Harangszó, 1913-1914
1913-11-02 / 2. szám
HARANGSZÓ. 11. 1913. november 2. Az Úr erős hadakozó; Úr az ő neve. Móz. II. k. XV. r. 3. vs. E szavak itt ezen a helyen többet mondanak, mint egy csomó könyv, mert azt hirdetik: Embernek fia! nagy lehet hatalmad, híred, dicsőséged, de Ő vele fel nem veheted a küzdelmet, mert Ő a hatalmasoknak ellenáll, erős hadakozó Ő, ki elleneit pozdorjává töri. Vajha a hatalmas császárok és királyok, kik milliók és milliók sorsát intézik és most ez emlékkő mellett jártak, meglátták volna eme verset, bárcsak eszükbe vették volna, hogy ez az igazság ma is élő igazság, ép úgy mint Mózes idejében. Az,' ki egykor Pharaokat, Nérókat, Juliánokat, Napóleonokat tört össze, törpe utódaikkal is bir. Akármi jöjjön, mi abban a hada- kozóban bízunk, kinek Ur a neve. Ne sajnáljon saját lelkétöl és családjától néhány fillért. Siessen előfizetni a „Harany szó“-r a; csoportos küldéssel 2 kor., házhoz küldéssel 2 kor. 50 fillér. Felemelik a házamat. Amerikai történet. Irta: Németh Károly. Brunswickban Vági Pál házában laktam a Frencs sztriten. Vági Pál volt a gyülekezet gondnoka, mikoriban kikerültem; igen életre való ember; Bakonytamásiból szakadt ki, ahol az édesapja még életben volt, mikor én Amerikában voltam. A gondnokunk már gyerkőc korában kivándorolt, bejárta az országot keresztül-kasul, sok mindent megélt, megtanult jól angolul is, és Brunswickban kocsmajogot kapott előtte pár hónappal, hogy én megérkeztem. Épen a kocsmája miatt költözött ki a saját házából, a kocsmahelyiség felett levő lakásba, a magáét meg felajánlotta nekem. Az emeleten (az amerikai magyarok úgy híjják öp szterz) volt három szoba és egy konyha. Fizettem érte havonként tizenhárom dollárt. Ez a ház, miként mondám, a Frencs sztriten volt. Frencs sztrit magyarul annyit jelent, hogy Francia utca. Hogy miért hívták Francia utcának, azt nem tudom. Annyi bizonyos, hogy magyarok laktak benne. Ébben az utcában voltak a legjobb magyar üzletek. Ott volt Rácz Imrének mészáros- és fűszerüzlete (ez a Rácz Imre kajári születésű földim volt), Pokorny Józsefnek közjegyzői irodája és bankja, ott volt egy magyar gyógyszertár. Épen az én lakásommal szemben meg volt egy kaszárnyaszerű kétemeletes hosszú épület, mely tele volt magyarokkal. Különben is meglehetős torgalmas utca volt. Esténkint szinte elözönlöt- ték a magyarok, mikor jöttek a boltokba bevásárolni. Szóval a Francia utca volt Brunswickban a magyar utca, s valószínűleg ma is az. Aki a városban jár, az arról is rájöhet, hogy ott igen sok a kutya. Mert a magyarok azon rossz szokás mellett, hogy egymást nem szeretik, kivitték magukkal azt a másik szokást is, hogy a kutyát szeretik. De a kutyák nem szeretik egymást. így azután többször volt alkalmam hol abban gyönyörködni, hogy miként civakodnak a magyarok, hol meg abban, hogy miként marakodnak a kutyák. A magyarok többnyire szombat este civakodtak, a kutyák azonban nem tettek különbséget a hétnek napjai között, valamint nem átallották nappal sem marakodni. De nem erről akarok beszélni, hanem arról, hogy mi módon emelték fel a házamat, illetve Vági Pál atyánkfiának a házát. A magyar azt mondja, huncut a német. Én azt hiszem, hogy mikor ez a közmondás keletkezett, akkor még nem ismertük Amerikát. Mert tisztelet, becsület a németnek is, de az amerikai huncutabb. Ezt pedig azért merem állítani, mert a német csak annyira vitte, hogy az adónkat emelte, az amerikai ellenben a házakat is emeli, sőt el is viszi a helyéből. A magam szemeivel láttam, hogy a Bors Sándor házát eltolták valami harminc méterre, s helyébe újat építettek. Különben jó, hogy erre rá nem jött a német, mert már eddig minden házat eltolt volna Magyarországból. Nem akarok politizálni. Vannak mi- nálunk elegen, akik ehez jobban értenek, mint én, de olyan talán nem sok van, akinek emelték, nem a házbérét, hanem a házát. Erről szólok hát. Amint mondtam, házi gazdám életre való ember volt. Ha él, bizonyosan ma is az. Ha ezek a sorok elébe jutnak, azt üzenem neki, hogy az Isten éltesse. Négy szép gyermeke volt, a felesége meg pápateszéri származás. Mint aféle vállalkozó szellemű ember, elgondolta magában, hogy a földszinten csináltathatna egy szép üzlethelyiséget. Itthon ezt persze úgy gondolják, hogy a földszinten a szobafalakat ki kellene dönteni s készen van a dolog. Nem úgy Amerikában. Először is ott a falakat nem lehet kidönteni, hanem úgy kellene kifűrészelni, mert a falak deszkából és fából vannak. Azt kérdezik, nem restellem-e bevallani, hogy faházban laktam ? Őszintén megvallom, nem. Akik ott jártak, tudják, hogy vannak Brunswickban harmincezer dolláros házak is fából. Akik még nem jártak kinn, azok megtudhatják az én írásomból, hogy azok a faházak igen szépek és egészségesek, valamint láthatják azt is, hogy ott más világ van. Még az ablakok is mások. Mert ott az ablakot nem kinyitják, hanem felhúzzák, nem beteszik, hanem lehúzzák. A Patay Ferenc azt mondta: .Inkább az ablakomat húzzák le, mint a bőrömet.* Az ajtó nem kilincsre jár, hanem gombra; ezt a gombot pedig nem úgy kell elfordítani, hanem lenyomni. Amerikában ezt minden gyermek tudja ; hiába, ott a gyermekek is okosabbak. Igaz, hogy vásottabbak is. A Nagy István fia azt mondta az apjának mikor meg akarta verni, mert eltört egy ilyen felhuzós-lehuzós ablakot: Ha megüt, rendőrt hívok, az majd elviszi a dz selbe (börtönbe). A Pista gyerek akkor volt nyplc esztendős. Egyébiránt az amerikai gyerekekről még úgyis akarok írni más alkalommal. Szóval a Vági Pál elhatározta, hogy a földszinten üzlethelyiséget létesít, de a falakat nem szedeti ki, hanem az egész házat felemeli s alája építtet téglából. Volt bennem már annyi amerikai szellem, hogy ezen a terven se meg nem lepődtem, se meg nem ütköztem. Csak annyit kérdeztem, hogy hát én velem mi lesz ? Biztatott, hogy észre sem veszem az egész dolgot, aprónkint megy az emelés s egyszer Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol _ _ fogyasztási szövetkezet nincs! A fogyasztási szövetkezetek réven szerezheti be egy-egv ■f1!1 mpei mutdennemü háztart&sl ég ?azda84gl clkg£lt % italszUkségletét a legjutányosabban, úgyszintén hamisítatlan minőségben. - Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői forT a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez, Budapest IX., Közraktár-utca 34. szám. (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió “ uioagttium Kezűül ior- * wm u .■ --------- korona évi forgalommal. = - —:■■ ■ .M .nf) k Útb ga'2 t^sér a Levélcím : HANGYA, Budapest, postaflók 109. szám. Hangya
