Harangszó, 1910-1911

1911-06-04 / 17. szám

6. oldal. HARANGSZÓ. 1911. június 4. A negyvennyolcasok. Mostanában tartotta az Országos Honvédegyesület gyűlését. Jelentésükből megtudjuk, hogy még 309 főtiszt, 4110 altiszt és közlegény és 690 honvéd-özvegy van életben. Az ördög bibliája. Ismét szomorú példaként áll előttünk a kártya szen­vedély rombolása. A bihari hajdú- községben történt. Fülöp István ott élt az apja portáján. Az öreg Fülöp András jómódú, gazdag ember volt. A békesség is ott lakott házában, míg csak fia haza nem került a ma­gyaróvári gazdasági iskolából. Nem szerette a munkát. Neki csak a ti­vornyához, könnyű, mulatós élethez volt kedve. Az apja sok adósságot kifizetett helyette. Végre azután át­adott neki 500 hold földet és meg­házasította. De Fülöp István veszni- térő lelkét sem a felesége szeretete, sem a két kis gyermeke nem tudta visszatartani. Belévetette magát a régi könnyelmű élet piszkos hullámai közé. Egész éjszakákat átdorbézolt, s egy kártyára sokszor ezer koronát tett. így azután nem csoda, hogy a bir­tok két év alatt dobra került. Az apja még akkor is segítette. Végre az is tönkrement. Egyszerre csak be­állított hozzá a fia s pénzt kért. „Ho­gyan adjak, — felelt az apa, — hi­szen tönkretettél!.. “ Fülöp István arcát elborította a vér, lekapta vállá­ról a puskát, célzott s a következő pillanatban édes apja holtan rogyott a földre. — Szuronyos csendőrök ki­sérték az apagyilkost a tömlöcbe. íme, az ördög bibliájának romboló hatalma. Az ország dolgáról. A képviselöház még mindig a köz- oktatásügyi tárcát tárgyalja. A tár­gyalások több felszólalónak alkalmat adtak arra, hogy közoktatásunk tü­relmetlen klerikális szellemét, különö­sen pedig az iskolák katholikus egye­sületeit támadják. A munkarend. Körülbelül junius közepéig eltart még a közoktatásügyi, igazságügyi és pénzügyi költségvetés tárgyalása. Ha ezekkel végzett a kép­viselőház, akkor a véderő javaslatokat tűzi napirendre. A katonai javaslatok. Május 22-én nagy napja volt a képviselőháznak. Hazai honvédelmi miniszter akkor terjesztette be a katonai javaslatokat. Ha ezekből törvény lesz, úgy erősen megváltozik az eddigi létszám és sok minden egyéb is. Az eddigi 56 ezer legény helyett ezután 93 ezer embert soroznak be. A közös hadseregbe 44.000 újonc helyett 68.000 újoncot állítunk. A honvédség ujonclétszáma pedig az eddigi 12.500 főről ennek a számnak a kétszeresére, 25.000 főre emelkedik. A honvédség teljes hadsereggé ala­kul át; megkapja a tüzérséget, s mindazt, a mi a honvédség teljes föl­szereléséhez szükséges. De az is nagy költséggel jár. A honvédség rendes évi kiadása mintegy 40 millió koro­nával szaporodik, s az átalakítás egy­szeri költsége szintén száz millióra rúg. A katonai igazságszolgáltatás tárgyalási nyelve Magyarországon ál­talában a magyar. De kivételes esetek is vannak. A népre nagy könnyítést jelent a két évi szolgálati idő. Haladás mu­tatkozik abban is, hogy az öröklött mezőgazdaságok birtokosait megillető kedvezményt kiterjesztik. Éppen így a család föntartói kedvezményt is ki­terjesztik. így az anyai nagyszülőjét tartó egyetlen unokára, ha atyja még él, de az atya házassága megszűnt; a törvénytelen fiúra, ha tőle függ ke­resetképtelen a nyai nagyszüleinek vagy teljesen árva testvéreinek eltartása. Ezek tehát szintén a póttartalékba fognak helyeztetni. Az apa, nagyapa, illetőleg após, ha életének 65. évét betöltötte, keresetképtelennek tekin­tendő. A szeszadó fölemelése. Az 1908-ik évben a szeszadót hektoliterenként 140 kor.-bán állapították meg, azon­ban a törvényt nem hajtották azon­nal végre. Úgy látszik most erre is hamarosan rákerül a sor. Most foly­nak a tárgyalások, melyek szerint szeptember 1-től kezdve 140 korona lesz a szeszadó hektoliterenként. A nagyvilágból. A mexikói események végükhöz közelednek. A fölkelők oly nagy ha­talomra tettek szert, hogy Diaz köz- társasági elnök lemondott. A lemon­dott elnök Spanyolországba utazott. A nép haragja olyan nagy volt, hogy az elnök vonatát két külön vonaton csendőrségnek és katonaságnak kel­lett kísérnie. Pusztító tűz. New-York egy nagy ligetében tűz támadt, mely sok házat elpusztított. A kár mintegy 10 millió korona. A tűzvész közben az állat­kertből kiszabadult egy oroszlán, mely a tömeg közé rohant. Végül is a rend­őrök revolverlövéseikkel leterítették. Repülőgép katasztrófa Párisban. Borzalmas szerencsétlenség történt Párisban, hol repülőgép versenyt tar­tottak. Az egyik repülőgép gyönyörű íveket irt le a levegőben, mikor egy­szerre csak kormányzókészüléke fel­mondta a szolgálatot. A gép vezetője leszállt, de oly szerencsétlenül, hogy gépe egy csoport embert, kik a pá­lyán át akartak haladni, elütött. Csak­hamar hire terjedt, hogy a gép ha­lálra sebezte a franciák hadügymi­niszterét és súlyosan megsebesítette a miniszterelnököt is. Mire az orvosok odaérkeztek, a hadügyminiszter már meghalt. A miniszterelnök sebesülése súlyos ugyan, de nem halálos. A nagy szerencsétlenség gyászba borította egész Franciaországot. F'erenc József király is, úgyszintén a magyar kép­viselőház is meleghangú táviratban fejezték ki részvétüket. Péter szerb király, ki éppen most indult a francia köztársasági elnök látogatására, fele útról visszatért s a látogatást más­korra halasztotta. Portugália zavarog. Kitűnt, hogy a királypárti portugálok nem nyug­szanak bele olyan könnyen uralko­dójuk elüzetésébe. Titokban össze­esküvést szőttek. Tervük az, hogy zsoldos sereggel beveszik a városokat, azután megostromolják a fővárost. A köztársasági kormány azonban szin­tén el van készülve s az egész had­sereg fegyverben áll. Szent Teréz keze. Portugáliában, az olivaresi szerzetes templomba égy éjszaka rablók hatoltak be s letörték Szent Teréz szobrának kezét. A rab­lóknak nem maga a kéz kellett, ha­nem az azon levő ékszer, mely 200 ezer koronát ért. Találmány a hajóösszeütközés el­kerülésére. Egy amerikai mérnök oly készüléket talált föl, amely lehetővé teszi, hogy teljes sebességgel haladó gőzösök hirtelen visszafelé haladjanak: A készüléket a parancsnoki hidról lehet kormányozni. Remélik, hogy ezzel a készülékkel a hajók össze­ütközését el lehet kerülni. Amerikai eset. Kaiser András sza- niszlói földműves feleségével és négy gyermekével minden ingóságát pénzzé téve, Fiúméba érkezett, hogy Ameri­kába vándoroljon. A kivándorlási iroda a negyvenöt éves Kaisert és hozzátartozóit egészségeseknek és irataikat rendben találta, de Ameriká­ban minden vizsgálat nélkül, Kaisert családjának eltartására gyöngének nyilvánították. Ott lakó leánya és só­gora Kaiserért vállalták a kezességet és ötszáz dollárt akartak letétbe

Next

/
Thumbnails
Contents