Harangszó, 1913-1914
1914-03-01 / 19. szám
1914. március 1. HARANGSZÓ. 149. ő érdeméért. Istennek kegyelméből és könyörületessége által hiszem a bűnök bocsánatát és az örök-életet.“ Amikor pedig ilyen hitvallást tett volna D. Bams, egy férfi lépe hozzá s ezt kérdi vala tőle, mondván: „Mit mondasz a boldogságos szt. szűz felől ?“ Bams így felele: „Tiszta szűz vala, ki Jézus Krisztust foganta és szülte vala.“ Amidőn pedig ekképen beszélt volna, megparancsolá néki a biró, ki ott állt vala a tűz mellett, hogy hallgasson, mondván: „Barns mester, többet nem fogsz szólni vélem!“ Erre így felelt D. Barns, mondván: „Biró uram, hallgass meg még ez alkalommal boszankodás nélkül engemet, mert kis idő múlván már úgy sem lehet. Ha pedig olyat találna ajakam mondani, ami nem találna tetszésre előtted, úgy ints kezeddel s én majd hallgatni fogok.“ — Kis idő múlva hozzálépe egy másik s ezt mondja vala néki: „Barns mester, mit mondasz a keresztség és az oltári szentség felől ?“ Erre a mester ekképen felelt vala : „A szt. kereszt- ségről azt vallom, hogy az Istennek rendelése, a lelkeknek üdvösségekre vagyon; akik újra keresztelnek, nem járnak Isten utaiban. Én nem is tartottam vala soha vélük.“ Annakutánna Krisztus testének és vérének szentségéről ezeket mondotta vala: „Mindenkoron úgy tanítottam és vallom ezen órában is, hogy a sakra mentőm szent és áldott rendelés, Krisztus szavának és parancsának általa, Krisztus Urunknak csodálatos módon való valóságos teste és vére, melyet szűz Mária fogant és szült vala és amelyet az ő rendelése szerént kell mindenkor használnunk üdvösségünkre.* — Ismét hozzáméne egy a szolgák közül és ezt kérdi vala tőle: „Mit tartasz a szentek felől?“ Szóla erre ezenké- pen : „A szentekről azt vallom, hogy szentek mindazok, kik a szt. írás szerént Istenbe vetik bizodalmukat, szavát valóságosan megcselekszik és mindenkor követik és ilyen hitben halnak meg — Isten dicsőségére. De hogy a szentek közbenjárók lennének és érettünk imádkoznának, arra nem leltem vala a szt. írásban bizonyságot. Erős bizonyos azonban, hogy Jézus Krisztus meghalt miérettünk, felméne a mennybe, üle Istennek jobbjára és imádkozik érettünk most és mind- örökkön örökké.“ Minekutánna pedig látta volna, hogy csak hiábavaló és semmis kérdésekkel terhelik vala, és hogy végórája mindegyre közelebb, imádkozni kezdett vala ilyenképen: „Örök, igaz és szent Isten, Atya, Fiú és Szentlélek, isteni szenthármasság, légy irgalmas nékem bűnösnek Jézus Krisztus érdeméért. Örökkévaló, élő Istenem, én szegény bűnös kérlek téged alázatosan, légy nékem kegyelmes. Két nagy parancsot adál énnékem, hogy Istenségedet és felebarátomat mindenek- fölött szeressem és én méltatlan szolgája valék a te szentséges Igédnek. Ne bánj el vélem az én érdemem, hanem a te kegyelmességed szerint.“ Ezeknek utánna a birákhoz fordulván, akik a király udvarából valók valának, szóla nékik a következőképen: „Mondjátok meg a felséges királynak, hogy ez vala Barnsnak hozzá utolsó kérelme: „Tartsa meg birodalmában az igaz keresztyén vallást és szt. evan- géliomot, nem hallgatván senkinek eltérítő beszédére. Viseljen gondot a felséges uralkodó a szt. házasságra és ne engedje, hogy valaki házastársát elégséges ok és bűn nélkül elhagyhassa. Mondjátok meg a királyi felségnek, hogy tiltatná el és bűntettetné meg a kárhozatos esküvéseket, mert soha világi életemben nem hallottam vala olyan esküvéseket, mint amilyenek Angolországban használtatnak. Vetné el a pápás és szerzetesi felsőséget és képmutatást. . . “ Amikoron Doktor Barns ezen dolgokról beszélt vala, intettek neki, hogy elhallgasson. De ő ezt mondá nékiek: „Nem szóltam vala gonosz dolgot, hanem ha arra kértem a királyi felséget, hogy meg ne feledkeznék a szegény szükséget szenvedő emberekről juttatván nékik a lelki javakból és mennyei kincseiből Őrizze meg Jézus Krisztus kegyelme őt, meg fiát az ifjú herceget, adjon néki hosz- szú életet, hogy bevégezhetné szt. vallásunk dolgát, mint az ő atyja megkezdett vala. Ámen.“ Mikor pedig ezen beszédét is bevégezte volna, a bíróhoz fordulván ezt mondja vala néki: „Mielőtt eltávoznék e földi életből, látni óhajtanám a cikkelyt, hogy miért kelle meghalnom.“ „Nincsen a törvényben ellenetek külön cikkely“ — felele a biró. „Ha nincsen cikkely a törvényben ellenem — mondá Doktor Barns — akkor azt kell gondolnom, hogy a parlament azelőtt való határozmányai következtében kárhoz- tattatom a halálra. Kész vagyok immár elszenvedni —. csak te légy hozzám Uram Jézus kegyelmes. Mennyei Atyám, a te szent kezeidbe ajánlom az én lelkemet.“ És a máglya tüze, mint alája raktak vala, sűrű füstben gomolygani kezdve az ég felé és a mártír átszellemült orcával várta vala benne a halált. .. m A harangokról. Irta : Kaldauf Gusztáv. (Folytatás.) A harangoknak meghuzattatását ev. egyházunkban a szokásjog állapítja meg, rendkívüli esetekben a gyülekezeti közgyűlés, a presbitérium, esetleg az egyházi főhatóság rendeli el. Ne gondoljuk azonban, hogy a harangoknak szabad használata feletti rendelkezés mindenkor biztosítva volt egyházunknak. Az ellenreformáció idejében,- amikor az evang. egyház vallásszabadsága, dacára a vallás- szabadságot biztosító törvényeknek különféleképen korlátoztatott és a lelkiismereti meggyőződés szerinti vallásgyakorlat tiltva volt: harangok megfogyatkozott számú templomunkon alig találtattak. Maguknak a templomoknak építése is felsőbb hatóságnak vagy éppen a királynak engedélyétől függött, és ha a templomok építéséhez meg is jött az engedély, ezzel még nem volt kimondva az is, hogy a templomok mellé tornyok is emelhetők és hogy ezekben harangok alkalmazhatók. Még az annyira felvilágosodott II. József császár, a magyarok koronázatlan királya sem tudott teljesen szabadulni korának a katholicismust pártoló s ezeket mindenképen előnyben részesítő környezetének befolyásától. Amikor 1781- ben kiadja „türelmi rendeletét* a 2. Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol fogyasztási szövetkezet nincs I A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy falu népe mindennemű háztartási és gazdasági cikkeit és italszükségletét a legjutányosabban, úgyszintén hamisítatlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői forduljanak útbaigazításért a -:■■■■■ --------■■■ ■ ■ ■ ■■ = a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, Budapest IX., Közraktár-utca 34. szám. 19 (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió "..........—1 korona évi forgalommal. ■■ ■■■■ -■■■ ■ Levélcím: HANGYA, Budapest, postafiók 109. szám.
