Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-06-01 / 6-9. szám

BETHLEN

Bethlen Gábor alatt fejlődött ki Erdély igazán önálló ál’am szervezetté. Bethlen Gábor első feladatául a belső rendcsinálást tűzte maga elé. Ez tudatosságot, nagy elhatározást, sok erélyt követelt. Egyben sem volt hiány. Meg is próbálta most egyszer már protestáns, kálvinista módon olyképen uralkodni, ahogy Mátyás óta még senki nem tette. Bethlen uralma így abszolutizmus volt, de határozottan

csak magyar érdekek szolgálatában állt. Az iparosodás, a kereskedelem és szellemi élet magas fokra lendült. Iskolákat épít, külföldről tanárok, művészek jönnek be s évi jövedelme ‘'aranyforintokban“ messze túlhaladja a félmilliót is. Abszolutisztikus uralkodóhoz mért állandó jellegű hadsereget tart fenn.

Politikája már igen változékony, de csak kifelé az. A cél nem változik. Bele kapcsolódik a Habsburg hatalom ellen megindított küzdelmes harcokba, amivel egy 30 esztendős háború (1619- 1648) veszi a kezdetét. Kiáltványt adott ki. hogy a nemzeti és vallási szabadság védelméért harcol. A Habsburg hatalom békét ajánlott fel, amit Bethlen Gábor föltételek mellett, Nikolsburgban aztán meg is kötött vele. (1622-ben). Tárgyalásaik még be sem fejeződtek, mikor Bethlen Gábor új támadásba ment. Ismét békét kötött újabb eredménnyel.

A Habsburg ellenes szövetségi rendszer, a westminsteri szerződése szerint, egyenrangú joggal Erdélyt is felvette a tagjai közé az angol, holland, dán, hágai szövetség kötelékeibe.

A Bocskai által lerakott alapra ő építette fel azt a szilárd rendszert, melyet utódai, politikailag tető alá hozva, már készen vettek át.

А XVI. század vége felé a jezsuita rend vezetése mellett új lendületet vett a vallásüldözés. Bevett szokás szerint főurakon kezdte az államhatalom. — melyet első helyen királya képviselt —, merthogy “kié a föld azé a vallás is“ — jól bevált elv szerint egy - egy gazdag fóúr többezer jobbágya az egyházi adó mérlegserpenyőjét a kívánt irányban jól lebillentette. Az ilyen zsarnoki kegyetlenkedéssel -ellenreformáló brutális módszernek akart gátat vetni I. Rákóczi György a linzi békében, amely egy 2 évig tartó háborúnak záró fejezete.

— 28 —