Harangszó, 1911-1912
1911-11-03 / 6. szám
1911. december 3. Az amerikai magyarok pénze. A múlt évben egész sor szomorú hirt adtunk azokról a bankbukásokról, melyek az amerikai gazdasági életben előfordultak. Persze ott, abban a nagy világban, ki törődik avval, hogy néhány kisebb bank beszünteti fizetéseit s a szegény, kizsákmányolt nép tehetetlen jajgatása közt becsukja üres pénzszekrényét. De mi észrevettük, hogy épen azok a bankok kerülnek csődbe, melyek magyar véreink pénzét szívják magukhoz. Az általános jajgatásból ki- érezzük magyar testvéreink írását. Mit mutat ez ? Azt, hogy a magyarok nem elég óvatosak. Pénzt szerezni mennek Amerikába, meg is szerzik azt, — már az aki, — keserves munkával, de azután nincs bennük élelmesség annak megőrzésére. Alighogy kinn vannak, az amerikai magyar bankárok levelekkel árasztják el őket, sőt ágenseket is küldenek a nyakukra. Felajánlják szolgálataikat. Elmondják, hogy náluk milyen biztos helyen lesz a pénzük. Ha haza akarnak küldeni, azt is csak bízzák rájuk, majd ők elvégzik. És mit tesz szegény hiszékeny magyar testvérünk ? Felül a sok áltató hazugságnak s rábízza verejtéken szerzett pénzét az ismeretlen bankokra. Ezek aztán jól megőrzik, meg el is küldik, csak az a baj, hogy sem a betevő, sem az itthon- valók sohase látják egy fillérét sem. Az ilyenformán elsikkasztott pénzek sok százezerre mennek. De beszéljenek maguk a számok. Lássuk hány bankár, mennyi összeggel károsította meg betevőit ? Riffl Gyula newyorki(N. J.) bankár 250.000, Bodnár Sándor phoenixvillei (Pa) bankár 100,000, Zempléni Árpád newyorki bankár 175.000, MoskovitsMór scran- toni magyar ügyvéd 275.000, Götzel Árpád pittsburgi (Pa) bankár 375.000, Klein Jakab pittsburgi (Pa) bankár 750.000, Klein Izidor bradocki (Pa) bankár 1,000.000, Béda János duques- nei (Pa) bankár 200.000, Korláth Mihály scalp-leveli (Pa) bankár 225.000, Tomcsányi József homesteadi (Pa) bankár 240.000, Zemány András vvind- beri (Pa) bankár 1,500.000, Rutsejj Péter uniontowni (Pa) bankár 400.000, Weisz Izidor bridgeporti (Conn.) 125 000, Szabó Lajos chromi (N. ;J.) bankár 125.000, Krausz és Farkas republici (Pa) bankár 90.000, Sameth Emil perth-amboyi (N. J.) bankár 125.000 és Puky Béla columbusi (O.) HARANGSZÓ. bankár 110.000 koronával károsította meg a hiszékeny magyarokat. Ez pedig több mint hat millió korona. Borzasztó számok ezek ! Hát ezért mennek ki véreink Amerikába? Hát ezért nélkülözi munkaerejüket a magyar nemzet ? Ezért szenvednek, dolgoznak ? Ezért ?. . . Valóban itt az ideje, hogy magyarjaink megtanulják az óvatosságot. De itt van annak is az ideje, hogy a magyar állam sürgősen gondoskodjék egy olyan bank felállításáról, mely hűséges örizője és továbbítója lesz magyar testvéreink pénzeinek. Protestáns felvilágosodottság és katolikus elfogultság. Összehasonlítás a rádi evangélikus templom szentelése alkalmával kifejezést nyert protestáns — és a budapesti „Katolikus Antialkoholista Egylet“ alakuló gyűlése alkalmával kifejezésre jutott katolikus elfogultság között. Jelszó: „Mindeneket megpróbáljatok és ami jó, megtartsátok“, mondja Pál apostolaTessalonikabeliekhezÍrott levelének 5. része 21. versében. Amit úgy kell érteni, hogy mindent jól megvizsgáljatok, hogy az igazságot megismerjétek, mert aki az igazságot meg akarja ismerni, annak meg kell mindent alaposan, jól vizsgálni. Ennek nem kell magyarázat, ennek a megértésére és minden józan Ítélő képességű ember által való elfogadtatására nem kellenek bizonyítékok, legyen az bármilyen fajhoz, osztályhoz, nemzethez, vagy felekezethez tartozó ember, mert az már rég megállapított igazság, hogy csak arról lehet igaz véleményt aikotni, igazságos Ítéletet hozni, amit ismerünk, már pedig amit nem vizsgálunk meg alaposan töviről-hegyire, azt nem is ismerhetjük. Ezt a sarkalatos alapelvet vallották már a régi rómaiak is, aminek más szavakkal adtak kifejezést „Audiatur et altera pass.“ Ezt parancsolja a józan ész, az igazságérzet és a haladó felvilágosodás szelleme. Ezt tanítják a protestáns vallások. Ezzel szemben azonban — sajnos — a katolikus vallás hirdetői közül (sokan talán jóhiszemüleg) ezen elvekkel szemben homlokegyenest járnak el akkor, amikor vallási elfogultságra, elzárkózottságra nevelik a gondjaikra bízott és befolyásuk alatt álló lelkeket. Megkapó példa volt erre a rádi evangélikus templomszentelés alkal45. mával elhangzott egyházi templomi — és a templomon kívül mondott beszédek közt az evangélikus püspöknek azon intő szava, hogy az a kis templom, — melynek alapjára másvallásuak is adtak adományokat, hirdesse a testvéri szeretetet, a felekezeti békét és egyetértést a közséqben időtlen időkön át, mint egy égre mutató ujj, mely azt igazolja, hogy egy atyának gyermekei. — Meggyőző, jó hatást tett a beszéd valláskülönbség nélkül mindazokra, akik hallották, úgy mint minden szó és hirdetett ige, amiben megdönthetetlen igazság van, mint Krisztus tiszta tanításában. Annál szembeszökőbb volt másnap Budapesten a Katolikus Antialkoholista Egyesület alakuló gyűlésén hallani lelkészek szájából azt a szellemet és felfogást, amely az embereknek a vallások szerint való szoros elkülönítését hirdeti vallási, felekezeti szervezeteken kívül álló dolgokban: „ Legyen Katolikus Antialkoholista Egyesület.“ Sajnálattal kellett tapasztalni azt az elfogultságot, amiben élnek és gondolkoznak a katolikus hitélet tényezői. A szeszes ital ivás káros szokása ellen való küzdésről úgy beszéltek, mintha az nem társadalmi, hanem vallási kérdés volna és általában úgy beszéltek, mintha a világon csak katolikusok volnának, vagy legalább is csak katolikusok tettek volna e téren valamit, a más vallásfelekezetüekről, mint nem lévőkről szó nem esett, úgy, hogy aki addig nem tudta, az előadásból azt hihetné, hogy ezzel a fontos kérdéssel csak katolikusok foglalkoznak. NemJjelyes, társadalmi üdvös mozgalmakra vallási bélyeget nyomni és azt vallásfelekezeti elkülönítést célzó kínai falakkal vonni körül, mert az árt a jó ügynek; de árt annak a felekezetnek is, amelynek kebelében ily céltalan, helytejen elkülönítési törekvés céloztatik. Árt a jó ügynek, mert szűkebb térre szoríttatik és mert a türelmetlenség és felekezetiesség szépséghibájával indul el útjára; árt a felekezetnek is, mert elidegeníti magától nemcsak a más, de a saját felekeze- tébe tartozó felvilágosodott és független elemet. Vagyis ez olyan rosta, amelyen át éppen a legértékesebb szem hull ki és vész kárba. íme mi külömbség van Krisztus vallásának követői között: az egyik a felekezeti türelmességet, békét, egyetértést és testvéri szeretetet hirdeti,
