Harangszó, 1912-1913
1912-12-15 / 8. szám
1912. december 15. HARANGSZÓ 61. ten-igéhez“. Ha az emberek azt tennék, akkor kevesebb lenne a búcsújáró helyek száma és több lenne a vallásos emberek száma. Csóy István. Háborús izgalmak. A háború veszedelme ugyancsak felforgatta az ország nyugalmát. Félelem és rettegés jár körül a községekben, házról-házra vándorol s mindenütt ott felejt valami remegtető aggodalmat. Sok helyről a családfen- tartót, a legény fiút vitték el s azóta patakzik a könny és sóhajtásban száll tovább a szülők aggodalma, a hitves, a gyermekek gyötrelme. Ilyenkor ugyancsak sokan visszaélnek a nép jóhiszeműségével. Kihasználják tájékozatlanságát, félelmét s lelketlenül megkárosítják. Kivándorlási ügynökök járnak szerteszét. Megriasztják a katonaköteles embereket s rábírják őket, hogy szökjenek ki Amerikába, ők majd segítőkezet nyújtanak ehhez a csalafintasághoz. Hogy ennek a segítésnek nagy az ára, az természetes. De még ez sem elég. Mi történjék a házzal, földdel, vagy az ingóságokkal, melyek az ember vagyonkáját képezik?... Az ügynökök jószívüek, még arra is hajlandók, hogy ők maguk megvesznek mindent. Hogy milyen áron, arról jobb nem beszélni. De az bizonyos, hogy a megriasztott ember károsodik e miatt is. Éppen nagy a riadalom azok körében, akik takarékpénztárban tartják a pénzüket és ennek a kamatjaira vannak utalva. Ezek azon tanakodnak, nem volna-e jó a betéteket kivenni ? Sok ostobaságot is összebeszélnek az emberek. Jön az ellenség s elrabolja a takarék- pénztárak pénzét s ekkor elvész minden !. . . így beszélnek a balgák. Pedig hát, mit csinálnak a pénzükkel azok, akik kiveszik a takarékpénztárakból ? Legfeljebb eldughatják valahová. És gondolják-e az illetők, hogy biztosabb a pénzük valamely rejtekhelyen, mint a bankok pénztáraiban ? Ellenkezőleg áll a dolog. Háborús időben bármely rejtekhely kevésbbé nyújt biztonságot, mint a jól őrzött bank, amelynek módjában áll megvédeni tőkéit még az ellenséggel szemben is. Emellett nem szabad feledni, hogy a magántulajdon szent és sérthetetlen még a háborúban és még az ellenség előtt is. Ily körülmények között csakugyan dőreség kiszedni a takarékpénztárakból a betéteket, amelyek elvesztik a kamatokat. A háborús izgalmak közt csak egy használ: a nyugalom. Nyugodtan kell néznünk az eseményeket s nem szabad elveszíteni a fejünket. Nem olyan fekete ám az egész, mint ahogyan látszik! Nem lesz semmi baj 1 Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105. Hol biblia a házban nincs, Tanyát a sálán fitűtt olt, Hiányzik ott a legtöbb tincs, De Isten nem lel hajlákol. December 15. vasárnap, Máthé 7, 1 —12. „ 16. hétfő, Máthé 7, 13—20. , 17. kedd, Máthé 7, 21—29. , 18. szerda, Máthé 8, 1—17. „ 19. csütörtök, Máthé 8, 18—27. „ 20. péntek, Máthé 8, 28—34. „ 21. szombat, Máthé 9, 1 —13. Valami a kémekről. Háborús időben sok szó esik a kémekről. A háborúba induló hadnak a kém az utegyengetője. így volt ez már az ősrégi időben, így van ma is. Józsué két kémet küldött előre, mielőtt népével a Jordán vizén átkelt, azt mondván nekik: „Menjetek el és vegyétek jól eszetekbe azt a földet és Jerikót.“ És csak akkor indult meg, amidőn azok jelentették neki: „Kezünkbe adta az Úr mind az egész földet, mert elolvadtak a földnek minden lakói a tőlünk való félelem miatt! Kémek nélkül a mai hadvezér sem boldogulna idegen földön. Lám nálunk még meg sem kezdődött a háború, már is mennyi kémet fogtak el. Délen, északon egész sereg szerb, orosz kém került kézre. Apácáknak, kereskedőknek, házalóknak öltözve járják be a vidékeket, igyekeznek a várakat lerajzolni, a hadtestek elhelyezéséről saját hadvezéreiket értesíteni. Majdnem minden nap olvasnak a kudarccal járó merényletekről, melyeket a magyar és osztrák puskaporostornyok ellen követnek el. Ez is a kémek próbálkozása. A kémkedést különféleképen szokták megítélni, mert van külömbség kém és kém között. Teljes tiszteletünket érdemli meg az a kém, aki életét kockáztatva, minden anyagi haszon nélkül, tisztán hazaszeretetből és férfias kötelességérzetből indul el az ellenség hadállásának kikutatására. A hős Zrínyinek Deli Vid volt legvitézebb katonája és legjobb kéme, akinek ügyességéről a költő azt mondja: Sok százezer török járt most körülötte, Sok van a táborban, aki ismerhette, De Isten szemüknek a fényét elvette, Azért Senki őtet Vidának nem vélte. Ilyen kiváló kém volt a mi korunkban Kitchener lord angol hadvezér, aki 1882-ben, a szudáni fölkelés alkalmával, egyedül, fegyvertelenül, kereskedőnek öltözve, minden baj nélkül eljutott egészen Chartumig. Ez a bátor cselekedete vetette meg alapját hadvezéri nagyságának. A kémkedés veszedelmes foglalkozás volt mindig. Életét teszi kockára a kém ma is. Az angol-búr háborúban egy napon délután négy órakor két búr kémet fogtak el, amint épen felvételt készítettek a megerősített angol helyekről. Félötkor kihallgatták, ötkor pedig már el is temették őket. Ugyanígy járt Plevna előtt Feodoro- vics orosz ezredes. A megfizetett hazaáruló, akit a pénz szeretete arra visz, hogy hazájának és népének gyengeségét kikutassa és azt az ellenségnek hírül adja, nem érdemel mást, mint megvetést és rút halált! Három barát. Herder után németből fordította: Jakab Iván ev. lelkész. Ne bizz oly tekintetben barátodban, amiben őt meg nem próbáltad; a vidámság asztalánál több van, mint a fogság cellájában. Egy embernek három barátja volt; kettőt közülök nagyon szeretett, a harmadikkal szemben közönyösen viselkedett, ámbár ez változatlanul a legőszintébben együtt érzett vele. Egyszer bíróság elé került, hol ártatlanul, de erősen vádolták. „Ki lesz az közületek“ szólott „ki velem jön, és értem kezességet vállal ? Mert súlyos vád terhel és a király haragja felgerjedt ellenem.“ Az első barát azonnal mentege- tődzött, hogy nem mehet vele más elfoglaltsága miatt. A másik elkísérte egészen a törvényház ajtajáig; ott megfordult és a haragos bírótól való félelmében visszatért. A harmadik, akire legkevésbbé számított, bement vele, beszélt érdekében és oly készséggel tanúskodott ártatlansága mellett, hogy a biró szabadon bocsátotta és megajándékozta. Három barátja van az embernek i itt a földön. Hogyan viselkednek ; ezek a halál órájában, ha Isten őt itélőszéke elé hívja ? A pénz, melyet legjobb barátjának tartott, legelőször
