Harangszó, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6-12. szám
lehetőséget nyújtanak. Az összes többi bolygók fizikai állapota olyan, hogy azokon még a legegyszerűbb, legalacsonyabb rendű élő szervezet sem találhat hazára. A távolságok, melyek földünket a naprendszerünkön kívül lévő csillagoktól elválasztják oly nagyok, hogy azokról az asztrofizika a biológusoknak nem tud olyan adatokat szolgáltatni, melyek alapján azokon az élet lehetőségének kérdését vizsgálat tárgyává lehetne tenni. Naprendszerünkön belül a távolságokat a csillagászok vagy millió kilométerekben, vagy u. n. asztronómiai egységekben fejezik ki. Egy asztronómiai egység 149.670.000 km-nek, azaz a föld-nap közepes távolságának felel meg.A naprendszeren kívül fekvő távolságokat parallaxis-másodpercekben (rövidítva :parsec, pc.), avagy kiloparsecben (kpc) szokták megadni*****) A nagyközönség jobban ismeri a régebben használatos fényév mértéket, mely alatt azt a távolságot értik, melyet a másodpercenként 300.000 km. sebességgel tovaterjedő fénysugár egy év alatt megtesz. Eg}7 fényév 9,46 billió km.,******) egy pc 3,26 és egy kpc 3260 fényévnek felel meg. A naprendszerünkhöz legközelebbi csillag a Centaurus alfája (alfa Centauri) a földtől 4,15 fényévnyire van, minthogy azonban nagyon fényszegény, tulajdonságairól úgyszólván semmit sem tudunk. Az ugyanezen csillagképben lévő Centaurus-alfa-A-ról, mely az előbbinél alig messzebb 4,3 fényév távolságban van, már jóval több ismerettel rendelkezünk. Mindazok alapján, amiket mi a naprendszerünkön kívül, de aránylag hozzánk még közel, mondjuk 10 fényévnél rövidebb távolságban lévő csillagokról, valamint az asztrofizikai műszerek (lencsés, avagy tükrös távcsövek, spektrophotométerek, a fényképező lemezek érzékenysége, rádioasztronomiai antennák és felvevő készülékek) tökéletesítésének lehetőségéről tudunk, nyugodtan állíthatjuk, hogy az emberiség soha nem lesz abban a helyzetben, élő lények létezését, avagy nem létezését a naprendszeren kívül tárgyilagos, természettudományi alapokon állva eldönthetni.******') Ezen állításomat egy, a nagyságvíszonyokra vonatkozó egyszerű meggondolással erősíthetem meg. A ma létező, legnagyobb feloldó erejű csillagászati távcső az 508 cm. (200 hüvelyk) átmérőjű tükrös műszer (reflektor), mely a kaliforniai Mount-palomaron létező obszervatórium tulajdona. Ezen műszer segélyével több, mint egy mil*****) Egy csillag parallaxisa („Pi”, eltolódása) alatt az ív-másodpercekben kifejezett szöget értik, mely alatt a föld napkörüli pályájának nagyobb átmérőjének a fele a csillagról nézve megjelenik. A parsec egy ív-másodpercnek megfelelő távolság, azaz a parallazis reciprok értéke (pc egyenlő 1/Pi”). ******) Én a billiót itt az Európában szokásos és a számrendszerünknek megfelelőbb értelemben használom, azaz 1 billió egyenlő egy milliószőr egy millióval (1.000.000.000.000). Az amerikai földrészen a millió ezerszeresét (1.000.000.000), amit Európában milliárdnak neveznek, mondják billiónak. ******* ^ Rakétalovegek kieresztése a világűrbe azzal a céllal, hogy azok fizikai adatokat vegyenek fel s azután a földre visszatérjenek, a nagy távolságok miatt nem elképzelhető. Feltéve, hogy ily löveg 100.000 km. óránkénti sebességet érne el 44.820 évig tartana, amíg a Centaurus alfáját elérné. Harangszó 13
