Harangszó, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1959-06-01 / 6-12. szám
Megállapilható-e élet létezésének lehetősége a földön kívül? A föld vonzóerejét legyőző s így a bolygók közötti térbe kijutó, nem egészen objektiven világűr-rakétáknak nevezett lövegek szerkesztésének a lehetősége a századokkal ezelőtt felvetett kérdést, létezhetnek-e élő lények a földön kívül egyéb égitesteken is, erősen aktuálissá tette. Míg a XVIII. század nagy gondolkozója Kant és vezető csillagásza, az idősebb Hers eh el a kérdés megválaszolásánál képzelőtehetségükre bízták magukat,*) **) addig a mai kor szakembere a problémát a biológia és asztrofizika által elhatárolt kérdés-komplexumnak tekinti s azt igyekszik tárgyilagosan megvizsgálni. A tárgyilagosság azonban megkötöttséget jelent, amennyiben a biológus az élet fogalma alatt az anyagnak csak olyan megjelenési formáját érti, aminőt neki itt a földön megismerni és tanulmányozni alkalma van. Alapvető tulajdonsága földünk élőlényeinek, hogy fehérjét tartalmaznak és életműködéseiket, életmegnyilvánúlsásaikat csak akkor tudják kifejteni, ha bizonyos külső és belső feltételek adva vannak.***) Ezekre az ismeretekre támaszkodva dönti el a biológus, hogy egy meghatározott égitesten az élet lehetősége fennáll-e, avagy sem, még pedig oly módon, hogy meghatározza, vagy legalább is megkísérli meghatározni, vájjon azon a csillagon az általa, mint minimális életfeltételek gyanánt megismert viszonyok megvannak-e, avagy sem. Amennyiben azok megvannak, úgy válasza igenlő, ha pedig hiányoznak, úgy válasza nemleges. Naprendszerünk bolygóin, a világűr egyéb csillagain uralkodó viszonyokról, azok vegyi összetételéről, fizikai tulajdonságaikról az asztrofizikusoktól kapja a felvilágosításokat, még pedig annál ‘határozottabbakat, annál pontosabbakat, a földhöz, mentői közelebbi égitestekről van szó. „Szükebb hazánkra, naprendszerünkre vonatkozóan biztosan állítható, miszerint magasabb rendű állati élet a földön kívül annak egyik bolygóján sem létezhet, úgyhogy a következőkben csak egyszerű, alacsonyrendü állatok, avagy növények előfordulásának a lehetőségével fogunk foglalkozni. Legközelebbi szomszédunknak, a holdnak légköre nincsen s a nap által sütött felületén a hőmérséklet jóval 100° C. fölött, viszont az ellenkező oldalán jelentékenyen minus 100“ C. alatt van. Minthogy mi élő *) Eredetileg „Ist die Existenzmöglichkeit des Lebens ausserhalb der Erde feststellbar?” címen a sáopoulói „Deutsche Nachrichten”-ben jelent meg. A jelen szöveg a német eredetinek a szerző saját maga által rövidített átdolgozása. **) A két tudós határozottan állította, hogy a napon emberek élhetnek, holott annak felületi hőmérséklete 5500” C. körül van. ***) Az állatoknak aminosavakra és oxygénre, a növényeknek világosságra és szénndioxydra, a gombáknak a talaj nitrogénvegyületeire, szerves anyagok szén molekulájára, valamennyinek minus 50° C. és plus 50° C. közötti hőmérsékletre, mint legfontosabb minimális feltételre van szüksége (bizonyos alacsonyrendü szervezetek — fonalférgek, kerékállatkák, stb. — rövid időre minus 269” C. hőmérsékletet is kibírnak.) 10 I Harangszó
