Harangszó, 1911-1912
1912-05-26 / 25. szám
n. évfolyam. 1912. május 26. 25-ik szám* Szerkeszti K A PI BÉLA ev. lelkész. Előfizetési ára egész érre kSzretlen küldéssel 2 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési dijak, kéziratok és mindennemű meg- keresések a szerkesztőség1 elmére Körmendre (Vasvérmegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is. TARTALOM: Sántha Károly: Pünkösdkor (versX — Kapi Béla: Pünkösdi csuda. — Csite Károly: Persely-pénz — Payr Sándor : Péczeli József a meseíró. — Péczeli József : A szarvas és borjai (vers). — Dr. Kovácsics Sándor : A levegő. — Vitális Gyula : Fohász (vers). — Arab legenda. — A rágalmazás — Magyar Gazda — Ország-Világ. — Persely. — Luther-Társaság. Pünkösdkor. Istennek Lelke, aki e világot Ujjáteremtéd e szóval: „Legyen!“ Jövel mihozzánk s térj be óh te áldott Pünkösdi vendég, e nagy ünnepen! j Erő, Bölcsesség s Jóság a neved, | Uralkodói mi leikeink felett. i Az Isten téged kibocsátva ránk, Kiáltjuk: Abba! Szerelmes Atyánk! Istennek Lelke, aki az Igével Élet világa lettél minekünk, S apdstoloknak lángoló hitével, Megtelve Véled, mennyet nyerhetünk: Út és igazság s Élet a neved, Óh add követnünk szép ösvényedet, ' És boldogító lesz hitünk dija: Krisztus az élő Istennek Fia! Istennek Lelke, aki a híveknek Édes, szelíd Vigasztalója vagy, — Ki enyhülést adsz a sebhedt sziveknek: Óh jöjj, az élet terhe s gyásza nagy! Vigasz, Békesség s Öröm a neved, Könnyitsd, ha nem bírnám, keresztemet! Szentelj meg, áldj meg s mindvégig segíts, Vezérelj itt s a mennyben idvezlts! SÁNTHA KÁROLY. Pünkösdi csuda. Csudálatos történet az, mit pünkösd ünnepe állít szemünk elé. Lelkűkben didergő, reszkető tanítványok ajtó bezárolva várnak és imádkoznak. És amint leszáll a Szentlélek és betölti lelkűket: felpattantják az ajtózárat, kimennek a zsidó ünnepet ülő tömeg közé, hogy apostolokká erősödve hirdessék a megfeszített és feltámadott Krisztusról szóló tudományt. Óriási változás! Előbb még félénk emberek, most bátorlelkü hősök. Előbb még tévelyeg lelkűk és nem érti a Krisztus elmenetelét, sem Ígéretének áldását, most megerősödik hitük, világossá lesz előttük a Krisztus beszéde. Előbb bizonytalan, habozó lélekkel tekintenek maguk elé, most tudják, hogy mit akarnak, ismerik kötelességüket, hivatásukat. Prédikálnak, vallást tesznek, életüket kockáztatják. És csuda kíséri munkájukat : megkeresztelkedtek mintegy háromezerén. Ez a Szentlélek csudája. A gyönge tanítványokat apostolokká a Szentlélek tette. Szavuknak az adott erőt, munkájuknak áldást. Azt az első gyülekezetei is ez az isteni erő „hívta, gyűjtötte, meg világosította.“ De az apostoloknak is volt részük a pünkösdi csudában. Eqy akarattal voltak együtt. És mindenkor a templomban voltak, dicsérvén és áldván az Istent. (Lukács 24., 53.) Ez volt az ő együttmunkálódásuk. Saját akaratukat alárendelték az Isten akaratának. Az az „egy akarat“, melyről szó van, az Isten akaratának visszasugárzása volt. Ezzel töltötték meg lelkűket. Minden gondolatot, érzést egyesítettek abban, hogy nekik várniók kell a szentlelket. Csak azt várták és imádkozva, Istent dicsérve, várták. A pünkösdi csudára ma is szükségünk van. Erőt, irányítást megszentelést Isten kegyelméből kapunk. A szentségekkel „hív, gyűjt, megvilá- gosit és a Jézus Krisztusban, az egy igaz hitben megtart.“ De szükséges, hogy kövessük az apostolok példáját. Egy akarattal legyünk együtt. De ez az akaratközösség ne irányuljon sohasem a rosszra, ne adjon soha engedményt önző vágyaknak, testi kívánságoknak, hanem egész akaraterőnket egyesítsük az Isten akaratában. Nekünk is mun-
