Harangszó, 1910-1911

1911-09-24 / 25. szám

I. évfolyam. 1911. szeptember 24. 26. szám va l.lísos múw X« jl r. Megjelenik minden második vasárnap. Kiadja a dunántúli egyházker. evangéliumi egyesület Szerkeszti KAPI BÉLA ev. lelkész. Előfizetési ára egész évre 1 kor. 60 fill. — Az előfizetési díjak, kéziratok és mindennemű megkeresések a szerkesztőség címére Körmendre (Vasvármegye) küldendők. Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is. Szeretet, Sok a jó barátom, ellenségem senki, Szeretem az embert — szeretettel nézni. Nincsen a világnak olyan bűne, vétke Mit meg ne bocsátnék, — menteni ne [tudnék: szeretet nevébe'I Szeretet virágát ha nyújtják énnekem ? Nem kérdem, kitől van, elég ha érezem, Hogy annak, ki adja, szíve, lelke tiszta, Csókom ráíehelve — benső érzelem- [mel, adom én azt vissza! Szeretek mindenkit, — mindenki szeres­ben. Mert a legfőbb jóból sohsincs elég [kincsem. Szívem átölelvén eget és a földet Mindenütt megleli melegítő fényed: [örök szép szeretet I Bűvös hatalmad’ a Teremtőtől nyered Te mindent megértő mennyei szeretet. Amely tűrve szenved s bántaímakat feled, Ragyogj minden szívben — éltető nap­sugár: megváltó szeretet! (Lónyabánya.) Hudy Ilona. A bétheli belmisszió. Irta : Endreffy János theol. akad. hallgató. II. Jézus Béthelben az alfa és az ómega, a kezdet és a vég. A testi orvosság mellett ő a lelkek balzsama; ő acélozza meg a diakónusok és dia- konissák munkától ernyedésnek in­dult tagjait, ő emeli fel a betegek szemét a magasba. Ő Ígéri a szen­vedőnek földi vigaszul a túlvilági bol­dogság édes reményét! Igen, ott van Jézus sziveikben, mert hívták és hívják . . . Názárethben reggel 7 órakor össze­gyűl a gyermeksereg. A közösen el­fogyasztott reggeli után meghallgatják a kedves házatya tanítását Jézusról. Mindennap imádkozással és szent ige hallgatással kezdődik. S mily örömmel sietnek vasárnap az erdő- templomba! A teutoburgi erdőben ha­talmas bükkösben 16 ezer ember számára van ülőhely készítve. Elől gyönyörű kőoltár és szószék emel­kedik, rajt a felírás: „Hallelujja!“ Majd megszólal a trombita kar, mely az orgonát pótolja s az érchangok vezetése mellett ezrek kebléből feltör az ének s száll szabadon az egek Urához. Az erdő visszhangja az ének ámenje. Ha egy ilyen istentiszteletet végighallgatunk, önkéntelenül a zsol­táríró szavai jutnak eszünkbe: „Di­csérjétek őtet trombitáknak zengésé­vel“ ... (150 Zsolt. 8.) A bétheli belmisszió főtörekvése itt a maga egészében elénk lép: a betegek halhatatlan részének lelkűnk­nek gondozva őrzése és egészséges irányban való nevelése. Mert ha már a porhüvely beteges voltán emberi erő nem segíthet, hadd győzzön az értékesebb rész, a lélek isteni része a semleges salak fölött! És ezt a keresztyén nagy elvet érvényesíti a bétheli belmissziói munkálkodás az egész vonalon. Ennek szolgálatában áll az a számtalan iskola, melyeknek célja, hogy már a gyermekben úrrá tegyék a lelket a test fölött. Názá- rethnek egymagának külön iskolája van és 4 tanító munkálkodik a lélek üdvösségéért. Amit Názárethről elmondottam, an­nak lényege, belmissziói magva meg­található Béthel összes épületeiben; csak a módozatok mások, a lényeg ugyanaz. Ha Názáreth lakóinak távoli szem­lélése a vidám gyermeksereg képét tárja elénk, Patmos 120 betegének láttán szivünk összeszorul. Apró ágyakhoz vezeti a látogatót a diako- nissa nővér. Viaszsárgára fakult, át­látszó kezű, koravén csöppségeket látunk. Beszélni, járni, mozogni alig

Next

/
Thumbnails
Contents