Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-10-01 / 10-12. szám

Ankor megoldott rejtélye II.

A MY-SON-i Rom mező

Eg}' vietnámi, — közismertebben annamita — közmondás szerint Viet- Nám országa bambuszrúdhoz hasonlatos, két végén egy-egy rizses zsákkal. Az úgynevezett mandarinút köti össze, párhhuzamosan vonulva a délkínai tengerparttal az Annámi hegylánc tövében. 1700 kilométeres úttestével, Hanoi Szaigonnal, pontosabban a jelenlegi népidemokratikus Észak-Vietnámot a nemzeti Dél-Vietnámmal. Előbb a Song-Koi (Vörös folyó), utóbbi pedig a Mekong deltavidékének felel meg, rendkívül sürünlakott végetnemérő rizsmezőkkel.

A “rúd“ közepetáján volt az egykori Ttyám Állam legrégibb fővárosa, Szinhapora, a mai Trakién, gazdag

rizstermő földsáv közepén, közel a tengerparthoz. Forgalmas kikötőváros volt, ceyloni, jávai kínai, japán zsonkák keresztezőpontján és egyben a Ttyám Állam székhelye, egykor monumentális, de ma teljesen rombadölt épületekkel. A főbbek alapfala ki van ásva és az épenmaradt dombormiivek és szobrok javarésze a jelenlegi Közép-Vietnám kikötővárosában Touranc-ben vannak az u. n. Ttyám Múzeumban és múzeumkertben vannak kiállítva a város főturisztikai érdekességét képezve.

Trakiéu mögött, alig harminc kilométerre a tengerparttól a parti hegylánc előhegyeiben terül el a My-Son-Í rommező egy hegyek által alkotott

My Son-i jogadóterem romja

I

— 14 —