Harangszó, 1912-1913

1913-08-31 / 32. szám

111. évfolyam

1913. augusztus 31

3‘2-ik szám

VALLÁSOS NÉPLAP.

MeoJeleniJ: Dovemberlűl febrnárlo minden vasárnap, márcinslúl októberi!] minden második vasárnap.

Kiadja a dunántúli egyházkerületi evangéliomi egyesület.

Szerkeszti K A I* I BÉLA

e v. lelkész.

Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 50 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési dijak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére Körmendre (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is.

TARTALOM: Novak Gyula: Hit, remény, szeretet (véts). — Kiss Béla: Apró prédikációk. — Endreffy János: Hirek Neuen- dettelsauboi. — Kasper József: Ellentétek ! — Magyar Gazda: ifj. Mészáros Kálmán: Néhány szó a gyiimölcsfatenyésztésröl. —

Ország-Világ. — A Harangszó bibliai rejtvényeinek megfejtése.

Hit, remény, szeretet.

Világot alkotál Uram S ezernyi jót belé,

De bölcsességed még azért Üresnek képzelé.

S agyagból gyúrva, szent kezed fm embert alkotott:

E szép, dicső világ, hogy így Ne legyen elhagyott.

És nőtt az emberáradat.

A sok jót élvezé,

Ám elfeledte csakhamar:

Te tetted emberré! Bálványimádó lett a nép; Erkölcse sírba szállt,

Őrjöngve hódolt mindenütt Jó — rossznak egyaránt.

De ím' az égen fény dereng ... Eloszlik a homály,

Csodás kereszted glóriát Áraszt a Golgothán.

Sötét szívekben égi láng ...

S a bálvány porba hull,

Egész világon, földtekén Te lettél újra úr!

Dicső neved bejárja már A földet és eget;

A gyarló ember érezi:

Mi lenne nélküled.

S míg térdre hullva hőn imád Szívének rejtekén Mély áhitat kél: a hit,

Szeretet és remény 1

Novák Gyula.

Apró prédikációk.

Közli: Kiss Béla.

Ili.

„Boldog, kinek lelkében nincs csalárdság“ 32. zsolt. 2. v.

„Mások tanítottak rosszra“ hangzik a gonosz lelküek válasza, mikor a büntetés utolérvén őket tetteik oka felől tudakozódnak.

Ugyan, úgy-e? Vájjon csakugyan másokban volt a hiba és nem benned? Nem te hallgattad a mások tanácsát, nem te hajoltál a csalárdságok elkövetésére, nem te hajtottad azokat végre ? Miért, hogy a gonoszok tanácsait hallgattad és követted ? Nem hallottál e jó tanácsot is, nem érez- tél-e ösztönt a jónak követésére, nem hallottál biztatást az igazságosságra

is ? Ha igen, miért hallgattál azokra a másokra, a kik a csalárdságra serkentettek s miért nem inkább azokra a másokra, a kik az igazság követésére biztattak ? Képmutató ! Eredj a tűzhöz és adass általa magadnak leckét.

Támaszthat-e a legnagyobb szél tüzet, ha szikrát nem talál, vagy a szikrához hozzá nem teszed ?

Benned van a tisztátalanság szikrája. Szeretném én látni, hogyan lesz láng a szikrából, ha azt leütöd, ha beteszed az ajtót is, az ablakot is, hogy a csábítás szele be ne jöjjön rajta s hozzá ne jusson a szikrához.

De ha te magad ereszted be az ajtón a csábítás szelét vagy épen integetsz neki, hogy erre-erre, itt a szikra, mely lángot csinálhat — akkor is mások csábításának a szele lesz az oka, ha tested sárháza lángba borul ?

Csalárdságoknak csak te magad lehetsz az oka, s csak épen azért csak te magad fogod is elvenni annak büntetését. Hallgasd ineg az alábbi történetet :

Egyszer egy csalárd szívű ember nagy összeg pénzt vesztett el. Szokás szerint kihirdettette a veszteséget s