Harangszó, 1913-1914
1914-08-09 / 31. szám
IV. évfolyam 1914. augusztus 9 31-ik szám Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 50 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMEND-re (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is. : : : s Népek Atyja, sereg k győzedelmes Ura, lelkek örökkévaló Királya, tehozzád száll a háború borzalmai közt hü magyar néped imádságai Te hívtad szabadságra az embert s Te adtad nemzetek leikébe függetlenségük méltóságát. Te tanítottál béke- türésre, megbocsátásra, de Te köteleztél szent jogok, drága kincsek vérhullásos védelmezésére. Hazánk, nemzetünk, szabadságunk és jövendőnk védelmére kibontottuk háromszinű lobogónkat. Kivontuk élesre fent fegyverünket, mit dicső múltak hősi emléke övez. Könnyező szemmel, reszkető szívvel bocsátottuk harci útra kedveseinket: férjét a hitves, fiát az anya, apját a gyermek. Lehulló kezünket imádságra kulcsoljuk mi itthonmaradók s könyörgésünket a Te irgalmasságodba helyezzük Istenünk. Kegyelmedbe ajánljuk országunkat, nemzetünket, kegyelmedbe ajánljuk igazságos ügyünket. Bizunk önönerőnkben,fegyvereinkben, katonáink bátorságában, de mindenek felett bizunk Te benned s a mi legerősebb fegyverünk a Te diadalmas szent neved. Alázattal könyörgünk: küzdő seregünket vedd körül oltalmaddal. Koszorúzd fegyvereiket babérral. Adj lelkűkbe bátorságot, karjukba acélerőt, szívükbe a halál félelménél hatalmasabb elszántságot. Akiket vértanukká teszöl, azokat emeld magadhoz s egy nemzet hálájához csatold legdrágább életjutalmul: a Te megtartó kegyelmedet. Akiket megőrzői az élet számára, azokat vezesd békés hajlékukba vissza s add meg nékik a viszontlátás boldogságát. Áldásodat kérAmire éveken át aggodalommal gondoltunk, valóban bekövetkezett: kiütött a háború. Fegyver került a békés kézbe s harcmezőre robognak a nemzet hű fiai. A legnagyobb munkaidőben szállt végig a bércek-rónák vidékén: — veszélyben a haza! S az erős kar elvetette az élesre fent kaszát, takarítatlan hagyta gabonáját, talán egész esztendei kenyerét és ment a haza védelmére. Régi, tüneményes idők meséi váltak valóságra. Anya reszkető kézzel jük jó Istenünk az otthonmaradt családokra Őrizd meg a magukra hagyott hitveseket, anyákat, gyermekeket. Oltalmazd hajlékukat az ínségtől, tedd asztalukra a mindennap kenyerét. Áldd meg koronás királyunkat, őrizd számunkra drága életét! Áldd nemzetünket, hazánkat s virrassz rá dicsőséges napokat, békességes esztendőket I Ámen, áldotta meg fiát, hitves könnybebo- rultan bontakozott ki férje karjai közül, gyermekek sikongva búcsúztak apjuktól. Patakban ömlött a könny, szívbe hasított a válás, a búcsuzás rövid időre, vagy talán örökre, de a lélek mélyén erős maradt az a bizonyos érzés, hogy elmenni, a hazáért küzdeni, ha kell, még éltünket is feláldozni, szent kötelességünk. Nemcsak emberi parancs, hanem isteni akarat is. Mert az Isten adta a hazát, szabadságot, függetlenséget, az Isten Háború Szerbia ellen. Ultimátum Szerbiának. — A szerbek tanácskoznak. — A szerbek válaszd. — A szerb vezérkar főnökét elfogták. — Hadüzenet. — Hogy fogadták a há- ború hírét? — A kópviselöházban. — A mozgósítás. — Megkezdődött a háború. — Segítség a behivottak családtagjainak. — A lelkesedés. — Szerbia bűnössége. — Általános mozgósítás. — Kicsoda van ellenünk, kicsoda mellettünk ?
