Harangszó, 1913-1914

1914-02-01 / 15. szám

1914. február 1. HARANGSZÓ. 117. — Va'ami töpörtős pogácsáról tet­tél említést. — Vagy igaz, azt mondtam, hogy az uramnak egy kis sovány pogácsát sütöttem, azt viszem utánna a rétre. — Úgy ? I No, hát csak fogyaszd el Ferkó egészséggel a pogácsádat; — mondja mosolyogva Gogán, szür­külő bajuszát hegyesre sodorintva. Majd pedig fejcsóválva megjegyzi: — Ej, ej, sohse hittem volna, hogy ennyire szeret engem az az Evica I Nyirné, Lőcs Éva bizony annyira megszerette a kedves Gogán nagy­bátyát, hogy azontúl elmúlik egy-egy év is anélkül, hogy betérne hozzá. De van nála még egy kedvesebb ro­kona is Gogánnak (tudniillik az Évica kedvességét véve mértékül) Kendről a Kancsi Bandi sógor. — Tudja sógor, — mondta Kancsi minapi látogatása alkalmával, — szé- gyenli az ember, ha ezt a kódés ro­konságot látja. Jóformán egynek sincs semmije, csak a sok gyermekük. Föl élnék az egész világot, ha megkap­hatnák I — Hát bizony szegény ördög vala­mennyi ! — helyeselt Gogán sógor. — Haszontalan, gondatlan nép mindannyi! — folytatja Kancsi neki- bőszülve. — Nem hogy szereztek volna, hanem amijük volt, azt is föl­élték. Lám énrám sem hagyott apám valami nagy just, de szereztem, taka­rítottam, ahol csak lehetett. — Igaz, igaz ! — helyeselt Gogán. — Ahol tehetted a másét is elemel­ted ; — gondolta, de nem mondta. — És ha olyan oktondi volna kend sógor, hogy azokra is hagyna vala­mit, azt is csak eltékozolnák. De tudom, hogy lesz esze kendnek sógort — Lesz, sógor, leszl — biztatta Gogán a Kancsi sógort. — Lám van nekem olyan szép vagyonom, hogy akár egy úr is büszke lehetne reá. Harminc hold a földem, tizenkét darab marha az istállómban. — Szép, nagyon szép! — helye­sel Gogán. — Énnek örülök én is, hogy te nem vagy olyan földhöz ragadt szegény ördög, mint azok. — De nem ám! — kiáltja büszke­ségtől dagadozó kebellel a sógor. — Mert még pénzem is jócskán van és jön is hozzá. Tudom, hogy kend, kedves sógor, sem feledkezik meg rólunk, mert én nálam nem vesz el a jus, nem emésztem föl, mint azok a kódésok tennék, mert nekem van annyi vagyonom, hogy a jövedelmem­nek felét sem fogyasztjuk el: — Van bizony. Hálát adhatsz érte a jó Istennek, — veszi át a szót Gogán sógor. — Mondhatom, szív­ből örülök, hogy olyan jól állasz a földi javakban, hogy te nem szorulsz senkire, senki segítségére s nem kell vágyakoznod — mint amazoknak — az én kis hitvány jusomra. S így valamivel több is jut azoknak a szerencsétleneknek, amiért te nem osztozol a kis vagyonomból, ha maj­dan behunyom a szememet. . . Kancsi sógor erre olyan savanyu ábrázatot öltött, hogy Gogán ijedten kiáltott fel: — Nini! a fogad fáj sógor ? I. . . Bábi feleség, hozd ide azt a fog- csöppöt, amit múlt héten vettél a patikában. A sógor tesz belőle a fogára 1 Bábi asszony előkereste a kért orvosságot a szekrény tetejéről, de hogy Kancsi sógor gyógyította-e vele a fogát, nem tudom teljes bizton­sággal. A harangokról. Irta: Baldaut Gusztáv. (Folytatás.) A harang azon sajátszerü tulajdon­ságánál fogva, hogy hangot ád, már kezdettől fogva különös előjogokat élvezett más, szintén az istentisztele­tekhez tartozó berendezések mellett — mint pl. az oltár, szószék vagy orgona. A harang hangjában a régiek élő és megérthető beszédet véltek kiérezni. Ez vezette a néphitet arra, hogy a harangokat megszemélyesítették, amiből viszont a római kath. egyház­nak az a téves szokása fakadt, hogy a harangokat, ezeket az élettelen tár­gyakat, mint az élő embereket, a szent keresztségben részesítették. Lényegi­leg akárcsak az embert ugyanoly, sőt a kivitel tekintetében még körül­ményesebb eljárással megkeresztelték és megkeresztelik a harangokat most is, az Atya, Fiú és Szentlélek nevében. A keresztségben ugyanúgy, mint az ember gyermeke, külön nevet — sőt sokszor többet is — kaptak a harangok és ezek keresztelésénél is ott álltak, mint a gyermek kereszte­lésekor a keresztszülők. Hogy milyen fontos és lélekbejárónak tartották a harangoknak megkeresztelését, erre jellemző példa, hogy amikor a katho- likusok a la Rohetlei szentbertalani templomot a protestánsoktól vissza­foglalták, a harangokat előbb eltemet­ték, majd ismét kiásva, miután min­den előbbi protestáns tévelyedéseit megtagadtatták velők: újjászületésük­nek és megtérésüknek jeléül megke­resztelték. Kezdetben csak férfi keresztneveket adtak a harangoknak, később azonban női nevekre is keresztelték őket. A XVI. században a szent-traui apát, Rudolf 16 harangot öntetett és mind­annyinak női nevet adott. Egyes ha­rangok az egyházi év egyes vasár­napjainak nevét kapták, így egyik­másik harangot laetare, quasimodo geniti nevekre kereszteltették. Máso­kat a nép a keresztségben nyert ne­veken felül a saját jó vagy rossz iz-p lése szerint külön, sokszor becéző nevekkel illettek. Olyformán jártak tehát a harangok, mint egyik-másik ember fia, kit egész más néven nevez­nek a közéletben, mint u mire keresz- teltetett, mert nem tudták az illető nevét megtartani vagy mert elferdítet­ték azt. A keresztszülői tisztet többnyire az egyház kegyura, patronusa, vagy a harangok adományozói töltötték be. Nevük rákerül a harangra. A du Phili Notre Dam templom egyik harangja, amely 1580-ból származik, tele van a keresztszülők neveivel s ezek ösz- szes titulusaival. Miként a gyermek- keresztelés sok helyütt nagy pompá­val és óriási kiadásokkal jár, a ha­rangok megkeresztelési ünnepsége is sok költséget szokott okozni. Hogy e téren is mily szerfeletti túlzásokig mentek, erre nézve jellemző, hogy a német rendek 1522-ben Nürnbergben tartott gyűlésükből kifolyólag meg­kérték a pápai követet, hatna oda, hogy ezek a költséges és a nép er­Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol fogyasztási szövetkezet nincs A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy falu népe mindennemű háztartási és gazdasági cikkeit és italszükségletét a legjutányosabban, úgyszintén hamisí­tatlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási ®2®yetkezetet akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői fór­a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezetéhez, Budapest *^9 IX., Közraktár-utca 34. szám. 16 (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió korona évi forgalommal. 5 , -------—aouvoaeuui., a i - A M -------- ------ . — KUIUUÍl OVI IOrgttlOmmtU. -..........-7--^-^= 5 ...ttnak OtbalgazltAsért a ----------- W Levélcím: HANGYA, Budapest, postaflók 100. azim.

Next

/
Thumbnails
Contents