Harangszó, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1960-10-01 / 10-12. szám
Három magyar és egy kiályi palást A SKÖT RERORMÄCIÖ NÉGYSZÁZADOS ÜNNEPÉN 1560 augusztusában az Edinburghban ülésező skót országgyűlés nagy többséggel elfogadta Knox János és társai áltál kálvinista szellemben összeállított keresztyén hitvallást. Ez nem a kezdete volt Skóciában a Reformációnak, nem is a vége. Ez a tény csupán azt jelentette, hogy a Reformációt komolyan vették s a nép újra elismerte, hogy a keresztyén Egyháznak mennyen és földön csak egy feje van: az Úr Jézus Krisztus és hogy az Egyház, mint az egyes keresztyén emberek az Úr Igéjéből élnek. Négyszáz év múlva, 1960 októberében, újból összejöttek a skót keresztyének és meghívták sok keresztyén testvérüket, hogy együtt adjanak hálát az Úrnak azért, hogy nem hagyta el az Ő népét, hanem időnként újra és újra életre serkenti benne a hitet. A skót egyház 1960 októberi rendkívüli közgyűlése habár ünnepélyes volt, mégsem ünneplés végett jött össze, hanem hálaadás végett. A közgyűlés október 11-én délelőtt istentisztelettel kezdődött. A nagy Szent Griles katedrálisban egy üres hely sem volt. A rengeteg ember mégsem, mint egy tömeg tisztelte az Urat ez alkalommal, hanem mint egy egység, mint egy test, mint Jézus Krisztus teste, azon a napon Edinburghban. Csodálatos rendben folyt le az egész istentisztelet. Minden meg volt szervezve és mindenki tudta, hogy mikor melyik kapun kell bemenjen a templomba, hova üdljön és mikor hagyja el a templomot. A testvér egyházak képviselői palástba öltözve vonultak a nagy gyűlésteremből egy pár utcán keresztül be a templomba. Hárman viseltek magyar Bocskay-palástot: a magyarországi református egyház, a szlovákiai református egy. ház és a brazíliai református egyház képviselői. Ez a kis részlet sokat jelentett annak, aki azt meg tudta látni és érteni. A királynő is résztveft az istentiszteleten és a szép hagyományos módon vonult be kíséretével a templomba. Pontosan 11 órakor felzendült az első dicséret enek: a 100. zsoltár. Az Ige Máté írása szerint való evangélium ötödik részéből szólt: „Ti vagytok a világ világossága. .. Úgy fényeljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti menynyei Atyátokat. Az igehirdetést Rev. J. H. S. Burleigh D. D., a Skót egyház moderátorától hallottuk. Délután jöttünk össze a nagy, díszes közgyülésteremben az első ülésre. Itt is a moderátor és kísérete a hagyományos pompával vonultak be a terembe, ahol a közgyűlés állva fogadta őket. Mikor i a moderator a helyére ért, háromszoros meghajlással köszöntötte a közgyűlést s a a közgyűlés szintén meghajlással viszonozta a köszöntést. Ezután egy hírnök jelentette a királynő bevonulását. Érdekes, hogy a trón a terem egy elkülönített részén van, a moderator széke mögött egy karzaton, ahonnan nincs direkt bejárat a terem fő részébe, a király, illetve a királynő, mint vendég vesz részt a gyűléseken; nem feje a skóciai egyháznak, hanem egyszerűen tagja. Az a kijelentés, hogy Jézus Krisztus az egyedüli Ura és feje az О egyházának, többször is elhangzott az ülések folyamán. JÍARAGNSZÓ 5
