Harangszó, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1-5. szám
Furcsaságok Bélyegországban JOACHIM A bélyeggyüjtés szörnyen unalmas tud lenni. Ha valaki csak egymásmellé rakosgatja a bélyegeit, mint a csemegekereskedő a konzerveket, vagy ha valaki csak a pénzértékre gondol, amit ezek a kis papír darabkák képviselnek — az ilyen maga az oka, ha a bélyegmániája hamarosan unalmas lesz. Bélyeggyűjtés felettéb érdekes lehet. Tegyük félre a bélyegkatalógusokat s nézzük csak a bélyegképeket. Egy gondos bélyegalbum az egész világot visszatükrözi. És amint a világ teli van különlegességekkel úgy a bélyegvilágban is mindenféle furcsaságot találunk, ami csudálkozást kelt. — Majdnem mindenki hallott már a „kék Mauritius”-ról. A hírességét nem a ritkasága adta — sok ritkább darab akad — hanem egy egész józan, sőt mondthatni nevetséges körülmény: egy órásnak a feledékenysége. Ugyanis mint egyetlen finom mechanikus Muritius szigetén, ő készítette e bélyegeket. Nagy buzgalmában elfelejtette a szavakat, amiket e bélyegekre kellett írnia. Visszafutott a postahivatalba megkérdezni. A bejáratnál látta ezt a két szót „post office” s azt hívén, hogy ezek a hiányzó szavak, gyorsan beleírta. A valódi szavak pedig „post paid” lettek volna. — Az újabb bélyegtörténelmében is akad egynéhány furcsaság. A franciáknál például a „megvető Marianne’kE hölgyike állandóan szél ellen szórja a magjait, dacolva minden gazdasági szokással. Évekig használták a bélyeget. — Kedvenc szimbólum a felkelő' nap. Egy cseh grafikus csúnyán megjárta vele. Egy Prága melleti várat — ÍHradschin-t és annak címerét kellett lerajzolnia. A bélyeget azonmód ki is nyomták. A bélyeggyűjtők vették észre, hogy a rajzoló a napot a vártól nyugatra helyezte és ezáltal lemenő napot ábrázolt, ami nem éppen bátorító címer. — Északamerika egyszer teljes sorozatban iinnleplte Kolumbuszt. A 2 centes bélyeg a bátor világkörüli utazót akkor ábrázolja, mikor éppen Amerika földjére lép. A történelem világosan feljegyzi, hogy az ünnepélyre Kolumbusz megberetválkozott. A bélyegen tekintélyes szakállt visel. — Pakisztán címere a félholdat ábrázolja egy kis ötágú csillaggal. Az ifjú állam ezen bélyegsorozatában 1948 augusztusától a hold és a csillag különböző értékeknél hol jobbra, hol balra hajlik. Ez a furcsaság úgy keletkezett, hogy eredetileg a hold és csillag északkeletnek fordult. Később a pakisztáni kormány úgy határozott, hogy ezentúl északnyugatnak hajoljon és eszerint készültek a későbbi bélyegek. — Harangszó 33
