Harangszó, 1912-1913

1913-09-14 / 33. szám

1913. szeptember 14. HARANGSZÓ. 265. cím és azonfelül hetenként 50 kraj­cár fizetés, ami már abban a korban sem volt valami fényes dotáció. Dacára a legény címnek és az 50 krajcár fizetésnek, a mesterségében ezután se tett semmiféle haladást tanítómesterének nagy boszuságára, ehelyett egy más mesterségre adta magát, t. i. titokban el kezdett iro­gatni és ezeket a költeményeket azu­tán vasárnaponként nagyobb társa­ságban felolvasta, sőt mint ott az Alpesek közt szokásos, citeraszó mel­lett el is énekelte. Ezért nagyon szerették az egész vidéken és min­denütt beszéltek \ „vidám szabó­legényről.“ Annyira elterjedt már a hire, hogy egy gráci szerkesztő, Dr. Szvoboda, figyelmes lett a költő-szabólegényre és felismerte benne a tehetséget. Ez volt a fordulat a szabólegény életében, mert ezentúl felderült az ő csillaga. Grácba költözött, ott 4 éven át a kereskedelmi iskolába járt, ta­nult, majd elkezdett irogatni és csak­hamar mindenfelé olvasták az ő műveit. Korábbi foglalkozását azonban nem felejtette el, hanem szeretettel gon­dolt inas és szabólegény voltára és jó öreg tanítómesterére, sőt azt szokta mondani, hogy neki a szabóműhely­ben töltött idő volt igazi főiskolája, mert ott a műhelyben varrás közben tanulta megismerni embertársait és most nem csinál egyebet, mint azokat az embereket leírja. Most 70 éves a költő, egy egész könyvtárra való könyvet irt már össze, neve a kül­földön is ismert. Ő pedig most is irja kedves történeteit a Stayer he­gyekről, az alpesi gunyhókról és arról az életről, mely ezekben a guny- hókban évezredek óta folyik. Néhány évvel ezelőtt egy felhívást szerkesztett, hogy gyűjtsenek egy nagy nemzeti alapot az osztrák-német iskolák támogatására a mindjobban előtörő szlávok ellen. 70-ik születés­napján jelentették neki, hogy ezen alap már meghaladta a 3 milliót, ezzel is „ércnél maradandóbb emlé­ket“ állított magának. Hozzánk evangélikusokhoz nagyon közel áll ez a nagy férfi, külsőleg nem tartozik ugyan hozzánk, de szívé­ben igazi evangélikus keresztyén ő. (Családja már evangélikus.) A ki a Semmeringen át utazik Grác felé a déli vasúton, az Mürzzuschlagnál fenn a domb tetején lát egy szép, uj templomot, ez a mürzzuschlagi evang. „Üdvözítő-templom.“ Ez a templom Roseggernek köszöni létét, mert 1900-ban egy felhívást bocsátott ki, melyben azt mondta: „Hegyek ko- szoruzta völgyben egy fiatal evang. gyülekezet van keletkezőben, az emberek visszatérnek az atyai házhoz, de ilyen nincsen, hiányzik a látható központ: a templom.“ Ez a szózat megtette hatását, egy-két év alatt állott a templom. Valahányszor az agg költő arra jár, arra viszi az útja, sohasem kerüli el azt a templomot, hanem ott ül a szószék alatt és szívvel-lélekkel énekel az Urnák. A biblia az ő szent könyve, neki a könyvek könyve; mint Arany Jánosunk úgy ő is ezt a könyvet helyezi minden más könyv fölé, azért minden írásából mély vallásos­ság áramlik felénk. A biblia szellemé­ben él és beszél. Igazi próféta ő, az ó-szövetségi prófétákhoz hasonlóan, kit az Úr a szabóműhelyből szólí­tott elő. Bibliai rejtvények. A Harangszó Bibliai rejtvényei s annak szép eredménye oly nagy örö­möt keltett mindenfelé, hogy sorjában kapjuk egyházi vezetőinktől a bizta­tást, hogy csak folytassuk a rejtvé­nyek feladását, csak szoktassuk biblia- olvasásra evang. népünket 1 Isten se­gítségével meg is akarunk maradni megkezdett munkánk niellett 1 Ezt a szándékunkat megkönnyiti lapunk egy kedves munkatársa, Kiss Béla bácsujfalusi lelkész, ki lelkese­déstől áthatott levelében 10 új bibliai rejtvényt küld, de egyszersmind küld a megfejtők számára 10 darabot „Mi az igazság“ című értékes könyvéből. Mikor néki érdeklődését és áldozat- készségét így is megköszönjük, íme itt adjuk az 5 első bibliai rejtvényt: 1. Mózes hányadik könyvének, hányadik részében van ez a parancs megírva: „ Az ő atyját és anyját min­den ember tisztelje ?“ , 2. Példabeszédek könyvének hánya­dik részében, annak hányadik versé­ben fordul elő ez a tanács: „Sok mézet enni nem jó.“ 3. Melyik 2 evangéliomban s azok­nak mely részeiben s hányadik ver­seiben fordul elő Jézus ezen mondása: „Ha annyi hitetek volna, mint a mus­tármag stb...." 4. Melyik evangéliomban fordul elő ez a szó: Frigia, kétszer ? 5. Pál melyik levelében mondja ezt: A törvény betöltése a szeretet ? A megfejtések október hó 4 ig a Harangszó szerkesztőségéhez Kör­mendre küldendők. Minden bibliai rejtvény megfejtői között egy-egy könyvet sorsolunk ki, azok közt, akik mind az ötöt meg­fejtették, szintén egy könyvet. A megfejtők névsorát a Harangszó október 12-iki számában közöljük. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105. Hol biblia a házban nincs. Tanyát a sátán ütött ott, Hiányzik olt a leotőbb kincs, De Isten nem lel hajlékot. Szeptember 14. vasárnap, Jerem. 9, 1—15. „ 15. hétfő, Jerem. 9, 16—23. „ 16. kedd, Jerem. 10, 1 —16. „ 17. szerda, Jerem. 13, 1—11. „ 18. csütörtök, Jerem. 13, 12—27. „ 19. péntek, Jerem. 14, 1—9. „ 20. szombat, Jerem. 14, 10—22. „ 21. vasárnap, Jerem. 15, 1—9. „ 22. hétfő, Jerem. 15, 10—21. „ 23. kedd, Jerem. 17, 5—18. „ 24. szerda, Jerem. 17, 19—27. „ 25 csütörtök, Jerem. 18, 1 —10. „ 26. péntek, Jerem. 18, 11—23. „ 27. szombat, Jerem. 19, 1 —13. Y / jVJ A C Néhány SZÓ a yjumuiuoiaiGiíjGOiigoi ui. j Irta : ifj. Mészáros Kálmán erdészeti fő- isk. hallgató. A fa ültetése. Fát október elejétől április végéig ültessünk, de vigyázzunk, hogy na­© A Z D gyón hideg ne legyen. Mert ha nagyon hideg van, akkor a fa hajszál gyö­kerei, avagy vékonyabb gyökerei is igen könnyen elfagyhatnak. A tapasz­talat arra tanít bennünket, hogy ha tavasszal mennél hamarább ültetünk,1 a fogamzás annál biztosabb. Ha fa­iskolában nem kaphatni* fát, vagy ha saját nevelésünk nincsen, akkor kénytelenek vagyunk venni. Vannak kereskedelmi faiskolák, ahol az a cél, hogy minél mutatósabb fát szállít­

Next

/
Thumbnails
Contents