Harangszó, 1912-1913
1913-09-14 / 33. szám
266. HARANGSZÓ. 1913. szeptember 14 sanak piacra. Az ilyenek nitrogénben dús talajon nevelik fel fáikat, amivel a vevőközönségnek kárára vannak. Ugyanis a kitűnő minőségű talajból a fa silányabb talajba kerül, és az ilyen csak sínylődik. Talán egész Dunántúlnak legjobban megfelel az Unghváry-féle ceglédi faiskolából kikerült gyümölcsfa, mert annak a talaja nem olyan jó mint a mienk, így a másodrendű talajból jobb talajba kerülvén, majdnem minden fa megfogamzik. Ha a föld forgatott, akkor csak akkora gödröt ásunk, amekkora a gyökerek befogadására elegendő; ellenben a mely régebben volt forgatva, ott 1—15 m. széles legyen a gödör és legfeljebb 80 cm. mély. Ásás közben hányjuk külön a termékeny földet és külön a terméketlen földet. A fának gyökereit pár centiméterre, megvágjuk, mert így könnyebben veheti fel a talajból a vizet. A fát rendes körülmények között olyan mélyre ültessük, mint amilyen mélyen az a faiskolában volt. Ha a talaj magasabb fekvésű és melegebb (tehát déli oldalon), akkor 2—3 cm.- rel feljebb ültetjük. Ha talajunk vizenyős, akkor körülbelül 40 cm.-nyi magas hányásba ültetünk. Ezeket a hányásokat a talaj színéből készítjük. De bárhová is ültetjük a fákat, a jobb földet mindig a gödör aljára húzzuk, a gyökereket eligazítjuk, erre hányunk annyi földet, hogy 10 cm.- nyire be legyen födve. A földet a lehető legjobban nyomkodjuk a gyökerekhez, mert az a fő, hogy a fa tövét jó föld vegye körül. Erre most tegyünk a rosszabb földből 20 cm.-nyi vastagságban, aztán megtapossuk és a gödröt földdel behányjuk, de úgy, hogy a földből egy tányér alakú töltést is csinálunk. Ezt annyival is inkább megtehetjük kedves olvasó, mert kemény földből sokkal több köbtartalmú puha föld lesz. A fát ősszel nem öntözzük meg, tavasszal azonban igen. Ha a fa nagyon közel van a konyhához, avagy a mosókonyhához, akkor a szappanos vizet nem kell az udvar közepére kiönteni, vagy épen — mint némely helyen láttam — az utcára kivinni, hogy ott minél nagyobb sár legyen, hanem öntsük a fa, vagy a szőllő tövére, annyival is inkább, mert a vizen kívül a szappanban levő nátrium, továbbá a szódában levő kalcium csak hasznára lehet a gyümölcsfáknak. Hogy a talajt a kiszáradástól megóvjuk, célszerű azt 5 cm, vastagságban trágyával beteríteni. A fák mellé karót tegyünk okvetlenül. Legcélszerűbb a karót ültetéskor először elhelyezni és csak azután a fát. Némelyek szerint nem okvetlenül szükséges, csak széljárta helyeken. De a tapasztalat arra tanít bennünket, hogy amely fácska mellett karó nincs, az nem nőhet egyenesen, mert rendesen tavasszal majdnem mindenhol erős szelek fújnak, egy fácska pedig nagyon is rá van szo- rúlva arra a védelemre, amelyet neki egy karó nyújthat. Karót alkalmazhatunk egyet, kettőt esetleg hármat is. Minél többet tehetünk a fa mellé, annál jobb, mert nagyobb a védelem. A karót, mielőtt rendeltetési helyére juttatnánk, a kéregtől megtisztítjuk, hogy a kéreg alatt levő apróbb férgeket onnan elűzzük. A karót természetes állapotában (tehát nyersen), esetleg kissé meghegyezve állítjuk az ültetendő fa mellé. Némelyek a karó tövét megégetik, hogy ne korhadjon olyan hamar. Azonban a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a karó ilyen állapotban még korábban pusztul el, mintha azt nem égették volna meg. Helyesen cselekszünk akkor, ha a karó tövét megégetjük, utána kátrányba mártjuk és ilyen állapotban helyezzük rendeltetési helyére, mert így könnyebben ellentáll mindennemű gombának. Újabban sodronyhálóval veszik körül, amely tartós és télen a nyulak rágása ellen is elég védelem. Az oltványt gyengén, illetve lazán kötjük a karóhoz az első években, és utóbb mindig jobban. Az első években azért nem, mert a talaj évről évre sülyed (már t. i. a fa körül), s a fa tövei meglazulhatnak, amely körülmény esetleg a fa megeredését hátráltatja, esetleg megszünteti. (Folytatjuk.) GABONAÁRAK. A körmendi gőzmalom részvénytársaság gőzmalmából Körmend, 1913. évi szept. hó 11-én. Búza 19.20, Rozs 15.20', Árpa 15.20, Zab —.—. Az árak 100 kilogrammonkint korona értékben értetődnek. Az egyház köréből. Egyházkerületi gyűlés. A dunántúli evang. egyházkerület aug. végén tartotta közgyűlését Kőszegen Gyurátz Ferenc püspök és Berzsenyi Jenő kér. felügyelő elnöklete mellett. A gyűlésen mindenekelőtt Gyurátz Ferenc püspök részletes jelentését tárgyalták, majd iskolai és közegyházi ügyeket intéztek el. Elhatározták, hogy a kőszegi felsőbbleányiskolát mai formájában megtartják, de igyekezni fognak azt tanítónőképzővel kiegészíteni. Elhatározták, hogy a soproni tanítóképző intézet gyakorló iskoláját még egy vezető tanár alkalmazásával fejlesztik. Gecsányi Gusztáv nyugalomba vonult igazgató érdemeit méltatta a közgyűlés s bizalommal üdvözölte Hollós János uj gimn. igazgatót. — Kér. közgyűlést megelőző nap délelőttjén az egyház- ker. evang. egyesület tartott gyűlést, melyen Kapi Béla, az egyesület jegyzője terjesztett elő jelentést. Ugyanezen órákban az egyházker. tanítóegyesület is ülést tartott Sass István surdi tanító elnöklete alatt. Este gyámintézeti közgyűlés volt, melyet megelőző istentiszteleten Pálmai Lajos győri lelkész prédikált gyönyörű evangéliomi igazságokat, megragadó, közvetlen módon, majd Kiss János szombathelyi lelkész, az egyházker. gyámint. uj elnöke, tartott szép emlékbeszédet Löw Fülöp volt elnökről. A gyűlések három napon át tartottak. Lelkószavatás. Augusztus 31-én avatta lelkészekké Gyurátz Ferenc püspök a soproni theol. akad. öt végzett hallgatóját a körmendi evang. templomban. A szép ünnepségre a nagy templom zsúfolásig megtelt. Gyülekezeti közének után Stráner Vilmos theol. akad. tanár imádkozott s oltári szentigéket olvasott; majd a vegyeskar bűnbánati éneke után Kapi Béla lelkész kiszolgáltatta a felavatandóknak az úri szent vacsorát.
