Harangszó, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6-12. szám
Keressetek, kutassatok Dr. Sommer Tibor „Keressetek, kutassatok, mert nincs más nép, melynek annyi keresnivalója volna Himalája lejtőin, mint a magyar népnek." Szellemi öröksége ez az őshazát kereső Körösi Csorna Sándornak. Örökül ezt hagyta hőn szeretett népének és a világhírt, amit ez a nagy nyelvész és tudós a magyar népnek szerzett. Erdély egy kis falújában látott napvilágot 1784 április 4-én Csomakőrösön. Háromszék megyében. Családja elszegényedett székely nemes család, kiknek lelkében az ősök szellemi hagyatéka él. Apja kézenfogja a 15 éves Sándort és gyalog a mesebeli hamubasült pogácsával elviszi Nagyenyedre a világhírű Bethlen-kollégiumba. Néhány hatos és apai áldás birtokában kezdi meg a kis Sándor a koldusdiákok sanyarú életét. Tehetősebb, nagyobb diáktársai szobáját sepri és így kisebb pénzekhez jut, élelmezéséről a kollégium gondoskodik. A kis Sándor vitézül túri a nélkülözést, első lesz az elsők között, tanárainak büszkesége. Tanítgat gyengébb fiúkat. A szerzett filléreket összerakja és egy idő múlva már ő tud kölcsönözni tehetősebb diáktársainak. Éjjelnappal tanul. Mint kis diák megtanul latinul, görögül, németül és franciául. Kedvenc tantárgyai a történelem és a földrajz. Történelemből az őshaza s a honfoglaló magyar nép élete a kedvence. Földrajzból Kelet- Ázsia még ma is misztikus világa. Iskoláinak elvégeztével kollégiumának tanárául hívják meg, majd a kollégium továbbképzésre a göttingeni egyetemre küldi. Itt két akkor világhíres professzor Einhorn és Blumenbach tanításai alapján figyelme az arab írók kínai évkönyvekből merített adataira hívja fel a figyelmét, s ezek az adatok „uigur" népekről emlékeznek meg, hogy eredetiben olvashassa ezeket a forrásokat, megtanul arabul. 1819-ben végleg megszületik az elhatározás, hogy követi a honfoglaló magyarok útját, felfedezi az óhazát és a még ott esetleg élő testvérnépeket Hogy egy szláv nyelvet tanulhasson, Zágrábba megy. Terve ekkor, követni pontosan a honfoglalás útját, tehát az orosz sztyeppék vonalát. Kenderessy Mihály kormányszéki tanácsos magáévá teszi az ifjú fantaszta álmait és 100 arany forintnyi útiköltséget bocsát rendelkezésére. Ő egymaga minden támogatás nélkül indul neki gyalogszerrel az őshaza felkeresesésére. Eredeti tervétől eltérőleg Oláhország, Bulgária, Rumélia, majd délkeleti irányba Alexandria, Palesztina, Aleppo érintésével Bagdad felé. Szívóssága, kitartása páratlan. Testvére Csorna József Harangszó 27
