Harangszó, 1912-1913

1912-12-08 / 7. szám

lélek munkája nélkül, testvéri érzület nélkül nincsen nemzet, állam vagy vallás, mely fenn tudná magát tartani. Amelyik intézmény ma nem használ felminden felhasználható erőt, nemcsak nyers erőt, hanem és főleg szellemi erőt, az hanyatlik, visszafejlődik, elbukik.

A keresztyénség nemcsak a hadjáratok véres mezein találkozott az izlámmal. A keresztesháboruk kora még nem múlt el, mikor Assziszi Ferenc már meg volt győződve arról, hogy a muzulmánokat nem fegyverrel, hanem az isteni igének erejével kell meghódítani. Assziszi Ferenc 1226- ban halt meg, az általa alapított szerzetesi rendnek egyik tagja, Lull Rajmond pedig a muzulmánok megtérítésének szentelte életét; a Földközi tenger mellékén, különösen Afrika partjain hirdette a keresztyénséget élőszóval és írással. Állítólag négyezer könyvet irt. Hetvenkilenc éves korában kövezték meg Afrikában, midőn a piacon hirdette az evangéliomot (1315.) Lull után több mint kétszáz évig szünetelt a térítési munka. Ekkor Loyola Ignácnak, a jezsuita rend megalapítójának tanítványa és barátja Xavieri Ferenc, ez a lánglelkü misz- szionárius ment ki Előindiába, a portugál gyarmatokra hogy ott térítsen. Vitatkozott a mohamedán hittudósokkal, ernyedetlen és önfeláldozó tevékenységet fejtett ki, százezreket keresztelt meg. Eljutott egészen Japánig. Khinába utaztában halt meg 1552-ben.

Sajnos, a misszionáriusokat egy keresztyén hatalom, Portugália is gátolta és akadályozta munkájukban. A poriugálok igényt tartottak az egész keletre s a misszionáriusok működését jogsértő beavatkozásnak tekintették.

1622-ben alakult meg Rómában a hitterjesztési kongregáció. Ezen kongregáció ázsiai működésének felügyeletével a pápa a Párisi Külmissziói Társaság alapítóit, Pallu Ferenc és de la Motte Lambert püspököket bízta meg. A portugallok nem engedték meg, hogy ez a két püspök hajón menjen Khinába. De la Motte Lambert tehát kénytelen volt töröknek öltözve a szárazföldön Perzsiának venni útját, s ez a püspök Ispahanban és Bagdadban, tehát mohamedán városokban kapucinus missziókat talált, egyéb városokban is voltak keresztyének már akkor, a tizenhetedik század közepén.

Nem célom itt azon okokat kutatni, melyekből kifolyólag ez a szépen indult térítési munka nem ter52.___________

__________________

H

ARANGSZÓ.

mett olyan aratást, amilyent várni lehetett volna. Csak arra akarok rámutatni, hogy már évszázadok óta működött a keresztyén misszió a mohamedánok körében.

A modern misszió a tizennyolcadik század utolsó évtizedében vette kezdetét. A tizenkilencedik század elején már ott találjuk a ragyogó tehetségű Martyn Henriket, amint Indiában és Perzsiában a mohamedánokkal vitatkozik. Az új testámen- tomot lefordította perzsa nyelvre, le akarta fordítani arabra is, de fiatalon, harmincegy éves korában meghalt Arábiában, 1812-ben; a perzsa nyelvű új szövetséget az angol nagykövet mutatta meg a sahnak, kinyomatta és terjesztette is Perzsiában.

Az angol Martyn munkáját Pfänder német hittérítő folytatta. 1829-ben irt munkájában megcáfolta a mohamedánok szent könyvének, a Koránnak tanításait, s ezen munkája sok mohamedánt megtérített. Pfandert • Perzsiából kiűzték; ekkor Indiába ment, ahol egy angol hittérítőtársával, Frenchel eredményes térítési munkát fejtett ki a mohamedánok között. A muzulmánok hitvitára hívták ki a két misszionáriust. A vita két napig tartott. Mindegyik fél magának követelte a diadalt, de kevés évre rá két mohamedán hittudós, akik ezen vita alkalmával hallották először a keresztyénség védelmét; megkeresztelkedett.

Eddigi ismertetésemben előfordult Afrika, India, Perzsia, de Törökországról még nem szóltam. Nem szóltam azért, mert Törökországban a hitehagyó mohamedánra halálbüntetés várt, tehát minden térítés lehetetlenné volt téve. Csak 1908 óta, az új török alkotmány egy-két éve alatt lettek valamivel kedvezőbbek a viszonyok, melyek most, 1912-ben a háború miatt megint alaposan megváltoztak, de remélhető, hogy a háború után a keresztyénség sem lesz többé „ebhit“ a mai Törökország terü'etén.

De ha a keresztyénség szoros értelemben vett missziói tevékenységet nem fejthetett is ki Törökországban, megmérhetetlen 'az a közvetett hatás, melyet a keresztyén kórházak és iskolák gyakoroltak. Főleg az amerikaiak fejtettek ki nagy tevékenységet. Az amerikaiak által fentartott beitu.i főiskola s a Boszporusz partján fekvő Robert főiskola neveltek Törökországnak művelt középosztályt. A török ' uralom alatt az ősidőkből fenmaradt régi keresztyén egyházakat Örmény1912. december 8.

országban és Asszíriában a modern missziótársaságok hathatósan segélyezik. A rettenetes örmény mészárlások idején a hittérítők sok életet mentettek meg. Arábiában a misszionáriusok mint orvosok hódítanak lassan-lassan bemenetelt a keresztyén- ségnek.

Egyiptomban, mely névleg Törökországhoz tartozik, de valóságban az angoloké, az állítólagosán pártatlan angol kormányzat félve a mohamedán lázongásoktól, a keresztyének hátrányára a mohamedánoknak kedvez. A kormányzat hivatalnokai megünnepelhetik a pénteket, de a vasárnapot nem.

Afrikában egyáltalán nem kedvező a helyzet ránk nézve. A franciák a protestáns missziókat nem szenvedhetik, de a róm. katholikus hittérítőket sem nézik jó szemmel. Az európai hatalmak nem akarják Afrikában a vallási kérdéseket bolygatni, a mohamedánok érzékenységét és büszkeségét sérteni. Ennek következménye az, hogy az izlám békében terjed, a keresztyénség terjesztése pedig még a hatóságok részéről is akadályokba ütközik.

Indiában ellenben ezrével térnek át a mohamedánok a keresztyén hitre és pedig túlnyomóan a művelt osztályból.

Az izlám meghódítása csak úgy sikerülhet, ha a vezető elemet, a művelteket a keresztyénség meg tudja a maga számára nyerni. Ebből a föltevésből indulva ki, a mohamedánok megtérítésének középpontjává Kairót tették, mert a kairói mohamedán egyetem az egész izlámnak szellemi gócpontja.

Tekintettel az óriási nehézségekre, melyekkel meg kell küzdeniük, valószínű, hogy az összes keresztyén missziók egyöntetű eljárásban fognak megállapodni, hogy a mohamedán világot az evangéliom tanításával kiemeljék abból az erkölcsi és értelmi sülyedtségből, melybe alacsony eszményei és tétlehné vált vakhite juttatták.

Olvassátok a bibliát.

Zsolt. 119., 105.

Hol biblia a házban nincs, Tanyát a sátán ütött otl, Hiányzik ott a legtöbb kincs, De Isten nem lel bajlákol.

December 8. vasárnap, Zsoltár 2.

„ 9. hétfő, Máthé 5, 2t—26.

„ 10. kedd, Máthé &, 27—37.

„ 11. szerda, Máthé 5, 38—48.

„ 12. csütörtök, Máthé 6, 1 — 15.

„ 13. péntek, Máthé 6, 1G—23.

„ 14. szombat, Máthé 6, 24—34.