Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1-5. szám

a századik, a XX. század bábeltornyát. E világnak szelleme azonban nem Szentlélek. Nincs ereje a bűn felett s nincs ereje újjászülni az emberi szívet. Sem új eget, sem új fö’det nem teremt. Az embernek ez a nagyranőtt szelleme azt hiszi, hogy önmaga számára tör­­vényt adhat, az emberiség számára a célt kitűzheti és a végső célt megjelöl" heti. Ebben van a tragikus tévedése. Éppen az az egyház hivatása, hogy benne legyen ebben a világban s szaka­­dadánul figyelmeztesse az embert és világosítsa elvakított szemeit és értel­mét, hogy Isten szövetsége nélkül nem élhet meg. Szüksége van a Szentlélek­­re, mert nélküle minden szellemi nagy­sága és növekedése sátáni és démoni nagyságú lesz. A Szentlélek képes egyedül erre az önismeretre megtaní­tani az önmagától megrészegedett és megszédült embert, aki elfeljetett him­nuszt énekelni Istennek és csak önma­gának tud himnuszt zengeni. Most a sátáni ih'etések félelmes korszakát él­jük. Ezért a világnak a legnagyobb szolgálatot a Szentlélek teszi, mert az elvakultságból kijózanít. Ezért nem engedheti az egyház magát száműzni vagy a katakombákba szorítani. Ez az alulról fakadó szellem nem tudja imádni Istent és dicsőíteni Jé­zust. Amíg költőkről- tudósokról, fel­találókról, orvosokról, futballistákról, mozisztárokról, rekordjavítókról, állam­férfiakról, vagy zseniális gonosztevők­ről áradozva tud új és új himnuszokat zengeni, ha Krisztusról, az ő dicsősé­géről kell szólani, dadogni kezd. S ha a legzseniálisabb író megírja is róla könvvét, nem az Isten fiát dicsőíti benne. A Krisztus igazi dicsőítője eb­ben a világban a Szentlélek. Egész bát­ran és biztosan mondjuk, hogy a Szent­lélek csak ott van, ahol a Krisztusnak Istentől adott tiszte dicsőíttetik. És ha keresztyén szószék volna, ahol Krisz­tus neve felhangzik, de nem dicsőíttetik ott minden név felett, akkor azon a ke­resztyén szószéken nincs ott a Szent­lélek. Az Isten dicsőítette őt, amikor jobbjára ültette, a Szentlélek azért küldetett, hogy dicsőítse őt a földön. Meg is dicsőíti. Az Isten lelke mindig teremt új szíveket, akikben Krisztus az úr és e világból soha el nem fogy a Kr isztus imádata, szolgálata és mágasz* talása, mert a Szentlélek legyőzhetet­len lélek, mert a Szentlélek az igaz­ság lelke, aki mindenkit megítél és felment. Nem élhetünk e Lélek nélkül, mert mindnyájan hirtelenek és árulói lennénk Isten ügyének, ha ez a Lélek nem munkálna bennünk. Nem formák­ból. nem szertartásokból, nem vallásos külsőségekből, nem is emberi erővel létrehozott megmozdulásokból táplál­kozik az egyház. Az egyház a Szent­­leiekből táplálkozik. (Református Élet) SETE PRAIAS

Next

/
Thumbnails
Contents