Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1958-10-01 / 10-12. szám
leti nyelvvel a nemzetre erőltetni már igen kockázatos dolog lett volna, így ezen a téren tett engedmény: tiszavirág életű“ m. kir. hadsereg“ is Tisza István működésének eredménye. A debreceni és a pozsonyi tudomány egyetem alapítása is Tisza István nevéhez fűződik, illetve az ő közművelődési célkitűzéseinek eredménye volt. A hadbavonult magyar nép levelei ezrével keresik fel őt és nincsen egyetlen, amelyiket válaszolatlan hagyna, amelyiknek ügyes-bajos dolgát egyenesbe ne igazítaná. Ezek a válaszok vetnek fényt Tisza igaz emberségére és igaz magyar szívére: 1914. VII. 20-án írja Töppler kasznárának, hogy a vátyoni takaró munkásoknak a kért 50 kg. búza helyett fizessen nekik 100 kg.-ot. Megérdemlik. 1914. X. 8-án írja Mónus Imre közvitéznek : “...légy nyugodtan az iránt, hogy nem fogom a családodat bajban hagyni. ..“ 1914. VIII. 15-én írja Kiss Sándornak, Feldpost 109-re: “Kedves fiam! Megkaptam leveledet. Azt tapasztalhattad, tudhatod, hogy a te családodnak, amíg nekem van miből gondoskodnom róluk, nem kell a nyomortól félniük. Ez a gond ne gyötörjön. Viseld magad vitézül. Szerezzetek becsületet a magyar névnek. Az Isten áldjon és oltalmazzon. Tisza. 1914. X. 10.-én írja Kelemen Lajos káplárnak: “...láthatja tehát, édes fiam, hogy a magyar társadalom és a magyar államnak kiterjed a gondja, mint minden katona családjára, így a magáéra is...“ 1915. VIII. 27-én ismét TöpTer geszti uradalmi számvevőnek ír arról, hogy az istálló beli cselédség, akik a fizetésüket pénzben veszik ki, a mostani drágaság mellett bizonyára nehéz helyzetbe jutottak. Nagyon csodálkozik, hogy ezideig egyik se panaszkodott még, sem kéréssel nem állottak elő. “.. .De igazán törődnöm kellene egy kicsit velük, hisz csupa régi, hűséges ember, akiknek az is becsületükre válik, hogy nem panaszkodtak. Feltűnés nélkül nézzen kérem egy kicsit a dolog után, tájékoztasson a helyzetükről és mondja meg, mit tartana a legszükségesebbnek. Szívesen üdvözli Tisza“. 1915. XI. 20-án Hoedl gazdasági alkalmazottnak írja: “Kedves Hoedl Most értesülök róla, hogy szegény Zsoldos Sándor nyugalmazott lovász, aki Arany János utca 4. alatt lakott Jackó Károlynénál, meghalt. Fejezze ki kérem részvétemet a leánya előtt, hiszen gyermekkorom számos kedves emléke elevenedet meg szegény öreg halála hallatára és egyúttal tudja meg egy kicsit, hogy milyen viszonyok között vannak, s a szegény öreg betegségére és a temetése révén nincs e egy vagy más nyomasztó kötelezettségük. — Hát a maga egészsége hogy van? Szívesen üdvözli Tisza. Aki csak a kezébe veszi Tisza István 1911—16 éves közötti levelezésének vastag kötetét, az látni fogja, hogy a nagy államférfi százezernyi súlyos gondja mellett tudott időt szakítani, hogy a legapróbbakkal is törődjön. Nem várta be, hogy akiket a nyomorúság lesújtott, kérő kezét nyújtsák feléje, hanem ő az, aki felkeresi a némán, csendben meghúzódó szenvedéseket és siet azokon enyhíteni. Ennek a Tisza Istvánnak a meggyilkolása volt az őszirózsás forradalom munkatervének betetőző cselekménye, amint az egyetlen forradalmi vívmánya — meghallhatjuk nem is csekély eredménye volt: a CSONKA MAGYARORSZÁG. vitéz Illésy Gyula “Magyar Breviáriumba nyomán. — 13
