Harangszó, 1913-1914
1914-03-15 / 20. szám
IV. évfolyam. 1914. március 15, 2Ö-ik szám. VALLÁSOS NÉPLAP. Megjelenik novembertől februárig minden vasárnap, márciustól októberig minden második vasárnap. Szerkeszti és kiadja KAPI BÉLA ev. lelkész. Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési dijak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére Körmendre (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is. TARTALOM: Imrék Sámuel: Fohász. (Vers.) — Novák Gyula: Március 15. — Szabó István: A kananita nő hite. — E. ].: Bombavetö asszonyok a történelemben. — Kapi Béla: Ami erősebb az embernél. (Elbeszélés.) — A bibliai rejtvények megfejtőinek névsora. (Folytatás.) — Ország-Világ. — Persely. Fohász. Népek nagy Istene, Reád néz most szemünk, Szenteld meg, könyörgünk. szabadságünnepünk! Millió szivekből Hozzád tör a sóhaj: Tartsd meg e nemzetet, — érje bárminő baj! Szabadság szent napját ragyogtasd fel végre Ez árva hon fölött a kékeliö égre! Add: ismét nagy legyen s hatalmas a magyar, Törjed meg az ellent, mely rátörni akar! Széles e hazában zendüljön az ének, Magyarok hatalmas, erős Istenének! Zendüljön az ének! — soha el ne haljon: Szép, nagy Magyarország örökkétig álljon! IMRÉK SÁMUEL. >1 á r c i u s 15. Irta : Novák Gyula. Minden népnek, amely egy közös haza földjén évszázadokat töltött jó- ban-rosszban, együtt érezte a jó és rossz sorsot, vannak megszentelt napjai, amelyeket nem a vallásos hit tesz ünnepekké, hanem a nemzet történetének valamely nagyfontosságu eseménye, vagy valamely nagy férfiú emléke. Az ilyen nemzeti ünnepek közös ünneplésben szoktík egyesíteni a népek apraját, nagyját, tekintet nélkül a politikai felfogásra, a vallásra, társadalmi és vagyoni állásra. A nemzeti ünnep azonban nemcsak egyesíti a népet, hanem megújítja annak életkedvét is. Megújítja, mert ha csak rövid időre is kiragadja a hétköznapi élet gondjai közül, melyek sokszor nyomasztó terhe alatt a szép és nagy iránt, a nemzet közös eszményi érdekei iránt oly könnyen >zönyössé lehet. Megújítja az ünnep nép életkedvét, mert a közös m t emlegetése, remények és aggodalmak kicserélésével a közös haza termékeny szeretetére'buzdít. Mivel az ünnep nagy eszméknek, a népek életére kiható nagy igazságoknak kifejezése e nagy eszmékkel és nagy igazságókkal való érintkezés folytán termékenyíti és ápolja a nemzet emlékezetét. Az emlékezet pedig a nemzet birtokában igen drága kincs, mert viszás és szerencsétlen körülmények között sok drága kincstől meglehet fosztani, — de emlékezetét, hitének s lelkesedésének e hatalmas rugóját — ha csak maga le nem mond róla —- semmiféle hatalom el nem veheti tőle sohal A nemzet addig él s mindaddig joga van az élethez —*■ míg él emlékezete 1 Drága kincs az emlékezet azért is, mert a nagy múlt emlékezete alapján ébred és erősödik a nagy jövő reménysége, ami viszont nagy tettekre kötelez és lelkesít arra, hogy a nagy jövő megvalósításáért megtegyük kötelességünket a jelenben. Az 1848-ik év tavaszán városról- városra, hegytetőről-hegytetőre csapott föl a máglyák lobogó lángja, a forradalom tüze a biblia népének országában, hogy hirdesse a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget. Az eddig békés otthont nyújtó lakóházak magasba lobogó lángjai fegy
