Harangszó, 1911-1912
1912-10-13 / 35. szám
II. évfolyam 1912. október 13 35-ik szám Szerkeszti KAPI BÉLA ev. lelkész. Előfizetést ára egész érre közvetlen küldéssel 2 korona ŐO fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok éB mindennemű meg- keresések a szerkesztőség címére Körmendre (Vaov&rmegyo) küldendők. Előfizetést elfogad minden evnng. lelkész és tanító Is. TARTALOM: Pohánka Margit: Én szeretem e csendes világot. . . (vers.) — Mészáros István: Háborít — Lampérth Géza : A falu atyja. — A keresztszülő hivatása. — Emlékezzünk régiekről. . . — Mit viszel Istennek? — Az olvasókhoz. — Ország-Világ. — Luther-Társaság. Én szeretem e csendes világot... Én szeretem e csendes világot Mely mindörökre részemül jutott. Áhítattal tölti el valómat Az iránt, aki minket alkotott. Legyen ! — mondád s elég volt egy szavad. Te egyedül való szent Akarat, Hogy áldna téged időtlen időkig Végtelen sora az emberiségnek, Ki teremtéd legkisebb atomját is E fenségteli, csodás mindenségnek. Én szeretem e csendes világot, Ahová nem jut egy hang se soha, Melynek több a tüskés, a göröngyös Mint a pillangós, napfényes uta. Hol a szemből titkon pereg a könny, Mit előcsal sokszor rideg közöny ... És kifáradván a létküzdelemben Ha kelnek is szívünkben vágyódások Virányi után egy más, szebb ösvénynek Lehet: — valóra azok sohse válnak. Mosolyogva járok e világban Nem siratva meg, ami elveszett. . . Nékem nem. fáj, hogy a csend, némaság Földi társammá, kísérőmmé lett. . Hisz egem derült, tisztán süt napom Mint illat — s szindús, rózsás hajnalon ; Áldd meg Isten, ki nagy szeretetétől Széppé vált sorsom tán szomorú képe, Az a szelíd fény, mely felhőket oszlat: — Az édesanyámnak meleg ölelése! Én szeretlek eszmények világa 1 Oltárt emeltem költészet neked, Hogy most a csendnek misztikus honát Édes-bűbájos zengés töltse meg. — S színed elé járulván Istenem Halld mit kíván hiv gyermeki szivem : Ha jő nagy napja a feltámadásnak S lelkünk tán egv más, új csillagra száll át Hadd járjam ott is én tovább az álmok, Hangnélküli dalok, küzdelmek világát! Pohánka Margit. Háború. Irta: Mészáros István. Izgalmas hírek érkeznek a Balkánról. A sokat emlegetett tűzfészek úgy látszik mégis kigyulad s hogy lángjai mekkora területet fognak rémesen bevilágítani, nem lesz e a balkáni népek Törökország elleni összeesküvéséből egy világháború, azt e pillanatban ki tudná megmondani ? A nagyhatalmak látszólag mindent elkövetnek a háborús veszedelem elfojtására. Jegyzéket visz a szikratávíró : mindhiába,j Bulgária, Szerbia elrendelték a mozgósítást Törökország ellen s ugyanezt kilátásba helyezte Görögország és Montenegró. Az elgyengült, beteg Törökország, mely amúgy is harcban áll Olaszországgal, épen most belső bajokkal is küzd, de azért nagy reménnyel néz a háború elé, melyet ellenségeivel meg kell vívnia. Ha seregszemlét akarunk tartani az egymással szemben álló ellenségek felett, feltűnik az, hogy az egyik oldalon áll a mohamedán Törökország, másik oldalon a keresztyén országok. Az egyik szerb államférfi szavai szerint is e harcban a keresztyénség és a mohamedánizmus mérkőznek meg. így fogta fel a dolgot a római pápa is már az olasz-török háború kitörésekor, midőn áldását küldötte a Tripolisz csatatereire induló olasz katonáknak. Feltűnő a római pápa ezen áldásküldése. Keresztes vitézekké avatja az olasz katonákat és felhívja őket: menjetek, üssétek, gyilkoljátok a törököt, mert nem keresztyén, hanem mohamedánus. Ezzel a különös jelenséggel összhangban állnak a történelem régebbi bizonyságtételei. Sokszor állították a fegyvert, vért, halált az Isten szolgálatába. Evangéliomi keresztyén szempontból egészen másként kell megítélnünk az olasz és balkáni háborús eseményeket. Mi Törökország belső zilált-
