Harangszó, 1913-1914

1914-03-29 / 21 szám

IV. évfolyam, 1914. március 29 2l-ik szám Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű meg­keresések a szerkesztőség címére Körmendre (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanítő is. TARTALOM: Pohánka Margit: Vándormadarak útja. (Vers.) — Mesterházy Sándor: Hit, szeretet, remény. — Farkas Mir i'iálync: A derék-kormányos. — Sehrikker László: Alvó gyermekim-' (Vers.) — Kapi Béla: Ami erősebb az embernél. (Elbeszé­lés) — A bibliai rejtvények megfejtőinek névsora. (Folytatás.) — Ország-Világ. Vándormadarak útja. Költöző madarak raja vonult végig Őszi lombhulláskor a temetőkerten ... Hova, merre szálltak? Porló magyar szívek jeltelen hantjá- Messze idegenben. [hoz, — Vinni egy parányit hónuk szent rögéből, E hős véren szerzett drága örökségből. Kalásztermő rónák tilinkó-szavából ... S egy pár szál virágot, mely nyílt ma­gyar földön, — Rozmaring- s muskátlis kicsi ablakok- A hűtlen’ elhagyott édes haza után [bán; Rájuk a szív ott lenn de vágyón fel- Már hiában dobban ... [dobban ! Vándorló thadarak szárnycsapása hali­szik ... Rügybontás idején haza sorakoznak. Tengereken túli ismeretlen tájról Elfelejtett hamvak szomorú hantjától Izenetet hoznak: „Édes magyar népünk, — közűletek más föld Csalfa délibábját vaj’ ne űzné egy sem, Óh mert mindenek közt a legszegényeb- Időtlen időkig akik úgy pihennek: [bek, Megsiratatlanul messze idegenben.“ POHÁNKA MARGIT. Hit, szeretet, remény. Irta : Mesterházy Sándor. „Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig leg­nagyobb a szeretet.“ I. Korinth. 13., 13. A zászlóra, mely alatt égi királyun­kat; Jézust követjük, fel van írva: Hit, szeretet, remény. Ezt a feliratot mint szép jelzőt alkalmazzuk házaink falán, templomainkon és oltárainkon. Van egy szép jelképünk is ennek ábrázolására: egy keresztnek, egy szívnek és egy horgonynak alakjá­ban. Nem egy oltárterítőnek szépen hímzett ékessége ez a jelkép, melyen a kereszt a hitet jelenti, a szív meg a szeretetet és a horgony a reményt. A buzgó keresztyén ember aztán arra törekszik, hogy e három főerény szivében is meg legyen és egész éle­tében gazdag gyümölcsöt teremjen. A hitnek szikráját maga a teremtő Isten adta az embernek leikébe és az ember hit nélkül nem is élhet. Nem volt és nincs is nép a földön hit, vallás nélkül. A régi kor egyszerű gyermeke is, aki egy kődarabból emelt oltáron égő áldozatot mutatott be bálvány-isteneinek, arról tett bi­zonyságot, hogy volt hite. Persze, a hit idő folyamán nagy fejlődésen ment keresztül. Az idő teljességében aztán Jézus megismertette az embe­rekkel a legjobb hitet, az ő evangé- liomán nyugvó hitet, mellyel a hivő ember Istent lélekben és igazságban imádja, mellyel kegyes életet folytat itt alant és amely által megigazul az örökéletre. Ehhez a hithez ragaszkodtak hit­őseink törhetetlenül, még az üldöz­tetés nehéz napjaiban is. Ezt a hitet vallom én is sok-sok millió hitroko­nommal együtt, örömömre, boldog­ságomra, üdvösségemre. Drága kin­csem ez nekem. Megtartani igyekszem ezt, minden kisértés, minden csábitás dacára, éltem végső lehelletéig. De kötelességem megújulni, meg­erősödni a seeretetben is. Jézus maga a szeretet Mestere volt, kinél szebben a szeretetről senki nem szólott és nem fog szólni soha, aki jót tett mindenekkel, még ellenségeivel is és aki híveinek is megparancsolá, hogy az ő nyomdokait kövessék, mert csak így lesznek az emberek igazán az egy mennyei Atyának gyermekei

Next

/
Thumbnails
Contents