Harangszó, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1960-10-01 / 10-12. szám
dik fajta politika és társadalmi rendszer igénylését hagyta az utókorra. Talán a jövőben — világszerte is •— kialakuló új rend feladata és kiváltsága lesz, hogy a Nyugat és Kelet közti függő kérdéseket, nemzeteken felüli humanista szellemben és a szocialista igazság őszinte keresése alapján megoldja. c) Ezen kívül azt hagyta a Forradalom a magyar fiatalokra és minden fiatalnak, hogy áldozatot vállalni a jövőért a fiatalok szerepe volt és marad. Minden igazán új és nagy vállalkozás kezdetben reménytelennek látszik. De nem maradhat eredménytelen. Ahogy a Forradalom hőseinek áldozata lényegesen megnövelte a ma élő fiatalság reményeit a világproblémák megoldását illetően. d) Az idősebb magyar generációt az 1956 előtti 40 év alatt sok -— jogos és jogtalan kritika érte. Ennek hatására, 1945 tavaszára ez a generáció, egyformán helytelen végletként, két ellentétes álláspontra jutott: egy része konok és bűnbánatra nem hajlandó, másik része kritikátlanul mea-kulpázó lett. A Forradalom feloldotta ezt a feszültséget és segít megalkuvás nélküli nyugalmi helyzetet teremteni. Ahogy ezek a fiatalok, 12 év rendszeres, félreneVelése ellenére viselkedtek, azt igazolta, hogy az őket nevelő generáció magatartásának nein mutatkoztak végzetes következményei: megbocsáttattak bűnei vagy nem minden terhére rótt rosszért felelős. Hogy melyik a kettő közül, annak eldöntését engedjük át a történelemnek. Mi pedig, idősebb magyar generáció, fogadjuk el a Forradalom ajándékát, úgy ahogy 1956 októberében sokan éreztük otthon és a határokon kívül: ezért érdemesnek volt magyarnak születni, s — ha majd elvégeztük, ami ránk bízatott — ezek után, megnyugodva és becsületben szállhatunk sírunkba. Mury-ban, a forradalom emlékművénél — Molnár Ferenc (1960) ÍZELÍTŐ KARÁCSONYI ÉS Ö-ESZTENDEI SZOKÁSOKBÓL Karácsonykor kalácsot. Húsvétkor kenyeret. Pünköstkor — ahogy lehet így mondja népünk. A ház asszonynépe készíti is az ünnepi kalácsot, süteményeket. Jobb helyen még ma is be kell fűteni a kemencét, mert Karácsonykor még telik a búzából az ünnepi kalácsra, bélesekre. A gazdasszony azonban nemcsak a iháznépre gondol ilvenkor, hanem a szegényekre, a kántálókra is. Tudja, hogy Isten a szeL gények részét a gazdagoknál tette le. Az ünnep a szent estével kezdődik náluk is. A karácsonyszombati bűnbánati isténíisztelet után, 'naj'szálltakor megszólalnak újra a harangak a Szamos háton. E jelre a toronyba gyűl a falu fiatalsága, középkorú férfiserege s ott minden kivilágítás, más külsőség nélkül, az ünnepváró gyülekezet lelki gyönyörűségére eléneklik sorban a karácsonyi énekeket. Azután békességben hazamennek. Mintha az angyalok énekét hallaná a karácsony örömét, áldását vágyó hívő sereg. Különösen, ha a közeli másik falu tornyából is odasodorja a hangot a csendes szellő, vagy a Szamos csillagsugaraktól megfényesedett lágyan csobogó tükre. Az ünnep további (hírnökei a kántálók. Három-hattagú gyermekekből, vagy fiatalemberekből álló csapat ez- Házról-házra járnak s karácsonyi énekeket énekelve, verseket mondva, hirdetik Isten dicsőségét, köszöntik az ünnepet* Nem kérdik meg előbb, mint angol kollégáik hogy kapnak-e valamit? Megteszik a magukét s köszönettel veszik az ünnepi kalácsot, a pár fillért, vagy éppen a szíves beljebb tessékelést. megvendégelést... Karácsonykor pár babonás szokás is járja. Jó ilyenkor az abrosz alá sarjút rakni, a karácsonyi morzsalékot az aprójószágnak adni. Szerencse jár vele. A karácsonyi abroszt félre kell tenni s rúgás, rontás, vagy más betegség eseHARAGNSZÓ 25
