynunk a temető gondo- zatlanságát sem. Puszta temető: lelki sivárság. Elhagyatott sírok : eldúrvult érzések. Aki elfelejti elhunyt apjának, anyjának, testvérének, gyermekének emlékét, elfeledkezik az az élők meg­becsüléséről is. A rendezett temető kegyeletet ébreszt a halottak, tiszte­letet a hátra maradottak iránt, de a rendezetlen temető valami bántó ér­zést kelt föl szívünkben. Nem meg­nyugtat, hanem fellázít. Nem csendes, megbékítő szomorúságot, hanem ri­deg, lemondó keserűséget rajzol ar­cunkra. Pedig sok helyen nem gondolnak a temetővel. Elkísérik halottjukat, de meg nem látogatják. \ halottak el­feledve porladoznak. a sírok elvadulva horpadoznak. Egy-két szál virág, vagy árnyas fa szelíden suttogná: „Van, aki gondol rátok; van, aki most is a magáénak tart benneteket I“ A sok kóró és szanaszét elfutó akáchajtás meg csutolódva hajtogatja: „Csak­hogy már a föld alatt vagytok! Csak­hogy végre megszabadulhattunk tő­letek ! * Ne feledjük, hogy a temetőnek nevelő hatása is van. Érdemes néha- néha meglátogatni és szavát meghall­gatni. A gyermeknek apja, anyja sír­jánál eszébe jut talán egy komoly arc, egy kérő, könnyes szempár, egy intő szó, egy régi imádság, egy jó példa, amit náluk látott, tőlük tanult és ez akárhányszor visszatartja a rossztól, ösztönzi, erősíti, hogy meg­maradjon a jóban. A szülő meg míg könnyével öntözi az elköltözött gyer­mek sírját, megtanulja az életben maradt gyermekeket kétszeresen féltő gonddal szeretni. Az elbizakodott em­bernek a temető a gazdagság, a sze­rencse, a földi élet semmiségét mu­tatja, a hivő lélek figyelmét pedig a mulandóról a romolhatatlanra, az örökkévalóra irányítja. A temető: örök pihenés helye, új élet kapuja, a keresztyén reménység veteményes kertje. Békén pihennek a megfáradtak ; bezárultak a sírok, hogy szebb hajlék kapui nyíljanak; elvet­tetik a test, mint a gabona mag, hogy megromoljon, mert csak úgy kelhet ki új hajtásként az új élet, és ez te­remhet aztán több gyümölcsöt. (Já­nos XII. 24.) Jó érzésű ember tiszteli a temetőt. De micsoda tisztelet az, mikor sok­szor még rendes árkolása sincsen, hogy az állatok be ne menjenek és meg ne tiporják a sírokat. így aztán akad olyan testi-lelki szegény ember is, aki szamarát, kecskéjét, ott legel­teti. Ta'án nem kell túlságosan hang­súlyozni, hogy helytelen szokás az is, ha a temetőn keresztül-kasul jár­nak a mezőre menők, sőt akárhány helyen a pincéző éjjeli akakok is. Tudok rá esetet, hogy egy részeg ember este végig terült a sírok kö­zött. Azon az utón ment később egy másik nehéz fejű halandó, megbotlott amabban, rázuhant és amint észre­vette, hogy valaki nagyot nyög és megmozdul alatta, a rémülettől félig kijózanodva ugrott fel, hogy eliramod­jék. Az első ködös ésszel azt gon­dolván, hogy otthon a felesége adja ki neki ütésekben a porcióját, felkö­nyökölve és az akkor is szorongatott üvegét előre nyújtva könyörög: „Ne bánts már na, inkább te is igyál!“ Mikor a másik látta, hogy nem kísér­tet, visszament és a rémületért egy ki­húzott keresztdarabbal jól végigverte. így lehet a rendetlen temető ren­detlen emberek segítségével a komoly­ságnak, kegyeletnek eltemetője. Ami erősebb az embernél. Elbeszélés. Irta: Kapi Béla. Ötödik fejezet. Útban Amerika felé. Az egyik csoportban Dömötör bácsi körül gyülekeztek a marosujlakiak. Megszerették az ősz embert a csöndes szaváért, okos fejéért, meg a jó szívé­ért. Ha valakinek baja esett, csak hozzá ment. A Földes Balázsék Jul- csája többet üldögélt az ő ölében, mint az anyjáéban. Sokat mesélt neki Dö­mötör bácsi az ő kicsi unokáiról, Pistáról, Juciról. — Rettenetes nagy ez az alkot­mány — jegyezte meg elgondolkodva Sipos András. — Bizony nagy! Hagyták rá a többiek. — Nagyobb mint gondolják — szólt Dömötör. 220 méter hosszú, 25 méter széles. 3600 embert visz rende­sen. Mentem már máskor is vele. De sajnálhatják kegyelmetek, hogy nem látták még berakodás előtt. Ha szerét tehetik, meg is nézzék vala­hogyan, mert bizony érdemes rá. Gondolják cl, hogy az egész hajó hét emeletes. Külön vannak az I. és II. osztályos utasok szobái. Ott bezzeg csupa szőnyeg, kényelem és díszítés minden. Nem zsúfolódnak, mint mi szegény emberek. Vannak külön ter­mek, ahol dohányoznak, egy másik­ban beszélgetnek, a harmadikban ol­vasnak. De nem csak könyvet ám, mint maguk gondolják, hanem újsá­got is. — Talán bizony ezek a madarak hozzák nekik, mondta tréfásán az egyik, s a hajó körül cikázva repülő sirályokra mutatott. — A hajón nyomtatják, — foly­tatta Dömötör. Valami újfajta telegrá- fon, amelyikhez még csak drót se kell, mindennap megkapja a hajó­kapitányság a híreket. Azt azután összeállítják s lenn a nyomdában mindennap kinyomatják. Nem is unatkoznak az úri népek ! Mindennap van számukra muzsika meg tánc. Szép élet az övék!... — Hát a mienk?... kérdezte a sarokból egy szorongó hang. Dömötör egy ideig hallgatott, azu­tán csöndesen felelt. — Volt ennél már rosszabb meg jobb dolgóm is. Mindent úgy kell venni, ahogy van! — Csak azt nem értem, szólt az egyik, hogyan tudják azt a töménte­len húst, lisztet, meg mindenfélét magukkal hozni, amire szükségük van ? — Biz’ ez nagy dolog, felelt Dö­mötör. Ennyi ezer emberről gondos­kodni, elég sok gondot okoz. Mikor először kiutaztam, minden krajcár pénz nélkül vágtam neki a nagy út­nak. Nagyrészt gyalogoltam, de utaz­tam a vonat ütközőjén meg tetején is. Hanem mindez könnyű dolog volt! A neheze a tengernél kezdődött. Hi­Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol fogyasztási szövetkezet nincs! Hangya a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értéke­sítői Szövetkezetéhez, Budapest IX., Közraktár-utca 34. szám. (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy falu népe mindennemű háztartási és gazdasági cikkeit és italszükségletét a legjutányosabban, úgyszintén hamisí­tatlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői for- - dúljanak útbaigazításért a több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió -■ ■■■■..- ■ ■ : korona évi forgalommal. — Levélcím: HANGYA, Budapest, postaflók 109. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents