Harangszó, 1912-1913

1913-03-30 / 21. szám

III. évfolyam.

1913. március 30.

21-ik szám.

Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési dijak, kéziratok és mindennemű megkeresések a Bzerkesztőség címére Körmendre (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító Is.

TARTALOM: Snnlha Károly: Tavaszi ének (vers). — Endrefj'y János: A bűnbánatról. — Csite Károly: Mezítlábos zsandárok. Elbeszélés. — Dr. Kovácsics Sándor: A szeszes italokról. — Magyar Gazda,: A só mint takarmány. Az őrölt csont és a tyúkok. — ' "" Ország-Világ. — Persely.

Tavaszi ének.

— XVI. Zsoltár, 6 — 10. —

Dallama: Készítsd magad, kedves lélek.

Az én sorsom, jó Istenem,

Esett nekem kies helyen ;

Az én szemem bármerre lát,

Oly gyönyörű ez a világ I Oly szép a lét, küzdelmivel,

5 az Istennek félelmivel;

Itt a bú is megfényesül,

A fájdalom megédesül.

Nekem, aki célban futok,

Nyilván szép örökség jutott:

Itt a földön a szeretet,

Mely a szívben ver gyökeret, Koronája az égbe nyúl, Nem-hervadón ott is virúl;

5 szép örökség lesz énnekem Dicsőbb hazám, én Istenem!

Aldlak, Uram, mindszüntelen, Benned örül az én szívem.

Nyugodt vagyok. Ha sír temet,

Nem hagyod ott a telkemet; Lényem nem éri rothadás,

Sírt a halál csak pornak ás,

5 míg mag gyanánt a földbe tér, Tavasszal új életre kél,

5ÁNTHA KAROL!?.

A bíínbánatról.

Irta Endreffy János.

A német evangélikus egyházak legtöbbje istentiszteletei keretébe fölveszi a bűnbevallást; az egész templomi gyülekezet közösen vallást tesz bűneiről. Az egyes bűnbevallási formulák között természetesen eltérések vannak, de lényegileg körülbelül ez mindegyik veleje:

„Én szegény bűnös ember beismerem előtted, ó mindenható Isten, teremtőm és megváltóm előtt, hogy vétkeztem nem csupán gondolatban, szóban és cselekedetben, de már természettől fogva bűnös és tisztátalan vagyok, bűnben fo- gantattam és születtem. De a te végtelen könyörületességedhez menekülök, keresem és óhajtom a kegyelmedet az Úr Jézus Krisztusért Ó Üram, légy kegyelmes nekem szegény bűnösnek.“ (Minden fejedelemség és Ravensberg grófság énekes könyvéből)

És ezt azért teszik német testvéreink, hogy a híveket keresztyén fegyelemben és szellemben neveljék s hogy a bűnbánatot bevigyék a köztudatba. Bánat nélkül az evangéliom két pecséttel lezárt titok, bolondság, mint ahogy annak is tartották a görög „bölcsek“, kik a bűnről mit sem tudtak. (1. Kor. 1 22—24.) Csak ha sírunk és szenvedünk, tudjuk felfogni a vigasz értékét; csak ha bánjuk bűneinket, tudunk sóvárogni a bűn- telen állapot után. A bűnbánat a keresztyénné levés alapfeltétele ; ez az, ami egyengeti az Úrnak szivünkbe való bevonulását. Ezért tették testvéreink istentiszteletük alkatelemévé a bűnbevallást, mit vasárnaponként épp úgy elmondanak, akárcsak a Miatyánkot.

Belátva a bűnbánat fontosságát, lássuk közelebbről, miben áll a bánat lényege ? Mi teszi a bánatot bánattá ? Amint ezt a kérdést fölvetem, eszembe jut a régi rómaiak egyik Istene, kit úgy hívtak, hogy Janusz és akit kettős arccal ábrázoltak. Az egyik arc, a hátulsó, a múltba nézett, a másik, az elülső a jövőbe. Ilyen kettős arca van a bánatnak is: az egyikkel a múltat szemléli, elmereng rajta fajó érzéssel, siratja, hogy „múlt“ lett belőle, kesereg, bánkódik, ... a másikkal a jövőbe, a szebb jövőbe te-