Harangszó, 1911-1912

1912-08-04 / 30. szám

tej; mert a dajka nem hivatásból, hanem pénzért szoptat. A mester­séges táplálásnál első helyen áll a szamártej, azután a kancatej és csak mint harmadik szerepel a tehéntej. Általánosságban azonban tehéntejet nyújtanak a gyermeknek, habár emészthetőség szempontjából a két előbbi sokkal előnyösebb. A táplálásnál legyen az a tápláló anya vagy dajka, sokszor beleesnek a helytelen táplálás hibájába. Ha sír a csecsemő, szoptatással akarják el­hallgattatni, vagy ha nem is sír, rendszertelenül nyújtják a táplálékot; szoptatással altatják. Nem tudják fel­fogni, hogy a túlsók, hozzá még rendszertelen táplálás úgy a testi, mint a lelki élet fejlődésének árt. A rendszertelenül táplált gyermek alvás közben sokszor felébred. Felébred egy hangosabb hangra stb. Orvosilag be van bizonyítva, hogy a csecsemő alvásának oly mélynek kell lenni, hogy a fent említett hatások egyi­kére sem ébred tel. Hogy ezen célt elérjük, szükséges, hogy a táplálás meghatározott időközönként történjék s ne legyen sem kevés, sem sok. (Ezen időköz a fejlődés szerint vál­tozik.) A gyermekre már a csecsemőkor­ban nagy hatással van a környezet. Ha a szülők között a béke uralko­dik, ez a csecsemőre éltető napfény gyanánt hat. Ha ellenben a szülők veszekednek, lármáznak, a gyermek megijed, sírni kezd. Van azoban en­nek még más hátránya is. A hara­gos, boszus anyai természetnek rossz hatása van a tejre is, s a csecsemő tejben szívja be anyja mérgét. Az anya tehát tartózkodjék minden felhábo­rodástól. Ilyennek kell lenni a családi neve­lésnek az első időtartamban. (Folytatjuk.) 244._____________________________ Evangélikus iskoláink. (Folytatás.) Folytatjuk evang. iskoláink értesi- tőinek ismertetését : Az aszódi ág. h ev. leánynevelő intézet. Igazgató : Oeschger Adél. A tanerők száma 20. A 133 tanuló közül 11 a gazdasági tanfolyam növendéke. Ugyanis e leány nevelő-intézet benn­lakással s háztartási és gazdasági tanfolyam­mal egybekötött 4 osztályú polgári leányiskola. A szegény tanulók gyámolításáról itt is gon­doskodtak : 11 növendék 100—200 K tartás- díj elengedésben részesült. Ingyen tankönyvet 12 tanuló között osztottak szét 128‘81 K. értékben A gazdasági tanfolyam növendékei a háztartás körében előforduló teendőket ta­nulták megismerni. így a főzést, sütést, ok­HARANGSZÓ. szerű tejkezelést, varrást, mosást, vasalást, állattenyésztést, kertészkedést, gépírást stb. S a mi különösen kiemeli ez intézetet a többi leánynevelők sorából, az, hogy a fősulyt a gyakorlati kiképzésre helyezik. így például a főzésben oly ügyességre tettek szert a 15—17 éves leánykák (sok cicomás fiatal asszony bizony tanulhatna tőlük), hogy egy ünnepi díszebédet teljesen önállóan készítettek, a meg­jelent vendégek legnagyobb megelégedésére. Az intézet vezetősége azonban tisztában van azzal, hogy a mai nehéz világban csak oly iskola állhat meg, mely arra képesíti növen­dékét, hogy esetleg saját erejéből is fenn tudja magát tartani. Ezért tervbe vették a tanfolyam 2 évre való kibővítését s keres­kedelmi szakoktatással való egybekapcsolását. Az oktatást ily irányban már a következő tanévben meg is kezdik. A jó Isten áldása kisérje e derék intézet működését 1 Az iglói elemi népiskola és polgári leány­iskola. Igazgatója Dobó Adolf. A 11 tanerő heti 95 órán át tanítja az elemi isk. tanulóit, 120 órában pedig a polgári isk. növendékeit. A 451 tanuló közül csak 175 ev. vallású mig a r. k. vallásuak 200-on felül vannak. A sze­gény tanulók között 902 könyvet adtak ki kölcsönbe. A szorgalom jutalmazására 182 K-t fordítottak. A Selmecbányái ev. főgimnázium. Igazgató Király Ernő. A 264 tanulóval bíró iskolát 18 tanerő tanítja. Itt is sok a más vallásu. Ösz­töndíj, tan- és élelmezési díj óimén 5801 K- val enyhítették a szegény szülők kiadását. Az ifjúság tevékenységét a Petőfi körben fejti ki, mely 85 év óta áll fenn. „Biblia egyesületié­nek célja: szegény egyházakat és intézmé­nyeket pénzbeli adományokkal segíteni, s ez­által a tanuló ifjúságban egyházunk iránt rész­vétet ébreszteni, ápolni, fenntartani. Az inté­zetben fontos szerepe jut a „Markovits kör“-nek. Tagjai tanulják a gyorsírást, s a kör saját gépén a gépírást. Az intézettel kapcsolatban működik a „Csemez tanítóképző“, melynek 38 növendéke van. Az intézet ez évben vált külön a gimnáziumtól, de igazgatója s ön­képzőkörei még közösek. Az intézetnél 16 tanár működik. A tanulók között 1300 K-t osztottak szét különböző segély cimen. A késmárki ev. líceum. Igazgató Karátsony Zsigmond. Nevelési munkájában még 18 tan­erő osztozik. A 279 tanuló közül 119 ev, 77 kath., 57 zsidó. 176 tanuló között kiosz­tott segély 9500 K. Ez intézetnél működik a mélyludásu dr. Révay József budapesti egye­temi magántanár, kit napjainkban a kormány nagy ösztöndíjjal tanulmányútra küldött ki. Az intézetnek van történelmi szemináriuma, szavaló-, gyorsíró-, dal-, zene-, torna-köre. A Kazinczykör pályázatokat hirdet irodalmi, történeti munkákra, eredeti költeményekre, mű­fordításra, novellákra stb. A vallásos élet mé­lyítésére alakult a „Thököly-kör“, mely ha­vonta összejöveteleket tartott, egyesek vallásos tárgyú dolgozatokat olvastak fel, s ily tar- tartalmu költeményeket szavaltak, Felsőlövői ev. tanintézetek. Igazgató Né­meth Sámuel. Az intézet tanítóképzővel egy­bekötött főgimnázium. Van 24 tanára, 230 tanulója, közűlök 127 ev. vallásu. Segélyeztek 88 növendéket 4200 korona értékben. Van „Belmissziói egyesülete“, mely 3 vallásos es­télyt rendezett; „Wimmer“, „Berzsenyi“, gyorsíró és zeneköre. Az egész értesítő arról tesz bizonyságot, hogy emelkedett vallásos szellem és benső családiasság irányítják az intézet és internátus életét. A bonyhádi ág. h. ev. főgimnázium. Igaz­gató Gyalog István. Jelenleg 20 tanerővel s 389 tanulóval rendelkezik az intézet. Itt az izraelita növendékek (156) vannak túlsúlyban. 1912. augusztus 4. Ev. vallásu növendék csak 133 volt. Az alum- neummal egybekötött internátusbán 77 tanuló lakott. A tápintézet jótéteményében 222 nö­vendék részesült, 33 diák 865 koronányi táp­díjengedményt élvezett, 62 szegényebb sorsú tanulónak tandíját (1750 kor.) részben vagy egészben elengedték. Pénzbeli jutalomdíjra 48 tanulót érdemesítettek s köztük 960 koronát osztottak szét. Igen szép működést fejtett ki a „Belmissziói egyesület“, mely összejövetelek énekkel, imával kezdődtek. Tartottak felolva- sásokatj vallásos szabad előadásokat. De nem­csak szóval hirdette a szeretetet, hanem arról bizonyságot is tett. Szegény tanulók segélye­zésére pénzt és sok tankönyvet osztott szét. Az egyetemes ev. egyház pozsonyi theoló- giai akadémiájának igazgatója: dr. Masznyik Endre. A leendő lelkészek tanítását 8 theol. akad. tanár végezte s munkájukat 5 óraadó tanár támogatta. Az elmúlt évben 57 hallgató közül 39 ingyenebédet élvezett, számosán in­gyen helyet kaptak a „theol. otthon“ bán, ösztöndíjat kaptak. A jótétemények Összege 23146 korona. A theológusok tevékenységüket a „Székács József kör“-ben fejtik ki, ahol egy házias, hazafias és tudományos munkák írá­sával, felolvasással igyekeztek feladatuknak megfelelni. A soproni ev tanítóképző-intézet. Igazgató : Papp József. Az intézetnél 11 tanerő működik. Az elmúlt évben 84 növendék közül 66 volt ev. vallásu. Az intézet növendékei a tápinté­zetben nyertek élelmezést, köziilök 45 része­sült 3050 K értékű elengedésben. A szorgal­mas, jóravaló tanulókat jutalmazták. 1016'52 K ösztöndíjat osztottak szét 37 diák között. A tanítóképző életében nagy szerepet játszik a „Pálfy-kör“, mely mint kis köztársaság önállóságra neveli tagjait. A rendes üléseken kívül, díszközgyűlés keretében megünnepli a hazafias, vallásos ünnepeket. Ez évben 11 munka került felolvasásra, 16 zenei előadást élveztek. Pályázatokat hirdet a munkakedv fokozása céljából. Lapot járat, van segélyző könyvtára, mely utóbbiból szegénysorsu nö­vendékek kölcsönkönyvet kaphatnak. Van bel­missziói egyesülete, melynek tagjai az ev. vallásu tanulók. Összejöveteleket tart, melyeken énekelnek, imádkoznak, bibliai részeket olvas­nak fel s azokról elmélkednek. A theológiai akadémiával karöltve vallásos estélyt rendeznek. A felebaráti szeretetet láthatólag is gyakorolja: 13 növendéknek 190 K-nyi segélyt nyújt. — Különösen figyelemreméltó a soproni tanító­képző azért, mert magyarországi tanítóképzőink közül talán a soproni az egyedüli, mely annyi alkalmat ad a növendékeknek a gyakorlati kiképzés terén. Más tanítóképzőnél egy IV. éves növendék csak minden 2—3 hónapban taníthat, addig e képzőnél egy teljes negyed­évig folyton gyakorolhatja magát a tanításban Innen van, hogy gyülekezeteink legtöbbször arra törekednek, hogy e képzőből kaphassanak tanítókat. Egy másik dolog is leköti figyelmünket. T. i. általános a panasz, hogy a mai összes isko­lák (kezdve az elemi iskolától a legfelsőbb egye­temig) oly nagy mennyiségű anyagot kívánnak meg tanulóiktól, hogy szinte lehetetlen azt lelki- ismeretesen elvégezni s mikor az érettségire ■vagy tanképesitőre kerül a sor, szinte össze­roppan az a szegény tanuló a nagy teher alatt. Ezen a bajon, az új rendszer alapján, igy segít a soproni tanítóképző. Azon tárgyakból, melyek a későbbi évfolyamokban már nem fordulnak elő, a növendékek az osztály elvég­zése után úgynevezett „osztályképesitőt* tesz­nek, mely jegyet csak bevezetik a IV. osztály elvégzése után nyerendő oklevélbe. így termé­szetesen kevesebb anyagot kell átismételniük a képesítő előtt, ami a diákra nézye' óriási

Next

/
Thumbnails
Contents