Harangszó, 1910-1911
1911-06-04 / 17. szám
1911. június 4. HARANGSZÓ. 5. oldal. Nem hitetlen, hanem tudatlan. Egy tanár utazott a vonaton s szemben vele ült egy uriasszony. Hogyan, hogyanse, vallásos kérdésre terelődött a szó. — „Jaj, csak a vallást ne említse, szólt az asszony, — mert én egyáltalában nem tudok hinni, teljesen vallástalan vagyok!“ „Jól van kérem, — felelt a tanár, akkor egyáltalában nem akarok terhére lenni beszédemmel. Csak azt az egyet hadd kérdezzem: „hogyan lett ön vallástalan és hitetlen, holott vallásos nevelésben részesítették?.. Talán olvasta ezt a hires könyvet, mely a hitről szól ?“ — Az asszony tagadólag intett: „Nem, nem olvastam.“ — „Hát talán ezt a másikat, mely a vallást magyarázza, ezt olvasta?..“ — „Nem, ezt sem ismerem.“ — A tanár csodálkozva folytatta- „de a kis kátét, ezt az egy kis könyvecskét talán csak újra- és újra áttanulmányozta, mielőtt elfordult volna a vallástól ?.. “ — „Ah, dehogy, szólt az asszony, ugyan mire való lett volna az ?. . — A tanár igy szólt: „bocsásson meg asszonyom, ha őszintén egyenesen megmondom, hogy imént rosszul fejezte ki magát. Nem azt kellett volna mondania: én hitetlen vagyok, hanem azt, hegy én tudatlan vagyok..“ Milyen sokszor burkolják az emberek hitetlenségüket az ő tudatlanságuk köntösébe. És ítélnek olyasmi felett, mit nem értenek, mert nem ismernek. Túlságos jó dolgod van!.. Egy kegyes életű lelkész beszélte el ezt az egyszerű kis történetet. Az első gyülekezetemben végig mentem az utcán s találkoztam egy öreg anyókával. Megkérdeztem tőle: „hogyan vagytok?..“ De alig ejtettem ki a kérdést, neki zúdult a panasz s alig akart vége lenni. „No várj csak, mondtam, ha igy van a dolog, akkor végig ismétlem veled a kátét s neked, ha mindjárt 60 éves vagy is, szépen felelgetned kell. 1. ,Ki vagy te?“ — Én bűnös ember vagyok. 2. „Honnan tudod ezt?“ — A tiz parancsolatból, melyet nem tartottam meg. 3. „Mit érdemelsz bűneidért ? — Az Isten haragját és büntetését, az ideig és örökkétartó halált. „Igaz ez, a mit mondtál?..“ — Igen, tisztelendő ur, igaz. „Nos, én pedig mégis azt látom, hogy van kenyered, házad, udvarod, van jó urad, gyermeked, van vigasztaló Krisztusod, bibliád, templomod, van szentséged s a tied az Isten bűnbocsátó kegyelme. Én úgy látom jó asszony, hogy neked túlságosan jó dolgod van, az az egész bajod!“ Néhány hét múlva újra találkozik a lelkész az asszonnyal. Messziről odakiált hozzá: „na, hogyan vagytok?..“ És az asszony örömtől sugárzó arccal felel: „óh tisztelendő ur nagyon-nagyon jól vagyunk 1.. “ Az egyház köréből. Uj korálkönyv. Az evang. egyetemes egyház most készíttet uj korálkönyvet. Az uj korálkönyv az év végére valószínűleg ki is lesz nyomatva, úgy hogy a gyülekezetek használatba vehetik. A már eddig is ismert egyházi énekeken kívül az uj korálkönyv egészen uj magyar korátokat s kuruc énekekből átdolgozott korátokat is tartalmaz. Templomépitö gyülekezet. A nem régen alakult szentgotthárdi (Vasm.) gyülekezet, mely mindeddig az áll. főgimnázium tornacsarnokában tartja istentiszteleteit, a közel jövőben templomot akar építeni. Miniszteri engedéllyel most küldötte ki a gyülekezet az adomány-gyűjtőket az ország minden tájára. Bárcsak eredménnyel járna a gyülekezet nemes vállalkozása, hogy mielőbb erős várat emelhessen evangélikus híveinknek. A katholikus sajtó. A kath. egyház 1907-ben megalakította a kath. sajtó-egyesületet. Ennek vagyona 1910. január 28-án — nem számítva az időközben történt kiadásokat — 427 ezer korona volt. Az 1910. május 4-én tartott II. rendes közgyűlésen bemutatott jelentés szerint az egyesületnek összesen 4377 tagja volt és pedig 45 dísztag legalább 1000 kor. befizetéssel, 316 alapító tag 200 kor., 642 jótevő tag évi 10 kor., 3114 rendes tag évi 1 kor. és 260 pártolótag havi 6 fillér befizetéssel. Vájjon ezzel szemben mit tudunk mi felmutatni ? Meglássuk, hogy az evang. sajtónap fontosságát megértik-e egyházunk tagjai ? Itthonról. Kossuth szobor leleplezés. Most vasárnap leplezték le nagy ünnepségek között Kossuth Lajos éreszobrát Sátoraljaújhelyen. Az ünnepségen megjelent Kossuth F'erenc is. A király elutazott. A király az előre megállapított tervhez híven Gödöllőről elutazott s visszatért Bécsbe. Magyarországi tartózkodása alatt igen jól érezte magát a király s többször kifejezést is adott ennek. Nem kicsiny rémületet okozott, mikor egyszerre csak a király betegségéről beszélt a hír. Hála Isten, a dolog nem volt olyan komoly, csak a régi hurutos bántalmak léptek ismét föl. Egy bécsi orvos-tanár meg is látogatta királyunkat s azt a tanácsot adta, hogy az ősz uralkodó kímélje magát. Bánffy báró meghalt. A protestáns egyháznak ismét nagy gyásza van : meghalt a reformátusok vezető nagy embere Bánffy Dezső báró. Kiváló munkás férfi volt, ki mint miniszter- elnök is szolgálta hazáját. Mély érzésű, vallásos ember volt, egyházához hű, érte munkálkodni és áldozni kész. Nagy részvét és tisztelet kisérte utolsó útjára. Kossuth Ferenc meggyógyult. Kossuth Ferenc ki hónapok óta csúzos bántalmak miatt a szobáját őrizte, meggyógyult s megjelent a képviselőházban. Hó és fagy. Május vége hazánk sok vidékére rossz időjárást vitt. Tavaszi verőfény helyett hó és fagy volt sokfelé. Fönn Liptómegyében például mindenfelé havazott. Sok helyen térdig érő hóban jártak az emberek. Bodafalván egy juhszálláson 33 juh megfagyott. A hideg időjárás másfelé is sok kárt okozott különösen a szőllő és gyümölcstermésben.
