Harangszó, 1910-1911

1911-09-24 / 25. szám

6. oldal. HARANGSZÓ. 1911. szeptember 24. rovata több mint 62 ezer korona uj hagyományt tüntet fel. A gyüleke­zetben született 163. konfirmáltatott 84 gyermek; eskettetett 52 (vegyes 35), meghaltak 106-an. — Az Isten gazdag áldását kérjük evangéliomi egyházunk eme erős gyülekezetére. Épülése szolgáljon épülésül minden gyülekezetnek és egyháztagnak! Sajtóhiba. Múlt számunkba bo- szantó sajtóhiba csúszott be. Azon a helyen, a hol Fischer Gyula nagy­lelkű adományáról szóltunk, a 10-es szám után kimaradt az „ezer“ szó. Helyreigazítjuk hibánkat azzal, hogy Fischer Gyula győri felügyelő beik­tatása alkalmával tízezer korona ala­pítványt tett. Itthonról. A király Budapesten. A király a jövő hónap folyamán néhány napra Budapestre jön, majd Gödöllőre uta­zik. A király házi orvosa ajánlotta a gödöllői utat, mert a tavasszal az ott- tartózkodás renkivül kedvező ha­tással volt egészségére. A királynak gödöllői tartózkodása természetesen az időjárástól fog függni. Ha szép őszi napok lesznek, hosszabb időn át marad Gödöllőn. Edison Budapesten. A nagy ame­rikai feltaláló Edison múlt héten európai körútja alkalmával Buda­pestre is ellátogatott. Megtekintette a várost és a középületeket s elragad­tatással szólt a magyar nemzet élet- képességéről és fejlődéséről. Egy új­ságírónak beszélt a jövő alakulásá­ról is. Nézete szerint a villám nem­sokára olyan olcsó lesz, hogy lova­kat alig látunk, hanem minden ko­csit és egyéb alkalmatosságot a vil­lamerő hajt. Az érdekes vendég két napig volt a fővárosban. A pozsonyi Petöfi-szobor. Pozsony­ban nagy ünnepségek közt most lep­lezték le a nagy magyar költő, Pe­tőfi szobrát. Petőfit életének nem egy eseménye Pozsonyhoz fűzi. Hosszabb ideig lakott ott, először mint vándor­színész, azután mint az országgyűlési tudósítások másolója. A szép szobor Radnai Béla szobrászművész alko­tása. A kolera. Dacára minden elővi­gyázatnak a kolera mégis csak be­lopódzott hazánkba. Budapesten egy enyvgyárba ütötte fel először fejét, de azóta is, majdnem mindennap szállítottak a kórházba néhány bete­get. Valószínűleg az egész Duna vize fertőzött. Bizony most kétszeresen vigyázni kell a tisztasággal, meg a nyers gyümölcs evéssel. Az ország dolgáról. A képviselöház ülései most is két részből állnak. Néha egy-egy szónok is szóhoz jut, de nagyrészt névsze­rinti szavazások foglalják le az összes időt. Érdemes munka nincsen s az ellenzék szerint mindaddig nem is lesz, míg a kormány a katonai javaslatokat le nem veszi a napirend­ről. Néhány államférfi nyilatkozatá­ból arra lehet következtetni, hogy a közeljövőben házszabályrevizióval biz­tosítják a képviselőház tanácskozó­képességét. Népgyülés. Az ország hangula­tának irányítására erre-arra népgyü- léseket tartanak. A kolozsvári nép- gyülésen Justh Gyula is részt vett. Beszédében kifejtette, hogy béke csak akkor lesz, ha a katonai javaslato­kat leveszik a napirendről, megte­remtik a választójogi törvényt s azután uj választást csinálnak. — A kormánypárt szónoka egy másik népgyülésen a házszabályok szigorí­tását sürgette. A magyarság Erdélyben. Mintha csak kiáltó.ellentétet akart volna ál­lítani az idő az országgyűlés hosz- szas veszteglésével szemben, kincses Kolozsváron 82 magyar kulturegye- sület az Erdélyi Magyar Közműve­lődési Egyesülettel együtt közgyűlést tartott. Mind a magyar művelődés katonája. Közös céljuk: a magyar­ságot megerősíteni, különösen a nem­zetiségek által lakott vidékeken. A népes gyűlésen a királyt Zichy Já­nos vallás- és közoktatásügyi minisz­ter képviselte. Sok szép beszédet mondtak. Legkiválóbb szónokaink álltak emelvényre, mégis csak szo­morúság fogja el szivünket, ha a gyűlés lefolyását olvassuk. Mert megtudjuk, hogy az erdélyi oláhok­kal szemben egészen tehetetlenek vagyunk. Erdély nagyrésze eloláho- sodik. Az iskolákban oláhul tanítanak, 10 milliónál több alapítványuk van, mellyel az oláh ifjakat segélyezik. 25 év alatt 3000-nél több tanulót segélyeztek. Pénzintézeteik a mieink­nél sokkal olcsóbb pénnzel segítik népüket. Egészen terv szerint dolgo­zik, hogy a magyar birtokokat oláh kézre juttassa. Bizony szomorú hely­zet ez ! A magyar államnak és min­den igaz magyar embernek rá kelle­ne gondolni, hogy Erdély megmen­tése, magyarnak megtartása első kö­telességünk. Küfünös küldöttség. A napokban százötven falusi iskolásgyerek vonult fel az ország házába, hogy meglá­gyítsa a miniszter szivét és iskolát könyörögjön ki Dunaharaszti részére, hol mintegy 150-en iskola nélkül vannak. A szegényesen öltözött kis fiuk, kis leányok egyszerű, fogyaté­kos ruhája rikító ellentéte volt a ragyogó márványpalotának, a mely­nek csodáival nem tudtak betelni. A minthogy ennek az országnak sok nyomorúsága, rongyokba burkolt száz sebe is rosszul egyeztethető össze a pazar dísszel, arannyal, süp­pedő szőnyeggel, a mely a képviselő urak kényelmét szolgálja. A minisz­ter a gyermekeket nem fogadta, ha­nem csak a felnőtteket. Megígérte, hogy azonnal rendel ki tanítót s gon­doskodik tanteremről is. A nagyvilágból. A portugál forrongás. Ugylátszik Portugália még sem tudja elkerülni az irtó belháborut. Hiába választották meg a köztársaság elnökét, hiába ismertették el a többi államokkal, azért a forrongás egyre tart. Felkelő csapat ütött be a múlt héten is az országba. A köztársasági kormány 5000 embert küldött e éjük. Több összeütközés volt. A felkelő csapatok erősen fel vannak fegyverezve. Az Etna kitörése. Az Etna tüz- hányóhegy ismét kitört. Földrengés­től kisérve megnyíltak a kráterek s nagy tömegekben ontják az izzó lávát, mely 300 méter szélességben ömlik tovább. Kastélyokat, falvakat, szőllőket pusztít el az elemek szaba­dulása s a lakosság riadtan menekül biztosabb helyre. Négymilliós sikkasztás. A párisi és vidéki kis betevők újra áldozatául estek egy nagy kamatot Ígérő ban­kárnak. A bankár eltűnt és pénz­szekrényében egyetlen fillért sem ta­láltak. A betevők kára meghaladja a négymilliót. Éhínség Kínában. Kína egy részét ismét éhínség veszedelme fenyegeti. A hatóságok komoly zavargástól félnek. Különösen a belső tartományok­ban kezd veszedelmes lenni az éhín­ség. Sok ezer négyszög mérföldnyi terület viz alatt van. A hol még buzakalászok látszanak ki a vízből, ott a mezei munkások nyakig vízben állva vágják le a kalászt, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents