Harangszó, 1912-1913

1913-03-02 / 19. szám

létéi és végekre mehetetlenek az ő utai. “ Róm. 11, 33—36. Egyszer egy megvénült aggastyán kunyhójának ajtaja előtt üldögélt s így gondolkozott magában: „Rég ideje már, hogy szemlélem a világ folyását, de egyben sohasem tudtam s most sem tudok eligazodni t. i. abban, hogy Isten utai tényleg mindig jók és bölcsek volnának.“ Erre elaludt s a következő álmot látta. Mintha a mennyből szózatot hallott volna, mely így szólott hozzája: „Kelj fel János és indulj el a világba, hogy megmutassam neked az Isten utait.“ Felkelt, vette botját s elindult egy nagy erdőbe. Nemsokára úgy eltévedt, hogy egy lépést sem tudott már előre tenni. Midőn kiáltozni kezdett, egy ismeretlen ember jelent meg előtte, ki így szólott hozzá: „Jer velem, mert te magad egyedül ez erdőből ki nem jutsz.“ Együtt mendegéltek, míg estére el­érkeztek egy házhoz. A házigazda, nyájasan fogadta, megvendégelte őket, annál inkább, mert mint mondá, épen most békültr ki ellenségével, aki barát­ságuk jeléül egy arany kelyhet aján­dékozott neki. Reggel felkelvén az ágyból, meg­köszönték az éjjeli szállást, de az öreg ember nagy csodálkozására ve­zetője az arany kelyhet a szekrény­ből kilopta és táskájába dugta. Az öreg szólani akart, de vezetője meg­előzvén őt, azt. mondá: „Hallgass! ilyen az Istennek utja.u Tovább menve, ismét egy házhoz érkeztek. Itt már a házigazda, fösvény, zsugori volt, ki káromkodással fogadta a vendégeket s bántalommal illette őket. „Innen távoznunk kell“ — szólt a vezető. Mielőtt azonban eltávoztak volna, a vezető kivette a szép arany kelyhet, s a házigazdának ajándékozta, kinek szeme-szája tátvá maradt e nem várt jótétemény miatt. „Mit cselekszel“ ? — kiált fel az öreg, de a vezető szájára téve kezét így csitította: „Hallgass! Ilyen az Istennek útja.“ Este megint elértek egy másik em­berhez. Ez igen jó, de szomorú volt. „Naphosszat dolgozom — panaszolta, de a szerencsétlenség szakadatlan ül­döz, nem tudok többre haladni, egy­másután kell földeimet eladnom s most már Istenen kívül nincs egyebem, mint ez a rozzant kunyhó.“ „Jól teszed, hogy Istenben bízol“, mondom, nem hiába bízol", szólt a vezető. Elindulásuk előtt azonban hir­telen egy kanócot ragadott s a kuny­1913. március 2 hót a szegény ember feje felett fel­gyújtotta. „Megállj 1“ kiáltott az ősz és ki­akarta az ifjú kezéből ragadni az égő kanócot, de a vezető így szólt: „ Hall­gass, ilyen az Istennek útja.“ A harmadik nap estéjén megint el­érkeztek egy házhoz, melynek gazdája igen szívesen fogadta őket, noha más­különben ez is igen mogorva és elégü- letlen volt. Csak kis fia iránt volt nyájas, mert egyetlen gyermeke lévén, nagyon szerette őt. S ez a mi öre­geinknek nagyon tetszett. A mint reg­gel elindulnak, megszólal a gazda: „Nem kisértetlek el magam titeket, de veletek küldöm kis fiamat, ő majd megmutatja azt a hidat, mely a vizen átvezet, csak arra kérlek, vigyázzatok a kis fiamra, hogy valami baj ne érje!“ „A gyeimekek mellett őrt állnak az angyalok“ válaszolt a vezető s elbúcsúzott a gazdától. Amint a kes­keny hidra értek, a vezető a gyerme­ket megragadta s a vizbe dobta. Az öreg ember kétségbeesetten kiáltott fel: „Te megtestesült ördög! inkább pusztuljak el éhen és szomjan ez er­dőbe, inkább tépjenek össze itt a va­dak, de veled többé egy lépést sem teszek.“ Ezek az Istennek utai, me­lyeket nekem megakartál mutatni ? Megcsaltál! Menj előlem a te rette­netes hazugságaiddal.“ E pillanatban a vezető angyallá változott, mennyei fény övezte s így szólott az öreg emberhez: „Halld meg János 1 A kehely, melyet a nyá­jas embertől elvettem, mérgezett ke­hely volt, a fösvény, káromló ember bűne büntetéséül halált iszik majd be­lőle, ama nyájas embert pedig meg­mentettem. At szegény, szorgalmas ember házát ismét felépíti s a hamu alatt kincseket fog találni, mely végét szakítja Ínségének. Az ember, kinek fiát a vizbe dobtam, cégéres bűnös s elkényeztetett fia embergyilkos lett volna. A gyermek halála az apát bűn­bánatra és megtérésre bírja, a gyer­mek most jobb helyen nem lehet, mint atyjánál.“ Te nem tudtál eliga­zodni Isten utainak bölcsessége felett, íme most egy csekély részét láttad annak. Szállj magadba és nyugodj meg az Úr akaratán.“ Ezzel az angyal eltűnt. Az öreg felébredt, bement kunyhójába s kétel­kedéséből mindörökre kigyógyult. A látható Isten. Van, ki a csillagos tejutban keresi S csillag özönében bizton fel is leli; Van, kit a kikelet rózsái emelnek HARANGSZÖ. Vezércsillagához a hivő kebelnek; Van, kinek a kalászt ringató szép róna Zengedez szárnyaló hymnusokat róla ; Van, kit a csapások sújtó karja vezet Hittel vetni hozzá esdő tekintetet; Van, kit a történet, események árja Intéző kezének utal a nyomára; Van, ki a ragyogó lángész remekében Látja a „Láthatlan“-t földi köntösében; Van, kinek újszülött — angyali arcával A teremtő Isten hatalmára rávall; Van, kit ama belső szózat vezet rája : Él a felhők felett tetteink bírája; Van, kiben a hitet istenige költi S kebelét utána égő vággyal tölti; Van ... de ki győzné mind sorolni fel itten: „Csak a bolond mondja szívében nincs Isten“ 1 (Szentes) P- cs S—a. A szeszes italokról. Irta: Dr. Kovácsics Sándor. A tiszta szesz, spiritusz vagy al­kohol, ha meggyujtjuk elég. Szeszes ital mindaz, amiben szesz van. Tehát a természetes bor ép úgy mint a mesterségesen előállított sör, pálinka, konyak, likőr, törköly, a különböző gyümölcsökből, barackból, szilvából nyert pálinka, rum stb. Nem csak az a pálinka szeszes ital. mér­ges, szervezetet gyilkoló, amelyiket a pálinkás butikban, vagy a korcs­mákban mérnek ötért vagy hatért, hanem az is gyilkos szeszes ital, amelyet önmaguk a népek főznek, az a bizonyos jó féle törköly, amely­ről egy zsidó korcsmáros azt mondta, hogy ő csak ilyent iszik, mert ebben nincsen szesz. Ha a szeszes italokat abban a sorrendben akarjuk csopor­tosítani, a milyen mértékben káro­sak az emberi szervezetre, akkor azt mondhatjuk, legkevésbbé káros a sör, mert legkevesebb szeszt tartal­maz, azután a bor s legveszedelme­sebb a pálinka és az ehez hasonló, csak más név alatt árult tömény szeszes italok. Ismeretes a bibliából, hogy Noénak kiváló gondja volt a szőlőtőke meg­mentése, bevitele a bárkába. Szíve­sen is élvezte a belőle nyerhető szeszes italt, a bort. A sört, a ki­csirázott árpából készítik. Szesz mellett tartalmaz kivonat anyagot, fehérjét és cukrot. Mivel fehérjét, mely a tojásnak és húsnak képezi kiváló alkatrészét és szénhidrátokat is tarlamaz, kevés tápláló értéket a sörtől megtagadni nem lehet. Egy liter ára 60 fillér. Ebben annyi táp­láló érték van, mint négy filléres zsemlyében; úgy hogy aki sörrel táplálkozik 15-szörös áron szerzi ezt meg, úgy költ, mintha legalább is Rotschild unokája lenne. 151.

Next

/
Thumbnails
Contents